• Hét ország kilenc pártja kérte hivatalosan péntek estig az EPP-ből, hogy zárják ki a Fideszt. Ez bőven elég a folyamat elindítására, és új csatlakozók is jöhetnek még. Hasonlóra soha nem volt még példa a néppárt történetében.
• A Soros-Juncker kampány a Fideszt eddig védelmező német kereszténydemokrata pártokban is komoly ellenérzéseket keltett, főleg mert novemberben a fideszesek még azt ígérték, hogy az EP-választásig már nem okoznak újabb botrányt. 
• Ugyanakkor az EPP legnagyobb pártjai egyelőre kivárnak. Azt se akarja a néppárt vezetése, hogy a belső vita gyengítse a szervezetet a kampányban, vagy hogy képviselői mandátumokat veszítsen a frakció.
• A néppárt március 20-i politikai közgyűlése határozhat majd az ügyben.
• A Fidesz titokban követséget küldött kedden Berlinbe, hogy kibékítse az EPP legerősebb pártját, a CDU-t. Úgy tudjuk, hogy Gulyás Gergely megígérte, március 15. után leszedik a plakátokat.
• Manfred Weber, a néppárt német csúcsjelöltje pénteken ennél gyorsabb lépésre, és bocsánatkérésre szólította fel Orbán Viktort.

Péntekre összegyűlt a megfelelő számú kezdeményezés az Európai Néppártban (EPP), ami alapján napirendre kell venni a Fidesz kizárását a szövetségből. Öt országból legalább hét pártnak kellett ezt kezdeményeznie, és március elsején már két belga, két svéd, és egy - egy holland, luxemburgi, portugál, finn és görög párttal ez össze is jött, sőt úgy tűnik, hogy egy dán párt is csatlakozik. 

Az EPP legnagyobb pártjai azonban eddig nem tették le a garast. Árulkodó ugyanakkor az is, hogy nem is sietett egyelőre egyik EPP-s párt sem a Fidesz védelmére. 

A Fidesz és Orbán Viktor megítélése régóta erősen vitatott a néppártban, és ez különösen élesen kiütközött, amikor szeptemberben a néppárti képviselők többsége támogatta az Európai Parlamentben (EP), hogy eljárás induljon a magyar kormánnyal szemben a jogállamiság megsértése miatt. 

Úgy tűnt, hogy a tavaly novemberi, Helsinkiben tartott EPP kongresszuson sikerül rendezni a sorokat, legalább az EP-választásig. A Fidesz nevét adta egy politikai nyilatkozathoz, amiben a néppárt kiállt a liberális demokrácia mellett, és az EPP vezetése nyugalomra intette a Fidesszel leginkább elégedetlen tagokat. A fideszes vezetők akkor állítólag megígérték, hogy az EP-választásig már nem tesznek nagyon kínos gesztusokat.

A hangulat azonban február végére nagyon elromlott, miután az Orbán-kormány Jean-Claude Juncker és Soros György portréjával dekorált kampányt indított az Európai Bizottság ellen. Ezután minden korábbinál határozottabban ítélték el a Fideszt a néppárt meghatározó politikusai. 

Egymás után háborgott nyilvánosan az EPP francia elnöke, német frakcióvezetője, a német kancellár, az osztrák kancellár, és a két igen befolyásos német EPP-s párt, a CSU és a CDU elnökei is. Jean-Claude Juncker - aki maga is EPP-s politikus - a Fidesz kizárására szólította fel a pártcsaládot. Hamarosan pedig megjelentek a kizárást kezdeményező beadványok, Finnországtól Görögországig, Hollandiától Portugáliáig.

Ha csak ezeket az eseményeket egymás mellé tesszük, úgy tűnhet, mintha a Fidesz sorsa meg lenne pecsételve. A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb. Számos szakértővel beszélgettünk az elmúlt napokban, akik jól ismerik az EPP működését, és különösen jól a német CDU-ban uralkodó hangulatot, és ők inkább meglepődnének, ha a Fideszt már az EP-választás előtt kizárnák a néppártból. Abban viszont egyetértettek, hogy most jobban rezeg a léc, mint korábban bármikor. 

Nagyon idegesítő

Az biztos, hogy a magyarországi Junckert gyalázó kampányt az EPP-sek többsége utálja, és fölösleges kötekedésnek tartja. Sokan úgy érzik, hogy Orbán megsértette a fegyverszünetről szóló tavaly őszi megállapodást. 

Különösen bosszantja a nyugati néppártiakat, hogy a Fidesz hülyeségei miatt kell tartaniuk a hátukat. Manfred Weber, akit az EPP a bizottság elnökének jelölt, például már nem tud úgy interjút adni, nem tud úgy fórumokon részt venni, nem tud úgy a Twitterre kiírni valamit, hogy ne árasszák el azzal a kérdéssel, hogy "meddig tűri még el Orbánt?".  És ezzel így vannak sokan mások is a pártból, az otthoni kampányaik hangulatát mérgezi a probléma, ahogy azt szeptemberben megjósoltuk.

