Az ellenzék nagy része nem csupán intellektuálisan szerény képességű, hanem a demokrácia alapértékeit sem tiszteli és végtelenül antidemokratikus

– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV-nek adott interjújában. (Gulyás Gergely volt az egyébként, aki tavaly azt mondta az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezésről, hogy az nem demokratikus.)

Gulyás Gergely most azt mondta, hogy a demokratikus döntéshozatalban az országgyűlési többség fogad el törvényeket, ennek az ellehetetlenítése a képviseleti demokrácia működése elleni támadás. A tárcavezető szerint ez történt a Parlament utolsó idei ülésén, az ellenzéki képviselők köztévénél tartott fellépése pedig jogellenes volt. (Itt foglaltuk össze, mi történt aznap, az ellenzék szerint a szavazást a kormánypárti többség több szempontból is szabálytalanul verte át a Parlamenten.)

Gulyás szerint amennyiben a köztévé követett el hibát, akkor legfeljebb annyit, hogy egyáltalán beengedte épületébe a tiltakozó ellenzéki képviselőket, ugyanis a képviselők jogállásáról szóló törvény tiltja a közintézmény működésének megzavarását, és az ott megjelent képviselők bevallottan a televízió rendes működésnek megzavarását, egy petíció beolvasását szerették volna elérni. (Ezzel kapcsolatban Szél Bernadett független képviselő azt mondta: „Bárki, bármit mond, képviselőket ütöttek-vertek a közmédiában.”)

Gulyás Gergely a köztévé elfogultságáról ezt tudta mondani:

„Amikor ellenzékben voltunk mindig azt hallgattuk, hogy van egy úgynevezett BBC mérce, amely szerint a kormány, a kormánypártok és az ellenzék egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban kell, hogy megjelenhessen a köztévében. A köztévé állítása szerint ennek az ő hírműsoraik megfelelnek. Nekem viszont nem feladatom a közmédia minősítése, már csak azért sem tenném szívesen, mert sportműsorokon kívül nem nézek tévét.”

A Miniszterelnökség vezetője az év végi tiltakozásokról azt mondta: egy 10 milliós országban nem teljesítmény azt elérni, hogy pár ezer ember radikalizálódjon, és szívből utálja a kormányt. Szerinte az ellenzék a „kemény magnak politizál”, ami kizárja a többségi támogatást. Gulyás Gergely lehetségesnek nevezte, hogy a tüntetések januárban, februárban vagy a májusi EP-választás után érnek véget, de szerinte azok tömegtámogatásra aligha fognak szert tenni.

A miniszter szerint a tiltakozók állításával ellentétben nincs „rabszolgatörvény”, tehát nem is kell semmit módosítani, mert a túlóra-szabályozás önkéntességen alapul, ezért a „rabszolgaság” nettó butaság, a törvény csak ürügy volt a tiltakozásokhoz.

Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy „Nagy Imrével semmi baj nincs” (ezzel az udvaribolond-média vitatkozna), az őt ábrázoló szobrot azért szállították el a Kossuth tér mellől, mert az Országgyűlés célja, hogy helyreállítsa a kommunista diktatúra és a náci megszállás előtti, szép műalkotásokat. Nem új szobrot állítanak, hanem az eredeti állapotot rekonstruálják, a terület ugyanis kifejezetten a vörös terror áldozatainak emlékére kapta a Vértanúk tere nevet – mondta.

„A Horthy-korszakot kár mániákusan felemlegetni”, mert akkor egész más volt a helyzet – mondta a kormányfő Budai Várba költözéséről. (Ezzel kapcsolatban egyébként a Rákosi-korszakot is szokták emlegetni.) Gulyás miniszterként a minisztérium Kossuth téri épületében marad, mivel több száz kollégájának nem lett volna helye a karmelita kolostorban.

Gulyást elégedettséggel töltené el, ha a jövő évi EP-választás után továbbra is a Fidesz lenne a legerősebb tagpártja az Európai Néppártnak. Szerinte az egész Európában arányos választási rendszerben az Európai Néppárt közel 50 tagszervezetéből senki nem kapott olyan választói támogatást (56, illetve 52 százalékot) mint a Fidesz a legutóbbi két EP-választáson.