Egy túl tökéletes lincselés

  • Egy brutális, rasszista-homofób-trumpista gyűlöletbűncselekmény borzolta Amerika kedélyeit az elmúlt hetekben.
  • Szimbolikus politikai ügy lett egy chicagói támadásból.
  • Aztán jött a fordulat, és kiderült, semmi sem úgy történt, ahogy először hitték.

Jussie Smollett fekete, meleg színész egy jéghideg januári hajnalban bement a chicagói Northwestern kórházba. Azt mondta, két férfi rátámadt, megütötték, gyalázták bőrszíne és homoszexualitása miatt, trumpista jelszavakat kiabáltak neki (Ez itt a MAGA-ország!), leöntötték fehérítővel és végül egy kötelet dobtak a nyakába. Azt állította, felvette velük a harcot, és a támadók elmenekültek.

Az eset sokkolta az amerikai közönséget. Amit Smollett elmondott, az a Ku-Klux-Klan támadásait idézte, a támadók állítólagos trumpista szövegei pedig tovább hergelték az egyébként is hisztérikus nyilvánosságot. Az emberek fejében megjelent a MAGA-sapkás, homofób, fehér felsőbbrendűséget hirdető támadók képe.

Modern lincselés

Egymás után jöttek a megdöbbent nyilatkozatok. Az elnökségért induló demokrata politikusok közül többen (Kamala Harris és Corey Booker) modern lincselésről beszéltek, voltak, akik szigorúbb törvényt javasoltak a gyűlöletbűncselekményekkel szemben. Sztárok, szórakoztatóipari szereplők sora borzadt el, Ellen Page sírva beszélt az esetről Stephen Colbert műsorában. Maga Donald Trump is borzalmasnak nevezte a támadást.

Fotó: Tasia Wells/AFP

A chicagói rendőrség az elejétől fogva következetesen „feltételezett gyűlöletbűncselekményről” beszélt, és már önmagában emiatt is sokan felháborodtak. A fiatal szocialista sztárpolitikus, Alexandria Ocasio-Cortez például arról posztolt, hogy már a motiváció megkérdőjelezése is elfogadhatatlan, és gyakori volt a vélemény, hogy nem lehet kétségbe vonni az áldozat elmondását, és aki ezt teszi, maga is erőszakot követ el. Hangzatos cikkek tömegei szóltak arról, hogy a támadás „egy egész korszakot szimbolizál”, és hogy ez „az amerikai szélsőjobboldal végjátéka”. 

Maga Smollett egy interjúban arról beszélt, ha azt mondta volna, hogy feketék, vagy muszlimok támadták meg, akkor mindenki hinne neki, és sokat mond el Amerika állapotáról ez a történet, mert szerinte a támadásnak ahhoz volt köze, hogy rendszeresen kritizálta az elnököt.

A támadás körül az első pillanattól kezdve voltak gyanús körülmények. Nem igazán tűnt reálisnak, hogy pont Chicago belvárosában egy jéghideg éjszaka közepén Trump-támogatók vadásznak kötéllel és fehérítővel felszerelkezve fekete színészekre. Ráadásul Smollett ismert ugyan az Empire című sorozatból, de azért egyáltalán nem egy A-listás sztár, akit mindenki azonnal felismer, és azt is rögtön tudja róla, hogy meleg. Az Empire egyébként egy fekete szappanopera, jellemzően nem Trump-szavazók nézik. És bár a támadás elvileg egy alaposan bekamerázott környéken történt, egyetlen felvételen sem volt látható.

Akkor még összeesküvés-elméletnek tűnt

Akik megkérdőjelezték az esetet (ilyenek főleg a jobboldalon voltak), azokra rögtön azt mondták, hogy összeesküvés-elméleteket terjesztenek. A mainstream nyilvánosságban egyáltalán nem volt elfogadható kételkedni a sztoriban. 

A történet aztán bizarr fordulatot vett. A rendőrség egy nigériai testvérpárt, Olabinjo Osundairót és Abimbola Osundairót tartóztatott le gyanúsítottként, akik egyáltalán nem hasonlítottak az emberek képzeletében megjelenő MAGA-sapkás trumpistákra. Ekkorra Smollett már nem volt olyan együttműködő a rendőrséggel.