Nagyon sokan úgy érzik, hogy Orbán Viktor az ő bőrüket viszi a vásárra, amikor otthon a 49 százalékos népszerűségét 51 százalékosra emeli legújabb kampányával, nekik pedig magyarázkodniuk kell olyan színvonalú plakátokért, amelyek Nyugaton mérsékelt politikai erőktől elképzelhetetlenek. 

A Fideszről szóló idegesítő kérdéseket már a plakátkampány előtt is rendszeresen megkapták, de akkor még tartották magukat ahhoz, hogy "sok témában vita van köztünk, de sok minden össze is köt, és több esély van Orbán megjavítására, ha a közösségen belül hatunk rá" - ahogy ezt például a CDU új elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer nyilatkozta még február elején. Ebben a helyzetben jött az új EU-ellenes kampány Magyarországon, ami még durvább az Állítsuk meg Brüsszelt! motívumnál is, pedig már azért is sok kritikát kapott a Fidesz a néppártból.

Fogynak a Fidesz németországi szövetségesei

A német pártok álláspontja döntő lehet a kizárásról szóló vitában, ezért az ottani fejleményeket érdemes a leginkább figyelni. Mivel a német sajtó folyamatosan Orbánnal szembesíti a CDU és CSU politikusait, ezért nekik különösen kínos az új kampány. Többek között ezért is volt nagyon fontos, hogy mindkét vezetője nagyon gyorsan egyértelműen elítélje a magyarországi kampányt. A hangsúly kedvéért a Fidesszel egyébként megengedőbb CSU vezetője volt az első nyilatkozó.

Tovább rontott a helyzeten, hogy Juncker EPP-s politikus, vagyis a magyar kormány azt fejezte ki, hogy nem csapatjátékos, politikai prédának tekinti a házon belülieket is. 

Szintén sokat rontott a kampány megítélésén, hogy állami pénzből megy, vagyis alakilag érvénytelen az a magyar védekezés, hogy ez csak a választási adok-kapok része, hiszen itt a magyar állam hergeli a saját lakosságát az Európai Unió egyik vezető intézménye ellen. Ráadásul olyan állításokat tettek a hirdetésekre, amelyekről az Európai Bizottság egyértelműen kijelentette, hogy hazugságok.

Mindez egyéb politikai vitákkal esik egybe: a német kormányt nagyon bosszantotta, hogy Magyarország sorra vétózott meg fontos nemzetközi egyezményeket, és ezzel az EU világpolitikai hitelességét rombolja rendszeresen. Márpedig a németek szeretnék komoly nagyhatalomként láttatni az EU-t. 

Szintén megütközést keltett Németországban, hogy Szijjártó Péter azt mondta, hogy a német nagyvállalatok követelték az új túlóratörvény bevezetését, holott a Magyarországon érdekelt német cégek a saját kormányuknak azt mondták, hogy egyáltalán nem kértek ilyet. 

Összességében az a kép erősödött meg a magyar vezetésről, hogy megbízhatatlanok, és a minimális együttműködési készség is hiányzik belőlük. Visszatérő érv a Fidesz ellen, hogy ez "már az utolsó csepp a pohárban", és úgy néz ki, mintha direkt csinálnák, hogy ki lehessen rakni őket. Azokat hozta a legnehezebb helyzetbe a néppárton belül az új magyar kampány, akik eddig védték a Fideszt a csoporton belül, és ezek pont a német politikusok.

A Fidesz számára kedvezőtlen az is, hogy a kisebbik német kereszténydemokrata pártnak, a bajor CSU-nak is új elnöke van, és Markus Södernek nincs olyan szoros személyes viszonya a fideszesekkel, mint elődjének, Horst Seehofernek volt.

De

Vannak azonban, akik legszívesebben elodáznák a kizárásról szóló szavazást. A sok kellemetlenséget, amit az Orbán-kormány okozott a néppártnak, szerintük azzal lehetne még fokozni, ha szavazni kellene az EPP-ben a Fidesz kizárásáról, és a kizárást követelők kisebbségben maradnának. (Az erőviszonyokat a cikk végi táblázatban mutatjuk meg.) Ekkor ugyanis a belső feszültség az EPP szétesésével fenyegetne. A Fidesz ellen legharciasabban fellépő pártok esetleg egy új frakcióhoz csatlakozhatnak, feltehetően ahhoz, amit talán a francia elnök, Emmanuel Macron alapíthat majd a választás után. Azt is mérlegelni fogják minden bizonnyal, hogy a fideszesek és néhány szövetségesük (pl. az RMDSZ) esetleges elvesztése, vagy a Fidesztől kiakadt pártok esetleges távozása okozna-e nagyobb gondot a szervezetnek. Ha nem kellene kenyértörésre vinni a dolgot, akkor talán senki se hagyná el a frakciót, ami várhatóan egyébként is kisebb lesz a májusi választás után, most.

