A független értékelés szerint az MTA kutatóhálózata az egyik legjobb Európában
2019 április 05., 12:49
A menekültek éheztetése ügyében a magyar kormány szerint már „kielégítő válasz” született
Kedden ismét napirendre vették az Általános Ügyek Tanácsában a magyarkérdést, azaz folytatódott a magyar jogállamiság helyzetét feltáró eljárás, amely a Sargentini-jelentés tavaly őszi EP-s elfogadásával indult.
Ebben a havonta ülésező testületben a tagállamok az EU-ügyekért felelős minisztereiket vagy államtitkáraikat küldik, és egyedül Magyarország képviseltette magát két államtitkárral is: Takács Szabolcs és Varga Judit is részt vett a vitában.
Kifejezetten sok új ügy került most elő, amelyek a bizottság és sok tagállam szerint tovább rontották a magyar jogállamiság állapotát a Sargentini-jelentés elfogadása óta.
A német és a francia kormány egy közös nyilatkozatban kérte, hogy haladjon tovább a vizsgálat egy újabb szintre, és hallgassák meg formálisan is a magyar kormány képviselőjét. A meghallgatást óhajtókhoz csatlakozott még a belga, a dán, a finn, a holland, a luxemburgi, a portugál és a svéd kormány is. A többségük azt javasolta, hogy a júniusi Általános Ügyek Tanácsára szervezzék meg ezt a meghallgatást, míg a spanyol államtitkár júliust javasolt, hogy az új EP véleményét is figyelembe tudják venni. A júniusi napirendre vételről a román elnökségnek kellene döntenie, de júliusban már a finnek veszik át az elnökséget.
A fenti országokon kívül még az ír és a szlovén kormány képviselői jelezték, hogy aggódnak a magyarországi fejlemények miatt.
Így érveltek
A vitában a menetrend most már szokásosnak tekinthető: az Európai Bizottság részéről Frans Timmermans alelnök előadta, hogy milyen újdonságok vannak a magyar jogállamiság ügyében, a tagállamok képviselői hozzászólhattak, és végül a magyar kormány képviselői reagáltak.
Az alábbiakban témakörönként foglaljuk össze, hogy információink szerint milyen problémákat vetettek fel, és mit reagáltak erre a magyar politikusok, amennyiben konkrétan is érveltek, és nem csak azt mondták, hogy ez az ügy nem tartozik ide.
Kifogásolta a bizottság, hogy Juncker elnök ellen kormányzati plakátkampányt indítottak.
A civil szervezetek helyzete nem javult, a régóta ismételt kritikák ellenére sem. Január 24-én a bizottság újabb fázisba léptette a Stop Soros törvénycsomaggal szembeni kötelezettségszegési eljárást, egyelőre a magyar kormány erre adott válaszát vizsgálják. A magyarok a vitában előadták, hogy a törvény csak az embercsempészeknek kedvező joghézagokat tölti ki, de nem igaz, hogy a humanitárius segítést büntetnék. Olyannyira nem, hogy még a Helsinki Bizottság is adhatott ingyenes jogsegélyt a tranzitzónában lévőknek.
Tavaly augusztus óta már tíz esetben kellett beavatkoznia a strasbourgi emberi jogok bíróságának, hogy adjanak végre enni a magyar hatóságok a tranzitzónában lévő embereknek. A magyar kormány képviselői közölték, hogy ebben az ügyben „kielégítő választ” adtak már.
A CEU helyzete még mindig aggasztó. A magyarok erre azt mondták, hogy a CEU nem teljesíti a törvényi előírást, mert nem végez oktatást az anyaországban. Ugyanakkor csak az amerikai diplomát adó képzéseknek kell bezárniuk, a magyar diplomát adók maradhatnak.
