Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel közölte: Orbán Viktor miniszterelnök nyílt levélben válaszolt a külföldről hazatérő fiatal kutatókat támogató Lendület-program nyerteseinek, akik szintén nyílt levélben pár napja arra kérték a kormányfőt, hogy állítsa le az MTA átalakítását.

A miniszterelnöknek címzett, fiatal kutatók által küldött levélben azt írták, a Lendület-program segítette őket abban, hogy külföldről hazatérve vagy a programnak köszönhetően itthon maradva megszerzett tudásukat itthon kamatoztassák, és Magyarországon folytathassák tudományos karrierjüket, de a mostani, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az amiatti bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül. Ezért a kutatók azt kérték, függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának „rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát”.

Orbán Viktor válaszában (pdf) az áll:

„Levelüket olvasva az a benyomás alakult ki bennem, hogy azonos fundamentumon állunk: mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük. Ugyanakkor az is a dolgok rendjéhez tartozik, hogy adott problémákat olykor más nézőpontból, eltérő megközelítésből lát a tudós társadalom és másként a kormány. Éppen ezért fontos, hogy az egymással való párbeszéd során ne félinformációk irányítsanak minket, hanem az a közös cél, hogy munkánk révén egyszerre növeljük a magyar tudomány hírnevét és Magyarország versenyképességét.”

A kormányfő szerint az vitán felül áll, hogy „a körülöttünk zajló változások ma olyan kihívásokat támasztanak, amelyek megoldásában a tudomány kiemelt szerepet játszhat. Egyetérthetünk abban is, hogy Magyarországon a tudományos munka feltételei érzékelhetően javultak, de még hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem, amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen. A nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell”.

Orbán azt írja:

„Számunkra az látszik mindebből világosan, hogy a hazai ipar hozzáadott értékének növelése úgy lehetséges, ha kutatóintézeteink is összpontosítják erőforrásaikat az alapkutatások és az innováció területén egyaránt. Arra pedig, hogy mennyire olajozottan működhet egy olyan rendszer, ahol a kutatók egy-egy jól körülhatárolható kutatási témára kapnak állami támogatást, ma Magyarországon a Lendület-kutatócsoportok jelentik a legjobb példát.”

Orbán Viktor emlékeztetett: a kormány 2018. október 4-én úgy határozott, hogy a források emelése mellett felülvizsgálja a teljes struktúra működését, ennek részeként az akadémiai kutatóintézeti hálózatot is. „A cél az, hogy akárcsak az egyetemek átalakításánál, úgy a kutatás-fejlesztés területén is egy optimális, adminisztratív kötöttségektől mentes, de felelősségteljesebb és átláthatóbban működő rendszer jöjjön létre. Érték tehát nem veszhet el, és a tudományos kutatás szabadsága sem sérülhet” – írja.

„Remélem, hogy az új működési elvekről mihamarabb megkezdődik a konstruktív párbeszéd. A kormány képviseletében Palkovics László miniszter úr készen áll a tárgyalások folytatására” – zárta a válaszlevelét Orbán.

A CEU után Széchenyi Magyar Tudományos Akadémiáját is bedarálná a kormány

Reggeli cikkünkben arról írtunk, hogy nagyon úgy tűnik: átalakítás címszó alatt a kormány egyszerűen szétveri a magyar tudományos élet legfontosabb szereplőjét, az 5000 főt foglalkoztató akadémiai kutatóhálózatot. A folyamat tavaly nyár óta zajlik, de csak az elmúlt 2 hónapban vált világossá a tudományos élet szereplőinek, hogy itt nem reformról, hanem valami egészen másról van szó, ami az 1825-ben Széchenyi István által alapított intézmény eljelentéktelenedéséhez is vezethet.

Kedd délután élőlánccal tiltakoznak az MTA szétverése ellen.