Polt Péter nem látja biztosítottnak az Európai Ügyészségnél a szakmaiság magas fokát

A főügyészt a Magyar Nemzet kérdezte meg arról, miért tartja rossz ötletnek, hogy 22 másik tagállamhoz hasonlóan Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. 

Polt Péter azt mondta, hogy bár az OLAF-ot és a bűnügyekben koordináló Euro­justot sikertörténetnek tartja, de hozzátette:  

„Az európai ügyészség esetében nem látom biztosítottnak a szakmaiságnak ezt a magas fokát, és elgondolkodtató az is, hogy bizonyos körben feljogosították rá, hogy válogasson az ügyek közül.”

Ugyanakkor szerinte a szervezet működése „alkotmányossági aggályokat is felvet, sérti a nemzeti szuverenitást, mert amíg a közös nyomozócsoportban együtt dolgozó rendőrök és ügyészek megmaradnak a hazájuk szerveinek kötelékében, az európai ügyészség munkatársai egy nehezen felügyelhető, nemzetek feletti hatóság széles jogkörrel felruházott emberei lesznek”.

Pintér Sándor belügyminiszter Polt Péterrel társalog a budapesti amerikai nagyköveti rezidencián rendezett fogadáson 2016. július 1-jén.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Az interjúban a főügyész beszélt arról is, hogy azért nem egy el Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának ülésére, hogy beszámoljon az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által is érintett ügyekről, mert úgy érzi, „a sajtó és a bizottság egyik tagja politikai dimenzióba helyezte a meghívást: összekötötte a folyamatban lévő uniós választási kampánnyal. A magyar alaptörvény viszont megtiltja az ügyészség bármely tagjának, hogy politikai tevékenységet fejtsen ki, illetve ilyenben közreműködjön. Ennek megfelelően még a látszatát is kerülni kell annak, hogy a legfőbb ügyész közreműködésével tartott bizottsági meghallgatás politikai kampányeseménnyé váljon.”.  

Majd azt mondta, hogy az Elios-ügyben készült OLAF-jelentést azért nem nézhetik meg még a képviselők sem, mert „az OLAF jelentései a feljelentés részét képezik, és ebből, illetve a törvényi előírásokból fakadóan bekerülnek az adott ügy iratanyagába. Ezeket viszont csak az nézheti meg, akinek jogi érdeke fűződik hozzá”.  Ugyanakkor úgy értékeli, hogy „az Elios-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda – az OLAF érveit mindvégig szem előtt tartva – nagyon komoly nyomozást folytatott le, és ennek eredményeként jutott arra az álláspontra, hogy nem történt bűncselekmény”.

Hörcsik Richárd fideszes képviselő és Polt Péter a Parlamentben, 2016 májusábanFotó: Illyés Tibor/MTI

Megemlítette azt is, hogy  biztosan lesz vádemelés az Alstom-ügyben,  de az még nem dőlt el, hogy pontosan hány személy ellen, és az sem, hogy az adott személyeknél mi lesz a pontos minősítés. Hozzátette, hogy a közelmúltban az ügyészség munkatársai külföldre utaztak, hogy egy újabb bizonyítékot szerezzenek be, és ez az egyik oka, hogy az említett vádemelés még nem történt meg.