Az MTA átalakítási tervei is aggasztóak. A magyar válasz szerint csak versenyképessé akarják tenni a kutatóhálózatot, mert most az EU-s átlag alatt teljesít. (A kormánynak ezt az állítását kevéssé támasztja alá az MTA független, külföldi szakértők által elvégeztetett vizsgálata, amely szerint Európa leghatékonyaban működő kutatóhálózatai között van a magyar.)
A sajtó függetlenségének csorbulása, a sajtópiac átalakítása is aggasztó. Erre a magyar válasz az volt, hogy az új sajtóalapítvány (KESMA) egy teljesen magánkezdeményezésű szerveződés, piaci alapon működik, a magyar kormánynak semmi köze sincs hozzá. Egyébként is, a kormány kutatása szerint a liberális, kormányellenes sajtótermékek a magyar közönség 59 százalékát érik el.
A decemberi túlóratörvényt (ezt nevezi a magyar ellenzék rabszolgatörvénynek) a bizottság még vizsgálja.
Március 1-én az Európa Tanács korrupció-ellenes szervezete (GRECO) felszólította Magyarországot, hogy hozzák nyilvánosságra az országról szóló korrupciós jelentést, és fogadják meg a benne szereplő ajánlásokat. Hiába.
Az Európai Bizottság február 27-i országjelentése szerint Magyarország nem hajtotta végre a 2018-as jelentés korrupció-ellenes ajánlásait; aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás függetlensége, a meglévő bíróságok és az újonnan alakuló közigazgatási bíróságok esetében is.
A Velencei Bizottság március 19-i jelentése is osztja a bíróságok függetlensége miatti aggodalmakat, különösen aggályosnak látták, hogy az új bíróságok körül milyen erős lesz az igazságügyi miniszter szerepe. Timmermans elmondta, hogy a magyar parlament április 1-jén ugyan módosította a törvényt, de a módosításokról nem egyeztetett a Velencei Bizottsággal. A törvényt az Európai Bizottság is vizsgálja. A magyar államtitkárok szerint már mindent megbeszéltek a Velencei Bizottsággal, amit kellett. Közigazgatási bíróságok pedig sok másik országban is vannak, a magyar változatot az osztrák minta alapján állítják fel.
Általános magyar érv: ez nem ide tartozik
A magyar válaszok lényegi eleme volt, hogy bebizonyítsák, egy-egy probléma miért nem tartozik ide. Eszerint:
- Ami 2018 szeptembere óta történt, az nem tartozhat ide, mert az nem szerepelt a Sargenitni-jelentésben, márpedig a mostani eljárást az a jelentés indította el.
- Ahol a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, az nem tartozhat ide, mert meg kell várni az eljárás eredményét, addig nem szabad foglalkozni az üggyel.
- Ahol nem EU-s intézmények jelentéseire hivatkoznak, az nem tartozhat ide, mert itt a tanács felelőssége vizsgálódni, nem szabad kiszervezni a feladatokat civil szervezeteknek vagy más nemzetközi intézményeknek.
A fenti kifogások lényegében lefedték a kritikákat, vagyis a legfontosabb magyar taktika az volt, hogy indokolják, melyik probléma miért nem képezheti a vizsgálat tárgyát. Tovább egyszerűsítve pedig ez a magyar technika a ebben a vitában:
- Ha a bizottság nem kötött még bele:
Dehát ezt a húzásunkat sohasem kritizálta az EU-s jog betartása felett őrködő Európai Bizottság, akkor meg miért baj? Mert ha nem EU-s jogot érint, vagy nem mutatták ki, hogy ütközhet az EU-s joggal, akkor itt senki nem szólhat egy szót sem.
- Ha a bizottság már belekötött:
Dehát a bizottság már indított eljárást ebben az ügyben, amíg nem állapodunk meg, vagy az EU bírósága nem mond ítéletet benne, addig nem szabad foglalkozni vele, mert a hivatalos utat kerülnénk csak meg.
Az ügyek mind beleférnek valamelyik kalapba a fenti kettő közül.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.