Pár év alatt 8 milliárd euróra bírságolta a Google-t az EU, de az igazi fenyegetést nem ez jelentheti a techcégekre

A héten újabb, ezúttal 1,49 milliárd eurós büntetést szabott ki a Google-re az Európai Bizottság, mivel úgy találták, hogy az AdSense nevű hirdetési platformjával az amerikai techóriás megsértette a versenyszabályokat. 

A büntetést bejelentő Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos szerint a Google visszaélt piaci fölényével, és megsértette az EU trösztellenes szabályait azzal, hogy számos korlátozó záradékot foglalt bele a különböző weboldalakkal megkötött szerződéseibe, amelyek megakadályozták ezeken a rivális cégek hirdetőinek megjelentetését.

Vestager szerint ezzel a Google bebetonozta dominanciáját a piacon, és versenyellenes szerződéses korlátozások használatával kivonta magát a versenynyomás alól, tíz éven át megfosztotta konkurenseit az érdemi verseny és az innováció lehetőségétől, a fogyasztókat pedig ezek előnyeitől. 

Megváltozott a hangulat 

Pár éven belül ez már a harmadik súlyos brüsszeli büntetés volt, amit a Google-ra kiróttak. A tavalyi rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós bírság mellett egy 2,4 milliárd eurósat is kivetettek 2017-ben az amerikai cégre, mivel az uniós versenyjogi biztos hivatala szerint a Google visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonok és tabletek esetében, illetve a keresőszolgáltatások piacán. 

Sundar Pichai, a Google vezéreFotó: JOSH EDELSON/AFP

Így a Bizottság eddig összesen 8,2 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-re, ami ugyan a vállalat bevételének még mindig kis szelete, de a trösztellenes bírságok terén hatalmas összeg. Igaz, hogy az EU ebből még mindig nem látott egy centet sem, mivel a Google az első két ítélet ellen fellebbezett, és könnyen elképzelhető, hogy a harmadik ellen is fog majd. 

A legutóbbi bírság egyes várakozásokhoz képest mérsékelt lett: az uniós szabályok szerint a trösztellenes bírság összege a cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti, ami a Google anyavállalata, az Alphabet esetén akár 12 milliárd euró is lehetett volna. Az 1,49 milliárd eurós bírságot az is indokolhatta, hogy a Google a kereset benyújtása, azaz 2016 óta aktívan együttműködött az Európai Bizottság képviselőivel a hirdetési modelljének szabályozásában, és több lépést maguktól is bevezettek az AdSense dominanciájának visszaszorításáért. 

A Google számára az is szempont lehetett, hogy, hogy az AdSense sosem volt az üzleti modelljük legfontosabb eleme, az elmúlt években pedig tovább csökkent a jelentősége: a Bloomberg számításai szerint 2015-ben a cég bevételének 20 százaléka jött ebből a hirdetési formából, azóta pedig ez az arány tovább szűkült. 

De a Google nagyobb együttműködési készségének megértéséhez az is fontos szempont lehet, hogy látványosan megváltozott az a politikai légkör, amely e ítéleteket fogadja. Az EU-s eljárások elindításakor még visszatérő vélekedés volt az amerikai oldalon, hogy itt az EU igaztalanul büntet amerikai cégeket, az elmúlt pár évben viszont az amerikai politika is egyre nyitottabb lett a nagy techcégek valamilyen mértékű szabályozására. Nem véletlen, hogy a szerdai döntés után a New York Times beszámolója is azt hangsúlyozta ki, hogy az EU megoldása egy lehetséges globális modell lehet arra, ahogyan a kormányok a Szilícium-völgy legnagyobb szereplőit szabályozhatják. 

Az elmúlt években ugyanis az adatkezelési és megfigyelési botrányok mellett egy további súlyos aggály is megfogalmazódott a techóriásokkal szemben: hogy a Google, a Facebook és az Amazon olyan platformokat hozott létre, melyek rengeteg tőkéjük, felvásárlásaik és a felhasználói adatokhoz való hozzáférésük révén egyre újabb szektorokban jelennek meg, az újságírástól a hirdetési piacon át a kiskereskedelemig, és olyan óriásmonopóliumokat alkotnak, melyekhez hasonlóakat még nem nagyon láttunk korábban. (Erről a kérdésről sokkal részletesebben is írtunk nem olyan rég.)

Az persze világos, hogy az amerikai politikának nem lesz érdeke az amerikai techcégek nemzetközi befolyásának mérséklése, és erre ügyesen rá is játszanak e vállalatok vezetői: Mark Zuckerberg például 2018-as szenátusi meghallgatásán arra az esetre, ha felmerült volna a Facebook feldarabolásának lehetősége, bekészítette azt az érvet, hogy ezzel csak a rivális kínai techcégek járnának jól. De közben viszont egyre erősödik a belföldi elégedetlenkedés is e cégekkel szemben, mivel kritikusaik szerint ellehetetlenítik a kisebb vállalkozásokat és egész piacokat tarolnak le. 

A széljárás megfordulását jelzi, hogy a Demokrata Párt elnökjelöltségéért harcba szálló, a kapitalizmus megjavítását hirdető Elizabeth Warren éppen e monopóliumok megtörését tekinti egyik fő kampányígéretének. Azóta már egy részletesebb programot is közzétett azzal kapcsolatban, hogy hogyan képzeli el a techcégek feldarabolását és egyeduralmának letörését, és a programjáért ugyan a téma több szakértője sem rajongott túlságosan, de azt mind üdvözölték, hogy ezt a kérdést kiemelt kampánytémává tette. 

És pár éve még az is nehezen elképzelhető lett volna, hogy a Washington Postban lelkes publicisztika jelenjen meg arról, hogy milyen jó, hogy az EU megbüntette az amerikai techcéget. Most viszont Lionel Laurent arról írt, hogy a hasonló büntetések hatására, apró lépésekben haladva ugyan, de csak jobb lesz a Google és a többi techóriás működése, és egyre több tér juthat induló netes vállalkozásoknak. Szerinte sincs szó persze arról, hogy bárki a közeljövőben reálisan lenyomhatná a Google dominanciáját a keresőpiacon, de a piacra lépés és megkapaszkodás esélyei javulhatnak. 

Vagy túl kevés túl későn? 

Miközben az amerikai lapok is az európai fellépést éltetik, akadnak bőven olyan megszólalók, akik szerint ezek az utólagos bírságok  valójában nem sokat számítanak. Az Európai Bizottság több mint tíz éven át vizsgálta a Google kifogásolt eljárásait, és a cég a lassú, bürokratikus eljárás közben nőtt ekkora óriássá, melynek alapműködését nem fogják megrázni ezek a bírságok, még ha egyes, kifogásolt gyakorlatokat be is szüntetnek a hatásukra. 

Margrethe VestagerFotó: JOHN THYS/AFP

Az amerikai igazságügyi minisztérium egykori trösztellenes hivatalnoka, Gene Kimmelman ezért most arról beszélt a New York Timesnak, hogy a kormányoknak mélyebben kell belenyúlnia a techszektor szabályozásába, és Warren már említett kampánya mellett konkrétabb lépések is történtek már ebbe az irányba. Az amerikai képviselőház trösztellenes bizottságának vezetője, a demokrata David Cicilline például épp nemrég szólított fel a Facebook elleni vizsgáltra. 

Közben pedig egyre több országban, például Franciaországban, Németországban, Ausztráliában és Nagy-Britanniában szorgalmaznak új trösztellenes törvényeket, melyek kezelni a támogatóik szerint kezelni tudnák a techszektor cégeinek esetét is. 

Az is kérdés, hogy ki fogja irányítani az EU trösztellenes politikáját a jövőben: Vestager az EU legnépszerűbb biztosa, de megbízatása hamarosan lejár, és bár nem zárta ki, hogy vállalna egy újabb ötéves ciklus, időközben felmerültek olyan pletykák is, hogy akár a bizottság elnöki posztjára is pályázhat. A kérdés azért is jelentős, mert friss felvetések szerint az EU trösztellenes vizsgálódásainak célkeresztjében a Google és a Facebook mellett már az Apple és az Amazon is felbukkant.