Az amerikai elnököt a CBS televízió riportere kérdezte meg, hogy mi lenne az a pont, amikor bevetné az amerikai hadsereget Venezuelában. Mire Trump különösebb izgalom nélkül válaszolta, hogy konkrét feltételeket nem szeretne mondani, de

az biztos, hogy a katonai beavatkozás az egyik lehetőség.

Arra kérdésre, hogy találkozna-e Maduro elnökkel a konfliktus rendezése érdekében, Trump azt felelte, hogy a venezuelai diktátor néhány hónapja már kért tőle találkozót, de ő visszautasította, mert „nagyon szörnyű dolgok” zajlanak abban az országban.

Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke két hete eskette fel magát elnöknek, és az Egyesült Államok, az EU és több latin-amerikai ország azonnal elismerte ideiglenes vezetőnek. Maduro viszont, aki Kína és Oroszország támogatását is élvezi, nem hajlandó átengedni a hatalmat. A külföldi nyelveket kevéssé beszélő despota megerőltette magát, és tömör üzenetet küldött fő ellenségének, Donald Trumpnak.

Közben ma érdekes fejlemények voltak a kínai fronton is. A hatalmas helyi érdekeltségekkel rendelkező, Venezuelában 2007 óta mintegy 62 milliárd dollárnyi hitelt kihelyező Kína külügyminiszterének meglepően kétértelmű kijelentésére - miszerint készek Caracasszal együtt dolgozni, „akárhogy is alakuljon a helyzet” - a trónkövetelő a South China Morning Postnak adott interjúban reagált. Guaidó kijelentette, hogy Venezuelának „a világpolitika meghatározó játékosához” fűződő kapcsolatait újra kell indítani. A bók után hangsúlyozta, hogy Maduro egyre inkább magára marad, és felszólította Kínát, hogy álljon át az ő oldalára. (CNN, Guardian)