• A Fidesz tényleg kifehérítette a gazdaságot, a közmunka-program viszont egész másképp sült el, mint várták.
• Épül a nemzeti tőkésosztály, csak egyáltalán nem tiszta, kié a vagyon.
• Közben tömik ki a multikat, csak éppen ez ellen kampányoltak ellenzékben.
• A kormány elmúlt 8 évéről beszélgettek közgazdászok.

A Fidesz már 8 éve van hatalmon Magyarországon, de kik ennek a kormányzásnak a nyertesei és kik a vesztesei? - ezt a témát vitatta meg három közgazdász kedd este az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung által szervezett beszélgetésen. Utóbbi vezetője, Jörg Bergstermann azzal nyitotta meg a beszélgetést, nagyon is fontos, hogy a Fidesz mit gondol a gazdaságról, és nem csak szerinte,

2018-ban Orbán Viktor az Andrássy Gyula Egyetemen tartott beszédében két dolgot ajánlott a világnak, amit eltanulhat Magyarországtól: hogyan kell kezelni a migrációt és az unortodox gazdaságpolitikát.

Orbán és a jegybankelnök - korábban gazdasági miniszter - Matolcsy György tényleg lépten-nyomon arról beszélt az elmúlt években, mekkora siker az unortodox gazdaságpolitika. A beszélgetésen jelenlévő balos és liberális - azaz főleg ellenzéki - közgazdászok azonban már abban is vitába szálltak a kormányfővel, hogy egyáltalán lehet-e unortodoxnak nevezni azt, amit a Fidesz az elmúlt években a gazdaságban csinált.

Viszont többen is érveltek amellett, hogy a Fidesznek igenis voltak jó intézkedései az elmúlt 8 évben és a legtöbbet vitatott intézkedéseik közül volt, amit csak a kényszerpálya szült.

Pogátsa Zoltán a szervezők részéről a beszélgetés elején megjegyezte, hogy hívtak ugyan Fidesz-közeli, konzervatív szakértőt is a beszélgetésre, de mindenki lepattintotta őket. Így Pogátsán kívül ketten tartottak még előadást: Mihályi Péter, az MTA doktora, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára (amúgy a korábbi MSZP-SZDSZ kormány tanácsadója) és Büttl Ferenc közgazdász, aki jelenleg a Párbeszéd Magyarországért alapítványának kuratóriumi elnöke.

Mihályi Péter azzal kezdte, hogy napestig tudná sorolni, mit csinált rosszul a Fidesz, de ehelyett inkább megnevez három dolgot, amit jól csinált, négyet, amit nagyon elrontott, és kettőt, ami nagyon nem úgy sült el, ahogy várták.

Ez alapján jól csinálta a Fidesz, hogy

• kifehérítette a gazdaságot,
• folytatta a társasági adó csökkentését,
• leszámolt a cafeteria-rendszerrel.

A gazdaságfehérítés Mihályi szerint évi 400-500 milliárd forint többletbevételt hozhatott a költségvetésnek. Ide tartozik az online-kasszák bevezetése, az útdíj-rendszer bevezetése és az online számlázás bevezetése. Persze, szerinte vannak iparágak, amelyek egyáltalán nem lettek fehérek, például a kaszinózás vagy a parkolás.

A társasági adó 2003 és 2018 között 18 százalékról 9 százalékra csökkent. Ezt a csökkentést ugyan nem a Fidesz-kormány kezdte, viszont folytatta, Mihályi szerint pedig azért jó, mert már olyan alacsony, hogy a cégeknek nem éri meg elcsalni.

A cafetériát a közgazdász egyszerűen intézményes adócsalásnak nevezte, szerinte ezt főleg marketing célból vezetik ki: jobb, ha a cégek készpénzes juttatásokkal kenyerezik le a dolgozókat.

A négy legrosszabb dolog, amit a közgazdász szerint a Fidesz megcsinált az elmúlt 8 évben:

• a leértékelő árfolyampolitika;
• a magánnyugdíjpénzek lenyúlása;
• a prociklikus gazdaságpolitika;
• és az újraállamosítási láz.

A leértékelő árfolyampolitika lényegében annyit tesz, hogy a kormány hagyta, hogy 250 forintról 320 forint környékére dráguljon az euró, azaz leértékelődjön a forint. Közben csökkent a devizatartalék is. Így az ország képtelen lenne belépni az eurózónába, na nem mintha a Fidesz nagyon csatlakozni akarna az uniós magországok közösségéhez. Nőtt a nettó államadósság, sőt a kivándorlási hullámhoz is köze van a forint vergődésének: hiába nőnek a magyar bérek, euróba átszámolva már nem olyan versenyképesek, a munkások pedig azt számolják, euróban mennyit keresnének, és ha úgy látják, hogy külföldön többet, akkor elmennek.

