Orbán és Macron ugyanazt követelték két napon belül

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Lassan hevül a kontinentális EP-kampány, és egyre több politikus beszél arról, hogy milyen Európát akar. Orbán Viktor például vasárnap interjút adott a Welt am Sonntag című német hetilapnak, Emmanuel Macron francia elnök pedig egy publicisztikát írt a hétfői Guardianba.

A két politikus már egy éve azt hirdeti, hogy ők a 2019-es EP-választás főszereplői, és azt sugallják azóta is Európa közvéleményének, hogy ők testesítik meg Európa jövőjének két, egymással kibékíthetetlen koncepcióját. 

Erre most kiderült, hogy legalább egy közös pont biztosan van a programjukban: mindketten azt szeretnék, ha a belügyminiszterek tanácsa erősebb jogköröket kapna. 

  • Orbán ezt mondta az interjúban:

Szükségünk van egy módszerre, amivel a különböző nézeteinkkel együtt tudunk élni. A migrációból fakadó kérdéseket el kell venni a bizottságtól, és a belügyminiszterek egy erre hivatott, külön tanácsának kellene átadni. Ehhez egy külön intézményt kell létrehozni, ahol csak a schengeni övezet belügyminiszterei ülnek. Éppen úgy, ahogy az eurózóna pénzügyminisztereinek is van saját tanácsa. Ezt, a schengeni belügyminiszterek tanácsát, erős jogosítványokkal kell felvértezni, ahol megfelelő szakértelemmel, és nem politikusi fejjel lehet a schengeni zónát érintő ügyekről dönteni.

  • Macron pedig ezt írja:

"Újra kell gondolnunk a schengeni övezet feltételeit: aki benne akar lenni, annak teljesítenie kell a kötelességeit a felelősség (erős határellenőrzés) és a szolidaritás (egységes menekültpolitika a befogadás és az elutasítás szabályai tekintetében) terén is. Közös határvédelemre és menekültügyi szervezetre van szükségünk, szigorú ellenőrzési kötelezettségekkel és európai szolidaritással, amelyben minden tagállam részt venne, egy Európai Tanács a Belső Biztonságért nevű szervezet felügyelete alatt. Egy olyan Európában hiszek, ami egyszerre védi a határait és az értékeit." 

Vagyis mindketten azt akarják, hogy a kormányokat tömörítő tanácsnak jöjjön létre egy új, belügyi formációja, és itt dőljenek el a határőrizetről és a menekültekről szóló kérdések. Mindketten a schengeni övezet szabályainak reformjával kötnék ezt össze.

Orbán úgy írta le ezt az új szervezetet, hogy a schengeni övezet belügyminisztereinek tanácsa, Macron nevet is adott neki, Európai Tanács a Belső Biztonságért, de ahogy körülírtak, hasonlóra gondolhattak. A legfontosabb, hogy mindketten a tanács, és nem a bizottság vagy a parlament jogköreit bővítenék a közös menekültpolitika és határvédelem meghatározásakor.  

Nyilván ebben az új tanácsban már mást képviselnének, de a megoldási módszerük a mostani viták rendezésére ugyanaz.

Ahogy az is érdekes, hogy mindkettejük nagy európai koncepciójának kulcsszava a szuverenitás. Csak míg Orbán Viktor a tagállamok szuverenitását erősítené, addig Macron a közös intézményeket erősítené, hogy Európa szuverenitása világpolitikai szinten erősödjék. Ez a két koncepció egymásnak feszül ugyan, de a jelszó mégis közös.

Felfújták magukat és egymást

Macron és Orbán is sokszor beszélt arról, hogy az ő összecsapásuk eredménye határozza majd meg Európa jövőjét, és az EP-választás lényegében róluk szól. Orbán bevándorláspárti és bevándorlás-ellenes oldalaknak nevezi magukat, míg Macron nacionalista és Európa-párti oldalaknak, de a lényeg, hogy egymásban akarják láttatni Európa két erős emberét erre az EP-választásra.

A helyzetet némileg árnyalja azonban, hogy egyelőre egyikük sem tud maga mögött erős csoportot, különösen nem az EP-ben. Orbán Viktor pártjának 12 képviselője van most, akiknek kizárásáról két hét múlva dönt az európai néppárt. Májustól is nagyjából ennyi képviselőjük lehet, a legfrissebb becslések szerint 13, akikről nem lehet tudni, hogy melyik frakcióban ülhetnek majd. Ha kirakják a Fideszt a néppártból, akkor a mozgásterük jelentősen csökken majd, de ha maradhatnak, akkor sem lesznek képesek meghatározni a néppárt politikáját, hiszen a szervezet perifériájára szorultak. 

Macron pártja először indul EP-választáson, 17-20 mandátum néz ki nekik. És egyelőre mögöttük sincs biztos hátország, mert ugyan felmerült, hogy az ALDE-hez, vagyis a liberális frakcióhoz csatlakoznának, de végül nem kötöttek erről megállapodást. Macron szívesen építene egy új, nagy Európa-párti frakciót, ahová liberális, szociáldemokrata és kereszténydemokrata politikusokat is várna, ahogy ezt otthon is csinálta a 2017-es választásokra, de egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy szét tudja verni a mostani EU-s pártszövetségi rendszert. Ahogy az sem látszik most még, hogy a fideszesek képesek lehetnek-e létrehozni egy erős globalizáció-ellenes frakciót a választás után, szintén nekimenve a mostani struktúrának. (Tavaly ősz elején felmerült, hogy Salvini és Orbán barátkozása ezt a fordulatot készíti elő.) 

Macron és Orbán törekvése itt is hasonló, és módszerük is: a mostani pártrendszer felborításával igyekeznének vezető erővé válni a következő EP-ben. De egyikük pártja sem meghatározó erő egyelőre az EP-ben.

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végig
Eddig összegyűlt: 5,7 millió Forint

Egész évben sokan támogattátok a szerkesztőséget, a ti segítségetek nélkül a 444 nem tudna stabilan működni. Most év végéig még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, ezt a pénzt az újság bővítésére fordítanánk, például abban is segítene, hogy januártól két új riporterrel kezdjük az évet. Segíts, hogy a 444 bővülni tudjon!

Támogasd a 444 szerkesztőségét!
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.