Csaba László: Az 1970-es években mentek így a dolgok, amikor a tényleg fontos dolgokat sosem akarták kimondani

gazdaság
2019 március 16., 13:33
comments 202

A G7 interjút készített Csaba László közgazdásszal, aki úgy látja, egyre inkább kívülről, a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy kerül a legmagasabb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések, ez pedig nagyon hasonlít arra, ahogyan az 1970-es években mentek a dolgok, amikor a tényleg fontos dolgokat sosem akarták kimondani/leírni.

Csaba László szerint a szakpolitika háttérbe kerül a nagypolitika javára, az apparátus maximum a legsúlyosabban elnagyolt döntések következményeit próbálhatja tompítani, rosszabb esetben pedig utólagos hatástanulmányokkal igazolja a politikai döntést. A jegybank nemrég közzétett 330 pontos javaslatáról azt mondta, nincs benne olyan átfogó gondolatmenet, ami ötletelésnél több lenne.

Mostanában a politika elsőbbsége két területen különösen előtérbe került: a migrációnál és az MTA-nál. MIndkettőnél nyilvánvaló és nagyon káros. Az akadémiánál nem kizárt, hogy orosz mintán alapul – mondta Csaba László, aki korábban a Fidesz holdudvarához tartozott, de 2010 után eltávolodott a kormánytól, és tavaly már rá is került a Figyelő Soros-listájára

Szerinte mást mond a kormány, mint amit tesz az innováció, oktatás terén: „Ha az innovációnak, a tanulásnak a szerepe fontos, akkor nem rövidítjük le az iskolába járás idejét.”

photo_camera Csaba László közgazdász beszél Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyve magyar nyelvû kiadásának bemutatóján Budapesten, az MTA könyvtárában 2015. április 22-én. Fotó: Kovács Tamás/MTI

A közgazdásznak nemrég jelent meg az új könyve, a Válság, gazdaság, világ, amiben az orosz, a német, a lengyel és a magyar gazdaság utóbbi 30 évét hasonlítja össze, mert szerinte így lehet a legjobban megmutatni a rendszerváltás gazdasági hatásait. (Erről nemrég Orbán Krisztián is beszélt a 444-nek.) Csaba László úgy látja, Kelet-Németország azt mutatja, hiba volt egy az egyben átvenni a nyugati modellt, Lengyelország példája viszont az egyszerű, de szakszerű gazdaságpolitikát dicséri. Magyarország pedig az összes lehetséges modellbe belekóstolt. Az eredményt nehéz értékelni. (G7)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt