Nagyon kevesen jönnek, és egyre cudarabbul bánnak a menedékkérőkkel Európában

  • Szerdán közölte a 2018-as migrációs jelentését az EU alapjogi ügynöksége, az EFA. A szervezet az emberi jogok helyzetét vizsgálja az unióban, így ez a tanulmány arra van kihegyezve, hogy mennyire érvényesülnek a menedéket kérők jogai. 
  • Az összeállítás alapján egyre szigorúbbak Európa kormányai, miközben jelentősen csökken az érkezők száma. 
  • Mindkét trend szembe megy azzal, amit a magyar kormány állít. Vagyis egyáltalán nem bevándorláspártiak a nyugati kormányok, és nincs most komoly nyomás az EU határain.

Az EFA összesítése szerint 2018-ban 150 ezer ember lépett be illegálisan az EU területére letelepedési céllal, ez 2013 óta a legalacsonyabb szám. 2015 óta minden évben egyre kevesebben jönnek. 

A tavalyi év első felében a legtöbben Görögországba léptek be, de a második félévben már Spanyolország lett az első számú célpont. 

Az EFA szerint igen hatékony lett a líbiai parti őrség, amely az észak-afrikai országban dúló polgárháború ellenére is egyre több menekültet tartóztat fel. Tavaly 15 ezer Olaszország felé induló embert állítottak meg a líbiai határőrök, miközben 13 ezren érték el Líbiából az olasz partokat. Vagyis az útnak indulók több mint felét visszafordították Afrikába ezen a határszakaszon. Ezt a programot teljes mértékben az EU finanszírozza. 

Legalább 2275 ember halt meg tavaly az Európába tartók közül. Az EFA szerint sok haláleset azért történt, mert az olasz kormány megnehezítette az embermentő hajók működését, ezért egyre kevesebben mentenek fuldoklókat a Földközi-tengerből. 

A legtöbben a tengeri átkeléskor lelik halálukat, de legalább negyvenen fulladtak tavaly az Evrosz folyóba a török - görög határon, legalább ketten a horvát-szlovén határon folyó Kulpába, és legalább négyen lelték halálukat az Alpokban, amikor Olaszországból Franciaországba igyekeztek.

Egyre többször zavarják el a menekülteket a határőrök

Az EFA számos esetet rögzített, amikor újságírók vagy segélyszervezetek alaposan dokumentált beszámolói szerint európai határőrök erőszakkal elzavarták az érkezőket. Ez mindenképpen törvénytelen, hiszen lehetőséget kell adni a nemzetközi jog szerint a menedékkérelem beadására mindenkinek.

Előfordult, hogy a görög határőrök megverték és levetkőztették a Törökország felől érkező menedékkérőket, mindenüket elvették, és arra kényszerítették őket, hogy alsóneműben ússzanak vissza az Evrosz folyón Törökországba. 

A horvát határőrök rendszeresen megverik, és Szerbiába vagy Bosznia-Hercegovinába visszazavarják az érkezőket. Előfordult, hogy autóval vitték őket vissza Szerbiába, de olyan esetet is feljegyeztek, amikor 8 órán át gyalogoltatták őket, vagy éjszakára gyerekes családokat zavartak ki az erdőbe. 

A magyar rendőrök szintén rendszeresen fordítanak vissza menedékkérőket Szerbiába a jelentés szerint, anélkül, hogy lehetőséget adnának nekik ügyük jogszerű elbírálására.

Rendszeresen előfordul, hogy a francia csendőrök visszazavarják az Olaszország felől érkezőket az Alpokban, akiket aztán az olaszok zavarnak vissza Franciaország felé.

Lakossági támadások

Miközben a magyar kormány azt ismétli, hogy a migránsok bűnözők lesznek, addig sok esetben éppen a menedékkérők válnak bűncselekmények áldozatául. 2018-ban Németországban például 756 alkalommal támadtak olyan házakra, ahol menekültek éltek, és 199 ember sérülést is szenvedett e támadásokkor. 

