Három napja a szép időre tekintettel kitettem a teknőst mászkálni a kertbe, arra a részre, ami külön miatta körbe van kerítve. Aztán, szó mi szó, totál megfeledkeztem róla, így csak tegnap jutott eszembe, hogy kint hagytam szegényt, pedig neki még hűvösek az éjszakák. Ekkor derült ki, hogy meg is szökött valahogy. 

De hogy milyen szuper tud lenni egy hétfő hajnali műszak: az előbb kopogtak és Bori, szomszédunk jelentkezett a szökevénnyel, akit a közös kert lakásuk közeli gyepes részén talált meg. 

Benéztél már valaha a lukon, hogy milyen viccesen néz ki egy teljesen visszahúzódott teknős? Íme: 

Tüzetesebb vizsgálat után kiderült, hogy a barátunkat valaki meg akarta enni, de nem sikerült neki, csak felszínes karcolásokat okozni. 

Mivel a kertbe mostanában nem nagyon jönnek szabad szellemű kutyák, a Boriéké meg keveset és csak felügyelet mellett van a kertben, ez valószínűleg megint az ebben és ebben a tényfeltáró cikkben leleplezett róka lehetett. 

Aki ezzel csúnyán kikapott Pumától, a mudinktól, aki kis kölyök korában komoly lyukat tudott rágni a másik teknős páncéljába. De az a teknős is vígan túlélte a dolgot, pedig a legvastagabb részén lékelték meg a páncélját.