Julian Assange ellen 2010-ben adott ki körözést a svéd ügyészség, miután egy nő nemi erőszakkal, egy másik pedig molesztálással vádolta. Két év telt el, mire a brit legfelsőbb bíróság kimondta, hogy ki kell adni Svédországnak a mindent tagadó és lejáratókampányt emlegető ausztrál Wikileaks-alapítót.

Ekkor kért és kapott menedékjogot Ecuador londoni nagykövetségén, mivel a dél-amerikai ország akkori elnöke úgy ítélte meg, hogy ha kiadják Svédországnak, akkor sérülnek az emberi jogai. Három évvel később a svéd hatóságok kénytelenek ejteni a vádakat egy molesztálási és egy kényszerítési ügyben elévülés miatt. A nemi erőszak-váddal ugyanez történt 2017-ben.

Ugyanebben az évben új elnöke lett Ecuadornak, aki már nem volt olyan feltétlen rajongója a Wikileaksnek, mint elődje, és hamarosan megkezdődtek a tárgyalások az Egyesült Királysággal Assange sorsáról. Aki nem mellesleg újra a figyelem középpontjába került, miután egyértelművé vált a Wikileaks szerepe a 2016-os amerikai választásokba történt orosz beavatkozásban.

2018 októberében a nagykövetség új házirend elfogadását kérte Assange-tól, aki erre beperelte a neki menedéket nyújtó Ecuadort. A feltételek között szerepelt, hogy fizetnie kell a netért, az ellátásért, illetve hogy takarítania a macskája után és a vécéjében. A bizarr követelések mögött - mint az elmúlt napok nyilatkozataiból kiderült - egy régóta húzódó konfliktus állt. 

Assange egy kis irodában élt, amelyet a kedvéért átalakítottak, és felszereltek például saját konyhapulttal és mosdóval. De hiába élt elvileg szeparáltan,

a vele egy fedél alatt élő ecuadoriak szerint rendszeresen sértegette őket, focizott és gördeszkázott a folyosón.

Az ecuadori külügyminiszter szerint komoly higiéniai problémái voltak, a belügyminiszter pedig egyenesen azt állította, hogy Assange fekáliával kente össze a falakat. A nagykövet szerint ezt többször is megtette, amikor bosszantani akarta őket.

Amikor Lenin Moreno csütörtökön bejelentette, hogy nem adnak tovább menedéket Assange-nak, maga az elnök is emlegette, hogy a vendégük megsértette a mindennapi élet szabályait és agresszív volt. De a döntésnek azért nem csak Assange idegesítő viselkedése volt az oka, hanem például az, hogy beavatkozott más államok belügyeibe, például része volt 2019 elején a Wikileaksen kiszivárogtatott vatikáni dokumentumok közzétételéhez. 

Assange-t nem sokkal az őrizetbe vétele után már bíróság elé is állították Londonban, és bűnösnek találták abban, hogy megszegte a feltételes szabadlábra helyezésének feltételeit, amiért hét éven keresztül bujkált a nagykövetségen.

Szombaton a brit alsó- és felsőház 70 tagja követelte a külügyminisztertől, hogy ha Svédország kérelmezi, akkor nekik adják ki Assange-ot. Ennek azért van jelentősége, mert a letartóztatásra amerikai kérésre került sor, az Egyesült Államokban ugyanis számítógépes behatolás érdekében elkövetett összeesküvés miatt emeltek vádat ellene.

Az egyik áldozat kérésére azonban a svéd hatóságok fontolgatják, hogy újranyitják az ügyet. (BBC: timeline, követségi sztorik, kiadatás)