Közösen szervez tüntetést vasárnapra az ellenzék az Állami Számvevőszék (ÁSZ) székháza elé, hogy tiltakozzanak a pártokat padlóra küldő büntetések ellen. Januárban ugyanis az ÁSZ kérésére felfüggesztették a Momentum és a Párbeszéd költségvetési támogatását, a Jobbikra pedig egy újabb százmilliós bírságot szabtak ki, amivel a párt összbüntetése már közel jár az egymilliárdhoz, így múlt héten már a megszűnése is felmerült.

Akik már évekkel ezelőtt is dolgoztak az ÁSZ-szal, úgy látják, hogy az intézmény az utóbbi években a hibák kijavítása helyett inkább a bürokratikus packázásra ment rá. Az ellenük zajló  vizsgálatról a Párbeszéd és a Momentum képviselői azt mondták, csak azt akarják elérni, hogy az ÁSZ végre a beszámolóik alapján ítélje meg a kampányköltéseiket, ugyanis ezt az elmúlt hónapokban nem sikerült elérniük. A Jobbiknál pedig nem értik, hogyan minősítették tiltott támogatásnak, hogy tartoznak a NAV-nak és a Postának. 

Az ÁSZ csak egyszer csenget

A törvény szerint a választások után az ÁSZ-nak egy éve van arra, hogy megvizsgálja  a pártok kampányköltéseit. A Párbeszédet és a Momentumot már július elején fel akarta keresni, de mivel mindketten költözésben voltak, és az erről szóló értesítést a régi székhelyükön nem tudták átvenni. Anélkül, hogy később figyelmeztetést küldött volna, az ÁSZ az erről szóló jelentésben ezt úgy könyvelte el, hogy a Párbeszéd és a Momentum közreműködési kötelezettségének nem tett eleget, ezzel az ellenőrizhetőség alapfeltételeit nem biztosította. Innen pedig egyenes út vezetett az állami támogatások befagyasztásáig. 

Bár a Párbeszéd pártigazgatója, Kocsis-Cake Olivio azt mondta, hogy a korábbi székhelyükön ügyelő portásnak még hivatalos meghatalmazást is adtak, az ÁSZ júliusi értesítése mégsem érkezett meg. Később sem kaptak felszólítást arról, hogy el kellene küldeniük a költséglistákat, 

és egészen addig nem is tudtak a vizsgálatról, amíg ősszel a sajtóban meg nem jelent a hír, hogy az ÁSZ felfüggesztené az állami támogatásukat.Ekkor az ÁSZ újra megkereste a pártot, hogy számoljanak el. A törvény szerint erre öt napjuk lett volna, csak hogy a felszólítással együtt az ÁSZ nem küldte el a linket ahhoz az elektronikus felülethez, ahová feltölthették volna a párt a költések listáját. Az valószínűleg abban a júliusi levélben lehetett, amit nem kaptak meg. 

Kocsis-Cake Olivió, a Párbeszéd pártigazgatója azt mondta, hogy ekkor már úgy érezték, csapdában vannak, és az ÁSZ célja inkább önmagában a büntetés lehetett, nem pedig az ellenőrzés. Ezért december 10-én minden szükséges iratot személyesen bevittek az ÁSZ-hoz, amit akkor ott át is vettek. De ezzel a szervezet nem sokat foglalkozhatott, mert januárban bontatlanul visszaküldte a pártnak.

Pár nappal később pedig ismét a sajtóból értesültek arról, hogy javasolják a támogatásuk felfüggesztését, és feljelentést tettek ellenük az ügyészségen. Azt is csak a sajtóból tudták meg, hogy a ügyészség közben átadta az ügyet a NAV Bűnügyi Igazgatóságának. 

Vagyis az ÁSZ úgy írt jelentést a Párbeszéd kampányköltéseiről, hogy valójában egyetlen ezzel kapcsolatos dokumentumot sem vizsgált meg. Így a jelentés az elmaradt ellenőrzés miatt csak feltételezi, hogy a Párbeszédnél „nem biztosítottak a törvényes gazdálkodás feltételei és felmerül a rendeltetésellenes közpénzfelhasználás veszélye”. Igaz, közben a dokumentum pár oldallal később azt is elismeri, hogy a Párbeszéd a kampány során nem használt fel közpénzt (mivel közösen indultak az MSZP-vel), ezért csak a saját forrásból fedezett 5,8 millió forint elköltését kellett volna megvizsgálni.

A Momentum szintén azért nem kapott állami támogatást október óta, mert tavaly júliusban nem jutott el a korábbi székhelyükre az ÁSZ adatkérő levele, és később sem kaptak figyelmeztetést. Emiatt ők sem kaptak elérhetőséget az a ÁSZ elektronikus felületéhez, és erről akkor is hiába érdeklődtek a szervezetnél, miután az októberben belengette a támogatásuk felfüggesztését.

Végül a párt november elején postán elküldte azt a tétellistát, amit a kampányköltések szempontjából fontosnak tartottak, de ezt az ÁSZ a néhány nappal később megjelent jelentéstervezetében nem használta fel, ez alapján számlákat sem kért be.

