Történelmet írt az éjjel a kínai űrkutatás, a kínai holdistennőről elnevezett Csang-o 4 szondájuk landolt a Hold Földünktől távolabbi, felőlünk mindig láthatatlan oldalán.

Ilyen se volt még a történelemben!

A Hold innenső felén már emberek is jártak, és 2013-ban az oroszok és az amerikaiak után már a kínaiaknak is sikerült landolniuk ott. A Hold túloldalán viszont még sosem landolt ember alkotta űreszköz. Ez önmagában is jelentős, de ezen túlmutató következményei is lehetnek a kínai sikernek.

Részben tudományosak. A Csang-o 4 a Hold egyik legősibb, Kármán Tódorról elnevezett kráterében landolt, így remélhetőleg bővítheti ismereteinket a Hold eredetéről, kialakulásáról.

Másrészt gazdasági és politikai jelentősége is van a történteknek. Egyes kutatók szerint a kráter környéke ásványokban gazdag, márpedig a New York Times szerint ez akár azt is jelentheti, hogy Kína előnyre tehet szert a Hold nyersanyagainak kiaknázásában, amennyiben ez a terv.

Ennél távlatosabb tervek szempontjából is lehet jelentősége, hogy Kína most megvalósította azt, ami korábban sem a Szovjetuniónak és Oroszországnak, sem az Egyesült Államoknak nem sikerült: a Hold túlsó oldala fontos állomás lehet a távolabbi bolygók eléréséhez, afféle töltőállomásként, továbbindítóként működhet.

Kína ambícionálja az ilyesmit, 2022-ig fel akarják bocsátani harmadik űrállomásukat, az évtized végére pedig már a Holdon szeretne működő űrállomást. A Marsra pedig olyan szondákat küldenének, amelyek képesek kőzetmintákat visszahozni a Földre.

A Csang-o 4-et december 8-án lőtték fel a nyugat-kínai, mostanában leginkább az őslakos helyiek koncentrációs táborokba gyűjtéséről hírhedt Hszincsiang tartományből lőtték fel, és most vasárnap, december 30-án állt pályára a Hold körül. A Von Kármán-kráter, amiben landolt, 180 km átmérőjű a Hold déli sarkának közelében. A szonda egy 140 kilós járművet is magával vitt, ez derítheti majd fel a krátert.