Weber azért jön Orbánhoz, hogy inkább elsimítsa a vitát, és ne legyen kizárás

Kedden Budapestre látogat Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője, a párt bizottsági elnök-jelöltje, CSU-s politikus. Azért jön, hogy megpróbálja elsimítani a konfliktust, ami azzal fenyeget, hogy a Fideszt március 20-án kizárják a néppártból. 

A vitát jól ismerő forrásaink szerint egyre kevésbé valószínű, hogy a Fideszt kizárják. Az már elképzelhetőbb, hogy felfüggesztik a Fidesz tagságát, amit az új frakció megalakulásakor, az EP-választás után felül lehetne vizsgálni, amikor már látszik, hogy mennyire van rászorulva a néppárt a fideszes képviselőkre, illetve a fideszesek is látják, mekkora esély van egy új csoport létrehozására, például a lengyel PiS-szel együttműködve. 

És az is reális forgatókönyvnek tűnik, hogy a Fidesz maradhat, esetleg azzal a kitétellel, hogy a választás után térnek csak vissza a kérdésre.

Régóta cipelt konfliktus

A Fidesz kormányzása sok néppárti tagszervezet szerint elfogadhatatlan, ez vezetett oda, hogy a néppárti képviselők többsége szeptemberben megszavazta a magyar kormány elleni jogállamisági eljárást, azaz a Sargenitni-jelentésben javasolt hetes cikkely élesítését. 

Novemberben, a néppárt helsinki kongresszusán úgy tűnt, sikerül belső békét kötni, ám erre jött a magyar kormány új kampánya, a Soros-Juncker plakátokkal. Hogy ez hogyan keltett megütközést, és hangosította fel a Fidesz kizárását követelők hangját, arról itt írtunk.

A rendszer

Két hete összegyűlt a néppárt alapszabálya szerint szükséges koalíció ahhoz, hogy napirendre vehessék a kizárásról szóló szavazást. Ott 262 küldött dönthet majd, titkos szavazással, 50% + 1 szavazat kell a kizáráshoz, a legközelebbi ülést pedig március 20-án tartják. 

A küldöttgyűlésben minden tagpártnak - azoknak is, amelyeknek nincs képviselőjük az EP-ben - 2 szavazata van, de ehhez jön még számos alanyi jogon járó mandátum, az EP, az EPP és az EB különböző tisztségviselőitől, így a nagyobb pártoknak 10-nél is több szavazata van.

A három feltétel csalafintasága

A szavazás végkimenetele elvben a küldöttek saját meggyőződésétől függ, de a néppártban meghatározó erejű német politikusok szerettek volna valami formális keretet kiépíteni, ami irányt mutatna a döntéshozóknak. Ebből születtek Manfred Weber feltételei. Ezek kezdetben úgy tűntek a sajtóban sok helyen, mintha konkrét fenyegetések lenne a Fidesz felé, de a diplomáciai játékot ismerők szerint inkább egy lehetőséget rejtettek a vita elsimítására.

Weber a sajtónyilatkozatai alapján azt javasolta, hogy a Fidesz akkor maradhasson, ha három feltételt teljesítenek Orbánék: szedjék le a kínos plakátokat, Orbán kérjen bocsánatot, és a CEU maradhasson Magyarországon. Ha azonban nem Weber nyilatkozatait, hanem a feltételekről írt hivatalos levelét nézzük, akkor a középső feltétel már jóval enyhébb: Orbánnak nem a kampányban tett állításai miatt kellene bocsánatot kérnie, hanem azt elismernie, hogy kárt okozott a néppártnak, és több tagszervezetet is nehéz helyzetbe hozott a kampánnyal. A Weber által javasolt feltételek alapján Orbánnak nem azt kellene kimondania, hogy tévedett, hanem azt, hogy megérti, ha másnak nem tetszett, amit csinált. 

Ha a három feltétel teljesül, akkor a néppártot meghatározó vezetők várhatóan azt fogják erőltetni, hogy ne zárják ki 20-án a Fideszt, és itt a feltételek teljesülésének kommunikációja szinte fontosabb, mint azok valós tartalma.

Az első feltételt, a plakátok eltávolítását, a magyar kormány biztosan teljesíteni fogja. Az ötlet információnk szerint eleve magyar oldalról jött, hiszen két hete Orbán azzal küldte Berlinbe tárgyalni két követét - Balog Zoltánt és Gulyás Gergelyt - hogy ajánlják fel, a plakátokat március 15-ig leszedik. Amikor ezt megírtuk, akkor a kormány azt kezdte kommunikálni, hogy eleve 15-ig tervezték a kampányt, mert utána a Juncker - Soros plakátokat Timmermans - Soros plakátokra akarták cserélni. Aztán ebből is óvatosan visszatáncolt a kormány, és Gulyás Gergely múlt csütörtökön már arról beszélt, hogy családvédelmi plakátok jönnek csak. 

A sorosozós és brüsszelezős vonalat leállítják. Az EPP-s balhénak köszönhetően már így is hatalmasat szólt, és már minden választónak elküldték levélben is.A bocsánatkérős feltétel már bonyolultabb ügy, de ügyes kommunikációval ezt is meg lehet oldani. Trócsányi László igazságügyi miniszter egy hétfőn megjelent német lapinterjúban már arról beszélt, hogy a Junckert ábrázoló plakát nem is Junckert támadta. A fideszesek napok óta "családon belüli" vitákról beszélnek, és arról, hogy ők szívesen meghallgatják a világ dolgairól mást gondoló néppártiakat. Ez szinte már az elismerése annak, hogy másnak nem tetszhetett a dolog.

