A Vörös Hadsereg 1944-ben kezdte meg a magyarok munkatáborokba hurcolását. Volt, akit a világháborúban elveszett munkaerő pótlására vittek kényszermunkára, de volt olyan is, akit lehetséges ellenségnek minősítve, „biztonsági óvintézkedésként” fosztottak meg legalapvetőbb emberi és polgári jogaitól. A foglyok száma egyes becslések szerint akár a 900 ezret is elérhette.
A Kazahsztánba hurcolt magyarokról pénteken nemzetközi konferenciát tartanak, amelyen a kazah kutatók legújabb eredményeit teszik közzé - közölte a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnökhelyettese a köztévén. Máté Áron azt mondta, Kazahsztánban egy évtizeddel ezelőtt feltáró munka kezdődött, amelynek eredményeként a kutatók, részben magyar anyagból, kiadtak egy könyvsorozatot.
Kazah kutatók az egyik táborhelyen magyar temetőre bukkantak
- mondta a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások szervezetének (Szorakész) elnöke, Menczer Erzsébet korábbi fideszes képviselő a köztévében. A konferencián ismertetni fogják az ott nyugvók névsorát, amellyel az eddig ismert több mint 800 ezer elhurcolt magyar száma még tovább nőhet - vélekedett. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.