Félrevezető hülyeséget írtunk egy cikkismertető posztban, amiért az olvasók és az MNB elnézését kérjük. Nem mi találtuk ki ugyan a hamis információt, de mi sajnos adtuk tovább, ami ugyanakkora hiba.

A sztori annyi, hogy érdekes elemző írás jelent meg az ÉS-ben egy nyugdíjszakértő MTA-s kutató, Simonovits András tollából, "Az MNB nyugdíjtervei" címmel. A szakember az MNB által nemrég publikált, "Versenyképességi Programnak" nevezett, 330 pontból álló gazdasági jellegű javaslatcsomag négy, a nyugdíjrendszerre vonatkozó pontját elemezte.

Ezek közül a legérdekesebb az, amelyikben az MNB azt javasolta, hogy

az induló nyugdíj függjön a felnevelt gyermekek számától

Az erről szóló szövegrészben Simonovits így fogalmazott:

"A gyerekszámtól függő nyugdíjak terve abból indul ki, hogy minél több gyerek születik, késéssel ugyan, de nő a dolgozók száma, s enyhül a nyugdíjrendszerre nehezedő népesedési teher. Ezt a makroösszefüggést bontaná le egyénre az 1. pont. Az eredeti javaslattevők, a Botos házaspár számokat is mondott: kétgyermekesnek maradna a korábbi nyugdíj, s többletgyermekenként 20 százalék adódna hozzá, 0 és 1 gyermek esetén pedig 40 és 20 százalék vonódna le. Ez túl erőszakos reform lenne. Megnézem magamnak azt a kormányt, amely egy Botos–Botos-javaslatot próbálna megvalósítani."

Ez alapján írtam azt - hasonlóan egyébként több más, a cikket átvevő laphoz - hogy az MNB azt javasolja, hogy a gyerektelenek induló nyugdíja 40, míg az egygyerekeseké 20 százalékkal legyen kisebb a kétgyerekesekénél, ami megegyezne a mostani induló összeggel.

Csakhogy a valóság az, hogy a gyerekszámtól függő nyugdíjról szóló MNB-s szövegrészben nem esik szó kisebb, csak a gyerekek után bizonyos feltételek mellett járó magasabb nyugdíjról.

Sikerült telefonon elérnem Simonovits Andrást, akivel hamar tisztáztuk a félreértés okát. A Botos házaspár úgy került a képbe, hogy ők voltak azok, akik a magyar szakemberek közül annak idején elsőként felvetették azt a reformötletet, hogy a nyugdíj összefügghetne a gyerekszámmal. Simonovits szövegében erre akart volna utalni az "eredeti javaslattevők" fordulat. Csakhogy Botosék ezt nem az MNB mostani tanulmányában, hanem egy 2012-ben publikált könyvben tették meg. A szövegből viszont egyértelműen úgy lehetett érteni, mintha Botosék javasolták volna a dolgot az MNB anyagában és hogy 20-40 százalékos levonást is kilátásba helyeztek.

Simonovits András elismerte, hogy rosszul, félreérthetően fogalmazott.

Az MNB pontjai között szó szerint az alanti szöveg szerepel a témában. Ebből egyértelműen kiderül, hogy levonást nem, csak bónuszt javasol a jegybank:

(40) Az induló nyugdíj összegének megállapításakor a felnevelt gyermekek számának figyelembevétele: Azt javasoljuk, hogy a felnevelt gyermekek száma alapján kapjanak a szülők egy bizonyos mértékű nyugdíj-kiegészítést. A nyugdíj-kiegészítés lehet fix összegű, a nyugdíj százalékában megállapított mértékű vagy a gyermek keresetének százalékában meghatározott összegű. Franciaországban például a három vagy több gyermeket felnevelő anyák 10 százalékos nyugdíjnövelést kapnak. A gyermekek bruttó béréhez kötött nyugdíjkiegészítés azon gyermekek után járna, akik munkát vállalnak Magyarországon, ami a munkaerőpiac fehéredéséhez (a tényleges munkabér alapján megvalósuló adó- és járulékfizetésre való ösztönzés által) és a külföldön dolgozó munkavállalók hazatéréséhez is hozzájárulhat. A bruttó béren alapuló kiegészítés azt is figyelembe veszi, hogy a gyermekek felsőfokú végzettségének megszerzése a szülők számára jellemzően többletköltséget jelent, és a magasabban képzett munkavállalók általában véve nagyobb összegű járulékfizetéssel gyarapítják a nyugdíjkasszát. A gyermeket nevelő szülőket pedig hosszú távon arra ösztönzheti, hogy minél több erőforrást allokáljanak gyermekeik oktatására, mivel az ahhoz társuló magasabb hozadékból nemcsak az állam, hanem a család is részesül.