Olaszországban az új, bevándorlás-ellenes kormány hatalomra jutása óta megháromszorozódtak a rasszista indítékú támadások, ami az EFA szerint arra utal, hogy a politikusok retorikájának nagyon valóságos következményei vannak. Sok országban a gyűlölet-bűncselekmények jelentős része titokban marad. A lengyel ombudsman saját felmérése szerint hazájában a rasszista támadásoknak csak 5 százalékát jelentik be a sértettek, mert nem bíznak a hatóságokban. A látencia más tagállamokban is magas lehet az EFA szerint, a példák között felsorolják Magyarországot is. 

Szinte minden ország szigorított

Miközben a magyar kormány szerint szélsőségesen bevándorláspárti kormányok vannak hatalmon Európa nagy részén, a valóság az, hogy szinte az összes ország szigorított 2018-ban a menekültügyi szabályain.

Számos országban megrövidítették a határidőt, amíg elbírálhatják a hatóságok a menedékjogért folyamodók kérelmeit. Németországban meghosszabbították a gyorsított eljárások lehetőségét, amit eredetileg csak ideiglenesen vezettek be. Olaszországban bevezették a 30 napos eljárási rendet. Franciaországban 120-ról 90 napra csökkentették az elbírálás lehetséges idejét. Finnország és Hollandia is szűkítette a kérelmek elbírálásra fordítható időt. 

Az EFA külön kitér Magyarországra, ahol a két tranzitzónában naponta gyakorlatilag csak egy - egy embert engednek be a hatóságok, és addig ott kell maradniuk (újabban már élelem nélkül), amíg ügyüket el nem bírálják. Az EU-s jogot sértő embertelen bánásmód miatt a magyar kormányt az Európai Bizottság decemberben feljelentette az EU bíróságán. 

Sok országban lerövidítették a tartózkodási engedélyek idejét, amit az ideiglenesen védelembe vettek kaphatnak. Több ország is korlátozta a családegyesítések lehetőségét, vagyis a menekültjogot kapók az eddiginél nehezebben hozhatják magukhoz közvetlen rokonaikat. Németországban a feltételek szigorítása mellett havi ezer főben korlátozták a befogadható családtagok számát, de ennyien sem tudnak élni a lehetőséggel, annyira kemény lett a rendszer. Ausztriában a családegyesítés elbírálásáért fejenként 200 euró illetéket kérnek újabban. 

Számos országban csökkentették a menekülteknek járó támogatásokat, illetve a táborokban előírt minimális ellátás minőségét is. Olaszországban már annyira kevés jár egy menekültnek, hogy egy dán bíróság kimondta, nem toloncolhatnak oda vissza senkit, mert embertelen körülmények várnának rájuk. 

Horvátországban a táborokban lévőket csak akkor látogathatják a segélyszervezetek emberei, ha két nappal előre bejelentkeznek, és ügyvédek is csak rendőrök jelenlétében beszélhetnek menedékkérőkkel. 

Franciaországban 45-ről 90 napra emelték az időt, ameddig zárt táborban lehet tartani egy menedékkérők, és 1 éves börtönt kaphat 2018 óta közülük az, aki engedély nélkül tovább próbál menni egy másik országba. 

Svédország 4-ről 8 évre emelte azt az időt, amíg egy kiutasított nem nyújthat be újabb menedékjogi kérelmet. Hollandiában bevezették, hogy az érkezőket két hétre zárt táborba lehet elhelyezni különösebb konkrét vád nélkül, és meztelenre vetkőztetve meg is lehet motozni őket, és 13 évre csökkentették az elzárható személyek életkorát. 

Bulgária kormányát elítélte tavaly az EU bírósága, mert WC nélküli cellában éheztettek egy iraki családot (a legkisebb gyerek 18 hónapos volt). 

Az EFA általános megállapítása szerint az egész EU-ban egyre szigorúbbak a menekülteket érintő szabályok, és sok esetben következmények nélkül erőszakoskodnak velük.

Hogy legyen, aki a következő polgármesterről is elmondja az igazat

A kormánymédia százmilliárdokból próbál túlharsogni minden kritikus hangot az országban, amikor pedig választás közeledik, felismerhetetlenre hajlítják a valóságot. Ha szerinted fontos, hogy valódi híreket is lehessen olvasni, akkor támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.