A magánnyugdíjak einstandolása Mihályi szerint nem csak azért volt rossz, mert a kormány benyelt közel 3000 milliárd forintot, hanem azért is, mert ezzel egyidejűleg megszüntették a társadalombiztosítás alkotmány védelmét, azaz kivették az alaptörvényből azt, hogy a nyugdíj alapból mindenkinek jár, azaz azóta végső soron az állam mondja meg, mennyi jár.

A prociklikus gazdaságpolitika nagyon leegyszerűsítve annyit tesz, hogy hiába nincs recesszió, a kormány élénkíti a gazdaságot. Ez annyiban jó, hogy jók a növekedési számok, viszont nem képződik tartalék a nehéz időkre, és Mihályi szerint épp ez vezetett a durva munkaerőhiányhoz is, hiszen jobban nő a gazdaság, mint ahány szakember elérhető a munkaerőpiacon. Ez szerinte nem csak azért baj, mert ha valaki fel akarja újítani a házát, akkor csak nehezen talál szakembert, hanem mert a kevés, leterhelt munkaerő szükségszerűen „selejtmunkát” fog végezni. Ennek pedig az ország hosszú távon fogja kárát látni.

A visszaállamosítás a közgazdász szerint egy több száz céget érintő, átláthatatlan dolog. Ő úgy számolt, hogy erre eddig 2700 milliárd forintot költhetett el az állam.

Ami másképp sült el:

• A közmunka-program.
• A trafikmutyi.

Mihályi szerint a közmunkára sokan mondták, hogy értelmetlen, sőt káros, viszont hallatlanul népszerű lett. A közgazdász szerint a Fidesz elképzelése az volt, hogy megszorítják a szociális juttatásokat, és a közmunkával rákényszerítik az embereket arra, hogy dolgozzanak.

Ehelyett a közmunka egyfajta emelt szintű szociális segély lett, amiért nem igazán kell megdolgozni, viszont pénz jár érte.

A kormány még 2014 előtt alakította át a teljes magyar dohánypiacot, a trafikok bevezetésével a cél az volt, hogy visszaszorítsák a dohányfogyasztást. Ehelyett betört a piacra a sodort cigi, amit szerinte már annyian szívnak, hogy a fiatalok dohányfogyasztása nem hogy nem csökkent, hanem nőtt.

Épül a nemzeti tőkésosztály, az állam pénzéből

„Mentegetném kicsit az elején a Fideszt” - kezdte az előadását Büttl Ferenc. Szerinte a Fidesz 2010-ben nehéz örökséggel, nem túl jó helyzetben vette át az ország irányítását: a válság következtében elszálltak az árfolyamok, hatalmas devizaadósság szakadt a háztartások nyakába, plusz az államháztartási hiány is nagy volt.

„2010-2011-2012-ben voltak olyan lépések, amelyekben látom a kényszert” - mondta. A magánnyugdíjvagyon államosítására szerinte például azután került sor, miután az EU nem engedte, hogy a kormány azokat a megtakarításokat is számba vegye, amikor a költségvetési hiányt számolta. A devizaadósságok miatt is rengeteg kényszerintézkedést kellett hozni, ami az érintettek egy jelentős részének lehetővé tette, hogy kiszálljanak a bukott hiteleikből. De emiatt csökkent például a devizatartalék.

És mi történik most? „Azt gondolom, hogy tőkefelhalmozás” - mondta Büttl.

A közgazdász szerint a Fidesz-kormány éppen kinevel/létrehoz egy nemzeti tőkésosztályt. Ezt már a rendszerváltáskor is megpróbálta létrehozni az Antall-kormány, de mivel senkinek nem volt még kiinduló vagyona sem, ezért végül inkább behívták a külföldi tőkét, hogy az indítsa be a gazdaságot. Ezzel szemben a Fidesz most visszatért a nemzeti tőke létrehozásához, és megpróbálnak visszavenni pozíciókat a külföldi tőkétől. Mivel a kiinduló tőke most sincs meg, ezért eszközül az állami vagyont használják.

Nemzeti tőkések, oligarchák, klientúra vagy Mészáros Lőrinc, mindegy, hogy hívják - mondta.

Büttl szerint nem Mészáros Lőrincen van a hangsúly, mert a politikai vezetés valójában saját magát, az elitet hozza pozícióba, ők az új nemzeti tőkésosztály. A feltőkésítésben pedig éppúgy eszköz az egykulcsos adó, mint a jelenlegi családvédelmi intézkedések.

Szerinte a kormány gazdaságpolitikájának - például az egykulcsos adó bevezetésének - van egy szándékolt következménye is: a állampapírban tartott lakossági megtakarítások elkezdtek emelkedni. Hiszen ha sok pénz marad a szegényebbek zsebében, ők azt fogyasztásra fogják költeni. De ha a gazdagabbak zsebében marad több pénz - és ez történik jelenleg - akkor ők nagyobb eséllyel megtakarítani fognak, ma pedig Magyarországon -a lakástakarék megszüntetése után pláne - a biztos és jó hozamú megtakarítás az az államkötvény. Szerinte a jövőben még több pénz fog így az állam zsebébe folyni, de ez makroökonómiai szinten nem baj, mert így az állam legalább nem külföldre, hanem a saját állampolgárai felé lesz eladósodva, ami jobb.

