Április 24-ig meghosszabbította az illetékes moszkvai bíróság nyolc, a Kercsi-szoros közelében lezajlott orosz-ukrán tengeri incidens során elfogott ukrán haditengerész előzetes letartóztatását.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, az elfogott 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. 

A letartóztatott ukrán tengerészek és kémelhárítók ügyét kedden zárt ajtók mögött tárgyalta Moszkva Lefortovo kerületének bírósága.

 A testület elutasította a vádlottaknak azt a kérését, hogy kezeljék hadifogolynak és állítsák katonai bíróság elé őket, az orosz hatóságok jégértelmezése szerint ugyanis az ukránok nem tekinthetők hadifoglyoknak, mivel Oroszország és Ukrajna között nincs hadiállapot.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson - ezt az állítást Moszkva valótlannak minősíti - , de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. A hivatalos orosz álláspont ezzel szemben az, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt 30 napig hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját - vezettek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi "provokáció" ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Petro Porosenko ukrán elnök számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson. 

Az elfogott ukránok ellen az orosz büntető törvénykönyv 3. fejezete 322. cikke alapján, az orosz államhatár csoportosan, előzetes összeesküvés alapján vagy szervezett csoportban, erő alkalmazása vagy erővel való fenyegetés mellett történt tiltott átlépése címén emeltek vádat. (via MTI)