Szintén visszatérő érve a konfliktus tompítása mellett egyes EPP-s vezetőknek, hogy ha a Fidesz átmenne egy EU-ellenes frakcióba, akkor a magyar politikát még nehezebb lenne féken tartani. Márpedig a Fidesz nem csak egy pártot, hanem a magyar kormányt is jelenti, amelynek vétójoga van sok fontos ügyben az EU legerősebb szervezetében, a tanácsban. 

Jó, akkor majd leszedjük, csak még kicsit hadd maradjon

A Fidesz most is próbált engedményt tenni. Információink szerint, amikor Gulyás Gergely és Balog Zoltán kedden Berlinbe utazott békülni, akkor konkrét ajánlatokat is tettek. Például azt, hogy március 15. után leszedik a Juncker-Soros plakátokat, és az EP-kampány hajrájában tartózkodni fognak a hasonlóan provokatív stílustól. 

Ezek a kis magyar engedmények sokak szerint arra utalnak, hogy házon belül még mindig kezelhetőbb Orbán és csapata, mintha Salvini és Le Pen táborába löknék ki őket, és az európai stabilitás általában sokkal fontosabb, mint egy néhány hetes ízléstelenség a távoli és kicsi Magyarország utcáin.

Ugyanakkor azt is lehet érezni, hogy Gulyásék ajánlata nem lesz elég. Pénteken Manfred Weber (CSU) már azt mondta, hogy az lehetne a megoldás, ha a kampányt a magyar kormány gyorsan visszavonná, és Orbán Viktor bocsánatot kérne. 

Gesztusértékű koppintás? 

Március 20-án ülésezik legközelebb az EPP legfontosabb döntéshozó testülete, a politikai közgyűlés, amely a tagok felvételéről és elutasításáról határozhat. Ennek több mint száz tagja van, képviselteti benne magát az összes tagszervezet, és az EU-s intézmények néppárti vezetői is. A kampánnyal megtámadott Jean-Claude Juncker éppen úgy, mint a fideszes Gál Kinga, aki a néppárt egyik alelnöke.  

Elképzelhető forgatókönyv lehet, hogy nem a kizárásról, hanem felfüggesztésről szavaznak csak. Hasonló a baloldalon már megtörtént egyszer, amikor az európai szocialisták 2006 és 2008 között felfüggesztették a szlovák Smer tagságát.

Németországi nyilatkozóinktól úgy tudjuk, hogy a probléma megoldása vizsgafeladat a CDU új pártelnökének, Angela Merkel kiszemelt utódjának, a német politikában AKK-nak becézett Annegret Kramp-Karrenbauernek, akinek ez az első komolyabb nemzetközi ügye. Információink szerint február végéig nem döntött még, hogy a legnagyobb tagszervezet vezetőjeként milyen irányba nyomja az EPP-t. A legfontosabb szempontja az lesz a CDU-t közelről ismerők szerint, hogy mi okozza a legkisebb kárt a pártszövetségnek a választás előtt, és milyen helyzet segítheti leginkább Németországot ahhoz, hogy a bizottság, a tanács vagy a központi bank közül egy EU-s intézmény élére német és kereszténydemokrata politikus kerüljön. Ehhez erős néppártra van szüksége, de olyanra, ami képes alkukat kötni a többi frakcióval is. 

Először van komoly veszélyben a Fidesz

Március elsejére a kizárást kezdeményezők kerültek kommunikációs előnybe, és így hirtelen sokat változott a hangulat február utolsó napjaihoz képest. Alig néhány óra alatt összegyűlt az elégségesnél is több hivatalos beadvány a kizárást követelőktől. Február 20-án a német parlament CSU-s alelnöke még védelmébe vette a Fideszt, de péntekre ezek a hangok elcsendesedtek, és mostanra már a legmegengedőbb nyilatkozatok is látványos bűnbánatot követelnek Orbán Viktortól.

Weber szeptemberben már megpróbálkozott egy hasonlóval: a hetes cikkelyről szóló szavazás előtt felajánlotta Orbánnak, hogy ha megígéri, hogy a CEU-t nem üldözi el, és enyhít a civil szervezeteket szorongató törvényeken, akkor talán meggyőzhető a frakció, hogy ne szavazzon a kormánya ellen. Orbán egy tapodtat sem engedett akkor.

A fideszesek egyelőre magabiztosak. A kizárást kezdeményezők szerintük csak bevándorláspártiak, Juncker és az Európai Bizottság hazudik, és a kampány nem durva, hanem egy politikai vita része, és ők úgyis maradnak a Néppártban.

Erőviszonyok a Néppártban