Lágy nyugati szellőket és fagyos keleti légréteget ígért, másnap letartóztatták

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Ma van a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, Szily László kolléga már megosztotta az élményeit arról, hogyan lett majdnem a kommunizmus áldozata, napközben pedig Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára is posztolt egy tanulságos történetet arról, mennyire könnyű volt áldozattá válni az állampárti időkben.

A történet Tóth Géza meteorológusról szól, aki az 50-es évek elején a Meteorológiai Intézet egyik vezetője volt, és olyan indokkal küldték Recskre, amit nem fogsz elhinni.

“Internálását annak köszönhette, hogy az általa szerkesztett időjárás-előrejelzések egyike másnapra lágy nyugati szellőket ígért, majd a prognózis úgy folytatódott, hogy a következő napokra északkelet felől - azaz a Szovjetunió irányából - fagyos légrétegek betörése várható. Másnap letartóztatta az Államvédelmi Hatóság” - írja róla a Levéltár szerint az Állami titok - Internáló- és kényszermukatáborok Magyarországon 1945-1953 c. kötet.

Tóth Gézát az előjelzésbe csempészett imperialista propagandával, valamint kémtevékenységgel is meggyanúsították.

Utóbbinak az volt az alapja, hogy a jelzett napokon valóban egy új szovjet katonai kontingens érkezett Magyarországra, amiről persze senki illetéktelennek nem volt szabad tudnia, és a rádióelhárítás hivatásosai ennek virágnyelven való megszellőztetését hallották ki az időjóslásból.

Tóth Géza így rövid úton a recski táborban találta magát, ahol a ragadványneve mindezek miatt Északkeleti Betörés lett.

"Az Északkeleti Betörés az első sorban állt, Egri Gyurka mellett. Nyájas és jóindulatú férfiúnak ismertük, óriási fejével és hatalmas állával, mely elfedte nyakát, sőt melle egy részét is, ő volt a tábor legkisebb embere; az egyetlen, aki az alsó ágysorban egyenesen ülni tudott, anélkül, hogy beverte volna fejét” - írta róla Faludy György a Pokolbéli víg napjaim című könyvében. Faludy szerint Tóth, ha megjósolt valamit, az kétségtelenül úgy is volt, az öregúr ugyanis “millibár fokokban, szélsebességben és hasonlókban nem ismer tréfát”.

A Levéltár szerint Tóth Géza dossziéjából kiderült - persze, erős forráskritikával értelmezve -, hogy akkorban az állampárt alapból gyanúsan méregette a meteorológusokat, mert megbízhatatlan, osztályidegen elemeknek tartották őket,

akik esetleg kémkedésre is felhasználhatják a kezelésükben lévő hírközlő berendezéseket. (!!!)

Ugye, azokat a berendezéseket, amelyekkel az időjárást figyelték.

Az ÁVH nyomozását Tóth Géza ellen 1950. június 24-én - őrizetbe vétel és többszöri kihallgatást követően - internálási határozattal zárták le. Aztán 1952-ben Recsken egy olyan javaslat született, hogy - mivel fizikai munkájának nincs sok haszna, viszont tudósokkal jó kapcsolatban áll - javasolják Tóth szabadlábra helyezését, ügynöki beszervezése mellett. De ez végül nem történt meg.

Tóth 1953-ban szabadult, majd 1954-ben egy látszerész szövetkezetnél üzemi adminisztrátorként helyezkedhetett el. A recski rabságán túl mindössze egyszer fordult elő még a neve a Történeti Levéltár iratai között, akkor, amikor 1963-ban kérte az internálás miatti erkölcsi rehabilitációját. Ezt a kérelmét elutasították.

Ekkor már azonban - feltehetőleg jó sok évnyi kimaradás után - újra a szakmájában dolgozhatott. Az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársa volt.