Akkora botrány van az aldis tejföl miatt a vegán csoportokban, hogy a brojlercsirkék is csak kikerekedett szemekkel nézik
2018 november 29., 09:55
Megérkezett a vérző kamuhús, de a vegán gyorskaja-forradalom nem a vegánokra céloz
Akiről a környezetében élők megtudják, hogy kerülni igyekszik az állati eredetű táplálékot, az biztosan ismeri az érzést, amikor az ismerősei bizarrabbnál bizarrabb hús- és sajthelyettesítőkről küldözgetnek neki cikkeket és reklámokat. Tényleg meglepő, mennyivel nőtt csak tavaly az ilyen termékek száma, és mennyivel szélesebb körben elérhetők, mint régen. Már magyar szupermarketekben is lehet kapni kenőmájasra hasonlító zöldségpástétomokat, szejtánkolbászt, szójavirslit, tofupulykát, jackfruitból készült hamburgerpogácsát, kesudióból, rizsből, szójából vagy kókuszból készült sajtokat, na meg vegán tejfölt. Az Egyesült Államokban pedig már olyan, növényi eredetű hamburgerpogácsát árulnak, ami tényleg mindenben húsra hasonlít, még vérzik is.
2018-ban a Vox szerint világszerte az volt az egyik legfontosabb élelmiszerpiaci fejlemény, hogy a fejlett világban sokkal elérhetőbbé vált a vegán gyorskaja, és a különféle vegán feldolgozott élelmiszerek piaca iszonyatosan kibővült. Budapesten és több magyar nagyvárosban is nyíltak vegán hamburgerezők és pizzériák, és egyre több, mindenevőkre szakosodott gyorsétterem is adott vegán opciókat az étlapjához. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy ez jó-e vagy nem.
Annak, aki ezelőtt is vegán volt, szinte teljesen mindegy, ugyanis akárki akármit gondol, a legtöbb vegán bizony általában nem ilyen élelmiszereket fogyaszt. Ennek alapvetően három oka van.
Az első, hogy a vegánok és a vegetáriánusok jelentős része éppen azért követi az étrendet, amit követ, mert egyáltalán nem vágyik húsra. Éppen ezért nem villanyozza fel az sem, hogy most már a kolbász ízéhez nagyon hasonló, agyonpaprikázott szejtánrudakat lehet kapni a boltban, vagy hogy ehet vérző húspogácsás hamburgert is. Több amerikai étteremben, amelyik szolgál fel ilyen hamburgert, voltak olyan vegán vásárlók, akik egyszerűen visszaküldték a rendelésüket, mert képtelenek voltak megenni, annyira idegenné vált már számukra a hús.
A másik ok, hogy a legtöbb ilyen feldolgozott vegán élelmiszer bizony nem is túl egészséges. Ezek a kókuszolajos sajtok vagy a félkész húspogácsák éppen úgy feldolgozott élelmiszerek, mint azok a félkész ételek, amit a mindenevők fogyasztanak, és a legtöbb vegán sem gondolja például azt sem, hogy a telített zsírsavval teli vegán tejföl egészségesebb, mint mondjuk egy darab házi kecskesajt.
A harmadik ok, hogy ezek a vegán gyorsételek általában nem is túlságosan ökotudatosak, márpedig a vegánok többségének ez is nagyon fontos. A világ másik végéből ideszállított sajt- vagy húsutánzat például már csak a szállítása miatt is komoly megterhelést jelent a környezetre nézve, több elemzés szerint is nagyobbat, mint a fogyasztás helyéhez közeli kisgazdaságból kikerülő hús- vagy tejkészítmények.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a vegánok irtóznának ezektől a gyorskajáktól, sokan alkalomszerűen fogyasztják őket, ahogy például az aldis vegán tejföl körül kialakuló facebookos vitákban is sokan megjegyezték: havonta- kéthavonta jól esne nekik valami tejfölszerűséget tenni a káposztára vagy a babgulyásba, ehhez pedig tökéletes a vegán tejföl, akár csak kipróbálni is. Persze sokan inkább maguknak otthon készítenek a tejfölre, sajtra vagy tojásra hasonlító élelmiszereket, ami értelemszerűen sokkal egészségesebb is, mint készen venni ezeket a boltban.
A Magyarországon élő vegánok eddig is nagyon jól megvoltak a sajt- és húspótlékok nélkül, hála az égnek, rengeteg olyan növényi tápláló és egészséges étel van, amit otthon, jórészt a közelben előállított alapanyagokból el lehet készíteni, és igazából ez a környezettudatos választás, nem pedig az importált vegán tejföl a boltból.
A vegán gyorskaja meg a hús- és sajtutánzatok elsősorban azoknak a fogyasztóknak készülnek, akik nyitottak az újdonságokra és ismerkednek a növényi étrenddel. Ezek a kaják alkalmasak arra, hogy a hagyományos modern nyugati étrendet, amiben a húsnak és a sajtnak eléggé komoly szerepe van, lassan, lépésenként alakítsa valaki növényi alapúvá, vagy ezzel szorítsa vissza az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, amire szükség is lenne, a jelenlegi fogyasztás ugyanis végzetes környezeti terhelést jelent a bolygónak, és szinte minden szimuláció szerint fenntarthatatlan, főleg ha a Földön élő emberek számának további növekedésével is kalkulálunk.
A gyártók nagyon jól tudják, hogy nem a vegánok jelentik számukra a legfontosabb célcsoportot, sőt a vegánokra eléggé kockázatos is célozni. A többség ugyanis annyira elutasító a vegánokkal és a veganizmussal szemben, hogy az Egyesült Államokban, ha egy termékre felkerül a vegán jelzés, átlagosan 70 százalékkal esnek vissza az eladásai. A Voxnak nyilatkozó szakértő szerint ez elsősorban azért van, mert a vegánok rossz érzést keltenek a többségben, hiszen a vegánok tartózkodását a hústól (még külön erre irányuló jelzések nélkül is) úgy értelmezik, mint az ő húsfogyasztásuk elítélését, ez pedig védekezést hoz elő az emberekből.
A kapitalista élelmiszeripar pedig felismerte, hogy nem lehet növelni az eladásokat azzal, ha a vegán életmódot népszerűsítik, vagy arra próbálják rávenni az embereket, hogy legyenek vegánok. Azzal viszont igen, hogy a húsra és a sajtokra mind jobban hasonlító növényi alapú élelmiszereket dobnak piacra, ezeket ugyanis a klímaváltozás miatt aggódó, és a húsfogyasztásának visszafogására hajlandó emberek várhatóan örömmel kipróbálják majd.
Őket nevezi a szakirodalom flexitariánusoknak: akik nem mondanak le a húsevésről, de csökkentik a fogyasztásukat, és nyitottak az új, vegán ételekre. Míg a vegánok és vegetáriánusok összesített aránya a teljes népességen belül tavaly az Egyesült Államokban egyáltalán nem változott, a flexitariánusoké rohamosan nő szinte minden nyugati nagyvárosban. Ezek az emberek persze idővel a teljes veganizmus felé is nyitottabbak lesznek, egy brit felmérés szerint például majd 3 millió ember fogadta meg, hogy 2019-ben kipróbálja a vegán étrendet.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.