Nem sokkal később a testvérpárt szabadon engedték. És kiderült, a rendőrség szerint Smollett összejátszott velük, és felbérelte őket, hogy rendezzék meg a támadást. 

Csütörtökön a rendőrség hivatalosan is bejelentette, Smollet-et azzal gyanúsítják, hogy hamis vallomást tett. A színész emiatt akár börtönbe is kerülhet. Smollett tagadja, hogy megrendezték volna az esetet.

Fotó: SCOTT OLSON/AFP

A rendőrség szerint Smollett nyolc nappal a támadás előtt kapott egy fenyegető levelet, de annak nem volt különösebb hatása a nyilvánosságban. A nigériai testvérpár lakásán végzett házkutatás alapján már lehetséges, hogy azt is ők küldték neki, de mivel nem érték el a kívánt hatást, szintet kellett lépni.

3500 dollár

De mi volt egyáltalán a kívánt hatás? Miért rendezhet meg valaki önmaga ellen egy ál-gyűlöletbűncselekményt?

A chicagói rendőrség csütörtöki sajtótájékoztatóján azt jelentették be: 

azért, mert elégedetlen volt a sorozatbeli fizetésével, és egyszerűen az eset körüli hírverést akarta felhasználni arra, hogy feltornázza az árát. 

A hatóságok szerint 3500 dollárt fizetett a testvérpárnak az akcióért. Eddie Johnson rendőrfőnök szerint bocsánatot kellene kérnie Chicago városától.

Az áldozatiság kultusza

Hogy miért épp ezzel a módszerrel akarhatta ezt elérni, arra az Atlantic cikke szerint az áldozati kultúra felemelkedése a legerősebb magyarázat. „Ma semmi nem tesz érdekesebbé valakit, mintha megtámadják a bőrszíne vagy szexuális beállítottsága miatt.” Az amerikai közéletben egyre meghatározóbb identitáspolitika egyik következménye, hogy sokan szinte kizárólag elnyomó-elnyomott viszonylatokban írják le a világot, az elnyomottakhoz, az áldozati státuszhoz pedig szükségszerűen az erkölcsösséget kapcsolják. Ennek túlpörgetése vezethet oda, hogy ha valaki kellően gátlástalan, akkor nemcsak simán áldoztatnak mutatja be magát, de még meg is rendezi hozzá a bűncselekményt.

Azzal, hogy a rendőrséget is bevonta, önmagát is sokkal nagyobb bajba keverhette, mert így már nemcsak hírneve és karrierje, hanem szabadsága is a tét. Az igazán nagy kár viszont azokat érheti, akik valóban gyűlöletbűncselekmények áldozatai (az FBI adatai szerint az ilyen esetek száma valóban nő), és emiatt sokkal többen fogják kétségbevonni azt, amit mondanak. 

És az ügy tovább tépázta az egyébként is rogyadozó presztízsű mainstream nyilvánosság tekintélyét - bár ehhez kellett az is, hogy újságok, tévéműsorok és nyilatkozók sora tekintse egyértelmű ténynek a támadást Smollett beszámolója alapján. A média egy része ugyan most úgy magyarázza a helyzetet, hogy a tényekről számoltak be, de ez sok esetben csak utólagos szépítés

Inkább legyen igaz!

A legbizarrabb cikket a Washington Post közölte az ügyben, miután repedezni kezdett a sztori. A Kételkedtem Jussie Smollett ügyében, és megszakad a szívem attól, hogy talán igazam volt című írás szerzője azt valószínűleg jó látja, hogy az esetnek pusztító hatása lehet. Az ezzel való szembenézés után viszont azt írja, éppen ezért

arra van szükség, hogy a sztori mégiscsak igaz legyen,

mert ha kiderül, hogy nem igaz, annak sokkal károsabb hatásai lesznek. Az „arra van szükség, hogy igaz legyen” (I need this story to be true) fordulat nem sokat fog segíteni a tényeken alapuló viták védelmében.

Trump a csütörtöki sajtótájékoztató után ki is posztolta, Smollett-nek címezve: „mi van a MAGA-val és a több tízmillió emberrel, akit megsértettél a rasszista és veszélyes megjegyzéseiddel?”