Ravaszul kettévált a magyar kormányzati kommunikáció: egyrészt előadják, hogy mindenképpen maradni akarnak a néppártban, fel se merült a kilépés, nincs B-terv, ők tisztelik azokat is, akik most dühösek rájuk. Közben a kormánypárti sajtóban sorra jelennek meg a cikkek arról, hogy a Fidesz azzal járna jobban, ha más pártokkal állna össze, és új frakciót szerveznének a radikálisabb erőkkel az EP-ben. 

Nyugat felé el lehet játszani, hogy a pártot az értelmiségi holdudvara, a baráti publicisták nyomják a szél felé, de Orbán közben igyekszik tartani a mérsékelt vonalat. Mindez persze ugyanúgy kommunikációs játék, mint ebben a vitában szinte minden: a kormánypárti sajtóban csak a pártvonalon jóváhagyott vélemények jelenhetnek meg, valójában mindkét kommunikációs vonalat ugyanaz a központ fogalmazza meg. 

A legnehezebb ügy a CEU kérdése. Erre a magyar kormány azt mondja, hogy ez nem is ügy, hiszen a CEU itt van, és itt is marad. Ez a mostani állás szerint szintén kommunikációs trükk. Egyrészt úgy van itt, hogy a CEU már tavaly bejelentette, hogy a legtöbb elsőéves hallgató szeptemberben Bécsben kezdi meg tanulmányait. Másrészt ami utána is marad, azok csak a magyar diplomát adó képzések, alig néhány szak a kurzusok közül. Weber itt egyértelmű jogi környezetet kérne számon, de ennél konkrétabb feltételt nem szabott. Információink szerint ez az egyetlen feltétel, ahol még nincs megoldás a háttérben, de itt akár időt is kérhetnek a felek, amelyek alapján mindenki megúszhatja, hogy 20-án kenyértörésre kelljen vinni a dolgot.

Szerdán Orbán telefonozott Kramp-Karrenbauerrel

Úgy tudjuk, hogy a helyzet múlt szerdán indult el a megoldás felé, amikor Orbán Viktor és Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke telefonon beszéltek egymással. A konfliktus elsimításának irányát akkor jelölték ki, és Weber az a szereplő, akinek a nyilvánosság előtt kell fellépnie ebben az ügyben. 

Weber nyilatkozataiban továbbra is gesztusokat tesz a néppárt liberálisabb pártjai felé: azt mondja, hogy bizottsági elnökként szeretne egy hatékonyabb rendszert a jogállamiság megvédésére. Közben azonban a Fidesz kizárásának elkerülésén dolgozik. 

A kizárás most már inkább csak akkor történhet meg, ha Orbán Viktor kifejezetten ezt szeretné - legalábbis a legtöbb forrásunk így gondolja a mostani állás szerint. A plakátügyben mutatott magyar rugalmasság pedig arra utal, hogy a fideszesk tényleg inkább maradnának, legalábbis a választás eredményeinek ismeretéig biztosan. Erre van egy konkrét jó okuk is: 2019 végéig kellene dönteni az EU hétéves költségvetéséről, és a néppárton belül sokkal jobban bele lehet látni a magyar támogatásokat is meghatározó alkudozásba.  

A megegyezés lehetőségére utal az is, hogy bár a kizárást kezdeményező első levelek után egy héten keresztül naponta volt új csatlakozó, a múlt hét második felében már megállt a lavina, és nem jelentették be újabb pártok, hogy ki akarják zárni a Fideszt.

Matek

A 262 szavazatból az eddigi nyilatkozatok szerint egyébként 110-ről lehet sejteni, hogy merre mehetne, ha tényleg a kizárásról szavaznának 20-án. 

58 Fidesz-ellenes szavazat:

  • CDH, Belgium, 2 szavazat,
  • CD-V Belgium, 4 szavazat,
  • DSB, Bulgária, 2 szavazat,
  • DKF, Dánia, 3 szavazat,
  • KK, Finnország, 5 szavazat,
  • CSV, Luxemburg, 5 szavazat,
  • CDA, Hollandia, 5 szavazat,
  • FG, Írország, 7 szavazat,
  • CDS-PP, Portugália, 3 szavazat,
  • PNL, Románia, 8 szavazat,
  • KD, Svédország, 2 szavazat,
  • M, Svédország, 4 szavazat,
  • H, Norvégia, 2 szavazat,
  • NR, Görögország, 6 szavazat.

48 Fidesz melletti szavazatot:

  • LR, Franciaország, 14 szavazat,
  • Fidesz, Magyarország, 11 szavazat,
  • KDNP, Magyarország, 2 szavazat,
  • FI, Olaszország, 9 szavazat,
  • RMDSZ, Románia, 2 szavazat,
  • MKP, Szlovákia, 2 szavazat,
  • SDS, Szlovénia, 4 szavazat,
  • VMSZ, Szerbia, 2 szavazat,
  • SNS, Szerbia, 2 szavazat.

4 tartózkodás várható 2 szlovákiai párt képviselőinek nyilatkozata alapján: 

  • Most-Híd, Szlovákia, 2 szavazat
  • KDH, Szlovákia, 2 szavazat