Ez ellen kampányolt a Fidesz ellenzékben

A Fidesz úgy került hatalomra, hogy a neoliberális gazdaságpolitika ellen kampányolt, majd utána folytatta a neoliberális kormányzást - mondta Pogátsa Zoltán. Szerinte ez azt jelenti, hogy a gazdagabbak az állam foglyul ejtésével jutnak extra erőforrásokhoz a szegényebbek kárára.

Pogátsa szerint a magyar gazdaság legfőbb jellemzője, hogy külső forrásokból működik:

• Az uniós kifizetések az utóbbi időben a magyar GDP 6-7 százalékát tették ki.
• A külföldi magyarok hazautalásai a Világbank számításai szerint 3-3,5 százalékot adnak hozzá a GDP-hez.

„Ha ezek nem lennének, elenyésző vagy nullaközeli lenne a gazdasági növekedés” - mondta a közgazdász.

Ez nem új dolog, már a szocializmusban és a rendszerváltás után is rengeteg pénz jött külföldről. Ami új, az Pogátsa szerint az, hogy a kormány bármelyik másik kormánynál több pénzt ad a multinacionális cégeknek. A stratégia megállapodások, a túlóratörvény mind ezt a célt szolgálja. Eközben a közgazdász szerint a kormány alulfinanszírozza a humán tőkét: az oktatást, az egészségügyet. Ezek az alrendszerek az EU-átlagnál sokkal rosszabb állapotban vannak.

Erről mesélt is egy sztorit. A közelmúltban részt vett egy vacsorán, ahol ott volt egy volt miniszter is. Pogátsa azt mondta, megkérdezte, miért nem jut több pénz a humán tőkére. „Azért, mert adót kellett csökkenteni, és vonzónak kellett maradni a külföldi tőke számára” - válaszolta Pogátsa szerint a volt miniszter.

„Ezt neoliberalizmusnak hívják, és ez ellen kampányolt a Fidesz ellenzékben” - mondta Pogátsa.

Igazságtalan az adórendszer (az egykulcsos adóval a nagyobb keresetűek jártak jól) és rossz a társadalmi mobilitás az országban, azaz kicsi az esélye, hogy valaki a szüleihez képest jobban tudjon élni. Pogátsa szerint hiába volt béremelkedés, EU-s összehasonlításban még a bérek is nagyon alacsonyak.

Hogyan lehet ebből tőkésosztály, ha egy tollvonással el tudják venni a vagyont?

Mihályi Péter azt mondta, a nemzeti tőkésosztály kialakítása korábban is napirenden volt, a rendszerváltás után az Antall-kormány az állam legnagyobb vagyonelemét, az állami lakásvagyont odaadták a lakosságnak. „Ebben ma is magyar családok laknak” - mondta.

A tőkésosztály megteremtése azonban azért sem működött, mert hiába adott a kormány befektetőknek pénzt, vagyont, ők egy idő után a piaci logika szerint azt értékesítették a piacon. Ezért az állam inkább úgy döntött, ő maga fogja privatizálni vagyont, hogy legalább a haszon megmaradjon.

Most azonban Mihályi szerint szó sincs nemzeti tőkésosztályról, hogyan is lehetne, amikor Simicska Lajostól például egy tollvonással elvették a vagyonát. Szerinte ez csak egy politikai program.

Büttl Ferenc erre azt mondta, a tőkefelhalmozás még folyamatban van, Simicska vagyona meg valójában soha nem volt Simicskáé, ezért lett az oligarchának konfliktusa Orbánnal: azt hitte, hogy az az övé, pedig nem.

Akkor kié, az államé? - vágott közbe Mihályi. Nem, ez a politikai elité - mondta Büttl.

Büttl szerint a multikkal való megbékélés is csak azután jött el, miután a Fidesz rájött, hogy ha fel tudja pörgetni az EU-s pénzek lehívását, akkor lesz mozgástere kiegyezni a multikkal. Ez ugyanakkor szerinte csak addig működik, amíg egy kormánypárti vállalkozónak - és rajta keresztül a politikai elitnek, azaz az új nemzeti tőkésosztálynak - nem lesz szüksége az adott terület profitjára.

Erre példa lehet az Airbnb-szektor Büttl szerint. Ehhez a Fidesz-kormány láthatóan nem nyúlt hozzá, nem korlátozta jelentősen. „Erre azt mondta egyszer egy beszélgetőpartnerem, nézd meg, hogy a szállodaiparban kik szereznek tulajdont, és amint az ő profitjuk rovására megy majd, be fogják tiltani” - mondta.