Felálltak a hidegháborús frontok: Oroszország továbbra is Madurót tekinti elnöknek

A nap világpolitikai sztorijában gyorsan pörögnek az események:

  • Juan Guaidó, a venezuelai parlament ellenzéki vezetője kikiáltotta magát elnöknek.
  • Trump azonnal elismerte Guaidót ideiglenes elnöknek.
  • Nicolás Maduro, az ország kommunista diktátora megszakította a diplomáciai kapcsolatot az USA-val.
  • Az elnök kezében lévő legfelsőbb bíróság pedig egy abszurd művelettel gyakorlatilag törvényen kívül helyezte a parlamentet.

A bizonytalanság tragikomikus jele, hogy az Instagram és a Facebook visszavonta Maduro elnöki oldalainak igazolt státuszát. De vannak ennél fontosabb kérdések, amelyek közül a két legsürgetőbb talán ez:

Hova áll a hadsereg? És hova állnak a külföldi hatalmak?

Motoros rohamrendőrök mennek a tüntetők feléFotó: FEDERICO PARRA/AFP

A hadsereg a fontosabb és a kiszámíthatatlanabb. A Caracas Chronicles forgatókönyvei szerint, ha a katonák hűek maradnak Maduróhoz, akkor nehéz lesz elmozdítani a népszerűtlen despotát. Ha átállnak az ellenzék oldalára, akkor megbuktathatják. A harmadik lehetőség sem kevésbé valószínű viszont: az, hogy a két vagy több csoportra szakadó rendfenntartók egymásnak esnek, és elkezdődik a polgárháború.

A világpolitikai szereplőkön jóval könnyebb kiigazodni: az USA-t követte Kanada és szinte az összes latin-amerikai ország: Brazília, Paraguay, Kolumbia, Peru, Ecuador, Costa Rica, Argentína, Chile, Guetemala. Támogatását jelezte az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini pedig kijelentette, hogy azonnali hatállyal meg kell kezdeni a szabad és hiteles választásokhoz vezető politikai folyamatot a belpolitikai válságba süllyedt Venezuelában. Az EU teljes mértékben támogatja a demokratikusan megválasztott parlamentet, amelynek hatáskörét helyre kell állítani és tiszteletben kell tartani - mondta.

Juan Guaidó esküszikFotó: FEDERICO PARRA/AFP

És a másik oldal? A kommunista diktátort ismeri el legitim vezetőnek a térség néhány balos vezetésű országa, Mexikó, Bolívia és Kuba, illetve Törökország. Ebbe a sorba hivatalosan még nem állt be Maduro legfontosabb szövetsége, az orosz kormány, de az senkinek nem okozhatott meglepetést, hogy a Duma kormánypárti képviselői már nekiestek Trumpnak, és kifejezték szimpátiájukat Maduro iránt. 

A külügyi bizottság helyettes vezetője arról beszélt, hogy Amerika színes forradalmat készít elő Venezuelában (a putyini narratíva szerint a CIA által szervezett színes forradalom volt a budapesti 1956-tól a kijevi 2013-ig minden Moszkva-ellenes felkelés). A bizottság másik tagja azt mondta, hogy az ellenzék lépését Oroszország nem ismerheti el, mert „az lényegében egy puccs.”

Decemberi találkaFotó: Sergey Guneev/Sputnik

A hangulat hamar puskaporos lehet. Egy vezető amerikai kormányzati tisztviselő rögtön arról kezdett el beszélni, hogy az USA a szankcióknál jóval tovább is hajlandó elmenni Maduro elüldözésének érdekében. 

Oroszországnak viszont Venezuela kulcsfontosságú: a Rosznyeft ugyanis rengeteg olajat termel ki ott.

Ezért aztán Moszkva folyamatosan jelzi, hogy az országot az érdekszférája részének tekinti. Decemberben például orosz bombázók gyakorlatoztak Venezuelában. Az ország védelmi minisztere nem győzte hangsúlyozni, hogy az orosz repülők nem provokálni akarnak. De az üzenetet mindenki ugyanúgy értette: Putyin kész megvédeni, amit a sajátjának tart. (AP, Reuters, Guardian, Axios)