Mindkét pártnak idén január elején kellett volna kiutalni a negyedévente járó állami támogatást, de a zárolás miatt nem kapták meg, ami komoly nehézségeket okoz nekik. A Párbeszédnél ez 22, 5 milliót, a Momentumnál pedig 11 millió forintot jelent. Emiatt már nehezen tudják kifizetni az alkalmazottaikat, a Momentum pedig fontolgatja, hogy feladja a Rózsa utcai aktivistaközpontját. A Párbeszéd pedig a pénzhiány miatt kevesebb sátrat tudott állítani a köztereken az előválasztási kampányban. Ráadásul a közeledő európai parlamenti választásra is most kellene lefoglalni a plakáthelyetek.

Az ÁSZ csütörtökön arról adott ki közleményt, hogy „azonnal visszavonja a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt költségvetési támogatásának felfüggesztését, amennyiben megfelelő módon igazolják a gazdálkodásuk törvényes kereteit”. Ugyanakkor a pártok szerint ez nem ilyen egyszerű, ez az eljárás bővel túlfuthat az EP-választásokon. 

Ugyanis a két párt januárt közepén kapott újabb értesítést, hogy április 30-ig küldjék el az összes belső szabályzatukat és előírásukat. De hogy ezeket mikorra dolgozza fel az ÁSZ, és hogy kifogásol-e valamit, azt nem tudják megmondani. Mindenesetre a vészesen közelgő kampányt nem lehet erre alapozni. 

Korábban inkább segítettek

Azután, hogy a Simicska Lajostól kapott plakáthelyek miatt  2017 decemberében az ÁSZ már megsorozta a Jobbikot egy 660 milliós büntetéssel, idén január végén 136 millió forintra büntette a pártot, és ugyanennyivel csökkentette a pártnak járó állami támogatást is, ami több mint 270 milliós elvonást jelent.

• Most az ÁSZ többek között azt kifogásolta, hogy a Jobbik saját forrásként tüntetett fel egy 2017-ből megmaradt, 52 milliós maradványösszeget, de nem támasztotta alá bizonylattal. 
  
• A másik büntetőpontot pedig azért kapta, mert Posta és a NAV felé fennálló, 84,3 milliós tartozását hitelként tüntette fel, amit az ÁSZ  tiltott támogatásnak minősített.
  

Az 52 milliós maradványösszegről a Jobbik azt állítja, hogy bankszámlakivonatokkal, egyenleg-igazolásokkal és főkönyvi kivonatokkal is igazolták. Az pedig ők sem értik, hogy kaphattak tiltott támogatást a Postától és a NAV-tól. Ezzel kapcsolatban a kérdésünkre azt válaszolták: „Az Állami Számvevőszék a mostani vizsgálattal kapcsolatban sem adott bővebb tájékoztatást annál, mint ami a jelentésben szerepel,

így számunkra sem világos, hogy egy NAV felé fennálló tartozás, vagy egy a Magyar Posta felé fennálló fizetési kötelezettség mitől számít támogatásnak.”

A Jobbiknál úgy látják, hogy az elmúlt években sokat változott az ÁSZ ellenőrzési gyakorlata. Azt mondták, korábban az ellenőrzés során nem a büntető, hanem azon segítő szándékot lehetett érezni, hogy az esetleges hiányosságok feltárásával elősegítsék a munkájukat. Ha a számvevők egy átadott anyagot nem találtak elégségesnek, akkor rákérdeztek, hogy nincs-e még valamilyen dokumentáció hozzá, ami alátámasztja az álláspontunkat. Akkor úgy érezték, hogy az ellenőrzések érdemi segítséget jelentettek a párt gazdálkodási rendszerének átalakításában.

Ezzel szemben a  mostani eljárásrendben az ÁSZ egy elektronikus felületen keresztül bekérte az iratokat, ellenőrökkel a csak kivételes esetben kerültek kapcsolatba. Azt sem jelezték, ha valamilyen iratot hiányolnak, és a párt szerint a jelentések semmilyen konkrétumot nem tartalmaznak a megállapítások hátteréről. Egyelőre arról sem tájékoztatták őket, hogy a most kiszabott bírságot mikorra kellene befizetniük.  

Közben a Jobbik már elkezdte befizetni a 2017-es büntetést. Az Államkincstár visszatartott 331,6 millió forintot az állami támogatásukból, 29,5 millió forintot pedig a párt utalt át a NAV-nak a bírság másik részének törlesztésére.

Ezek után a Jobbik is leégve áll az EP-választási kampány előtt. A 331 millió forintos büntetés levonása után idén januárban nagyjából 51 millió forint állami támogatást utaltak ki nekik, ugyanakkor arra számítanak, hogy az idei második negyedévi támogatást nem kapják meg, és a harmadik negyedéviből is levonnak még közel 8,8 millió forintot.

Ugyan a büntetések a Jobbik pártalapítványát nem érintik, de megjegyezték, hogy a törvények tiltják, hogy  a pártalapítvány bármilyen formában támogassa a pártot, ahogy a frakció pénzéből sem fizethetik a bírságokat.