Az Egyesült Államok külügyminisztere, Mike Pompeo szombaton megjelent az ENSZ  Biztonsági Tanácsának ülésén, és teljes nyíltsággal próbált minden országot színvallásra kényszeríteni. Eljött az idő, hogy válasszanak, kinek a pártján állnak Venezuelában - jelentette ki, egyúttal sürgetett minden államot, hogy ismerjék el Juan Guaidó ellenzéki vezetőt az ország tényleges elnökének, és szakítsák meg a pénzügyi kapcsolatokat Maduro rendszerével. 

„Vagy a szabadság erőivel vannak, vagy egy sorban Maduróval és a poklával”

- harsogta Pompeo. Az ülésen jelen lévő venezuelai kormánynak is üzent: visszautasította Nicolás Maduro elnök követelését, hogy az amerikai diplomaták hagyják el Venezuelát, és hozzátette: elvárja, hogy biztonságban folytathassák munkájukat az országban. „Ne tegyék próbára az Egyesült Államok eltökéltségét állampolgáraik megvédésében!”

Hasonló vehemenciával támadt az USA-nak Maduro legfontosabb külföldi szövetsége, Oroszország, illetve egy kicsit visszafogottabban a Venezuelában szintén hatalmas érdekeltségekkel rendelkező Kína, az ENSZ BT vétójoggal rendelkező állandó tagjai. Először azt is meg akarták akadályozni, hogy egyáltalán tárgyalják a kérdést, de az Egyesült Államoknak végül meglett a minimálisan szükséges kilenc szavazat a 15 tagú testületben. Döntéseket viszont az oroszok és a kínaiak vétója miatt nem tudtak hozni.

Kína és Oroszország szerint azért nincs miről tárgyalni, mert ami Venezuelában történik, az az ország belügye, amelybe az Egyesült Államok és csatlósai beavatkoznak. Az amerikai sajtó ma valóban megírta, hogy Guaidó előre egyeztetett Mike Pence amerikai alelnökkel, mielőtt kikiáltotta magát elnöknek, de közben a beavatkozás elleni orosz érvek erejét gyengíti, hogy orosz zsoldosok érkeztek Venezuelába, hogy Madurót védjék.

Pompeo az ENSZ-ben azzal érvelt, hogy ez nem venezuelai belügy, mivel Maduro törvénytelen maffiaállamot épített ki, elnyomta és éheztette a venezuelai népet, amelynek tagjai emiatt tömegével hagyják el az országot, ami destabilizálja a térséget. 

Oroszország ENSZ-nagykövete puccsal vádolta az Egyesült Államokat, és nekiszegezte az amerikaiaknak a kérdést, hogy tervez-e az Egyesült Államok katonai beavatkozást Venezuelában. Pompeo erre azt mondta, hogy nem bocsátkozik találgatásokba a jövőt illetően. 

A venezuelai külügyminiszter szintén azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok áll az államcsíny mögött, „nem követi, hanem diktálja" az eseményeket, a feltételeket, és nemcsak a venezuelai ellenzék, hanem szatellitállamai számára is - mondta az ülésen Jorge Arreaza, aki szerint az Egyesült Államok Venezuela-politikája durva beavatkozás.

Elliott Abrams, a szimbólum

A venezuelai külügyminiszter külön szóvá tette, hogy a tanácskozáson végig ott ült Pompeo mögött az amerikai kormány frissen kinevezett venezuelai különmegbízottja, akinek a visszatérése a világpolitikába tényleg erős gesztus. 

Abrams ugyanis az egyik jelképes figurája az USA gátlástalan dél-amerikai politikájának. „Igazi kincs lesz számunkra, hogy ő segít a venezuelai népnek, a demokrácia és a felvirágzás helyreállításában” - mondta róla Pompeo, de a veterán diplomatának nem a felvirágoztatás a specialitása.  

Abrams korábban több beosztást is betöltött a külügyminisztériumban. Az Irán-kontra botrány idején - amikor Washington közvetítőkön keresztül fegyvereket adott el Iránnak és a pénzből a nicaraguai marxista kormány ellen harcoló ellenzéket, a kontrákat támogatta - Abrams az egyik legharciasabb szószólója volt a kontrák támogatásának. 1991-ben elismerte, hogy hazudott a kongresszusnak ebben az ügyben, bűnösnek vallotta magát, de George H. Bush elnök amnesztiában részesítette. 

A másik emlékezetes szereplése az volt, amikor a Reagan-adminisztrációban a külügyminiszter emberi jogokért felelős helyetteseként megpróbálta hazugságnak, kommunista propagandának beállítani azt, hogy az amerikaiak által támogatott halálosztagok ezreket, köztük nőket és gyerekeket gyilkoltak meg El Salvadorban.

És nem utolsósorban állítólag ő volt az, aki amerikai részről rábólintott a Hugo Chávez elleni sikertelen puccsra 2002-ben.

Azt nem tudhatjuk, hogy a kinevezésével küldött üzenet mennyire volt szándékos, de hogy ezt a világ nagy részét pontosan érteni vélik, az biztos.

Európa ultimátuma

A venezuelai külügyminiszter reagált az egyes európai országok által szombaton adott ultimátumra is, és határozottan visszautasította a felszólításokat, hogy Venezuelában nyolc napon belül írjanak ki választásokat. 

Németország, Franciaország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Portugália és Hollandia, valamint az Európai Unió nevében Federica Mogherini külpolitikai főképviselő ugyanis korábban közölte, hogy ha Nicolás Maduro erre nem hajlandó, akkor elismerik Juan Guaidót ideiglenes államfőnek, hogy ő hirdessen ki demokratikus választásokat.

És a hadsereg?

Guaidó mindeközben felszólította a hadsereget, hogy fordítson hátat Madurónak. Megismételte az amnesztiáról szóló ígéretét, még a biztonsági erők azon tagjainak is, akik részt vettek a tüntetők elleni erőszakban. „A demokráciához és a szabadsághoz való békés visszatérés a célunk, nem a bosszú” - hangoztatta. A hadsereg vezetése egyelőre kitart Nicolás Maduro mellett, noha a napokban érkeztek hírek arról, hogy a katonaság megosztott.

Juan Guaidó egyúttal bejelentette: tábora újabb nagyszabású tüntetést tart a jövő héten, hogy követelje a „hatalombitorló Maduro távozását”. Pénteki televíziós beszédében a hivatalban lévő elnök kizárta, hogy lemondjon, ellenben találkozót ajánlott az ellenzék új vezetőjének. Guaidó szerint azonban ez hamis párbeszéd lenne, ezért visszautasította a lehetőséget. (Washington Post, Guardian, MTI)