Rekordot döntött Sztálin támogatottsága Oroszországban

Az oroszok 70 százaléka pozitívan ítéli meg Joszif Sztálinnak a Szovjetunió történetében játszott szerepét, ami példátlanul magas arány a sztálini megtorlások tanulmányozásának történetében - derült ki a Jurij Levada Független elemzőközpont kedden nyilvánosságra hozott felmérésében.

Gyakorlatilag minden második megkérdezett, 52 százalék szerint a diktátor pozitív, 18 százalék szerint pedig inkább pozitív, mint negatív szerepet játszott. A Sztálint kedvezően megítélő válaszadók aránya a központ szerit 2006-2009-ben még 39 és 49 százalék között járt. A mostani közvélemény-kutatás szerint az oroszok 19 százaléka látja Sztálint negatív (14 százalék inkább negatív, mint pozitív, 5 százalék pedig egyértelműen negatív) megvilágításban. A bizonytalanok aránya minden eddiginél alacsonyabb szintre, 11 százalékra apadt.

A felmérés részvevőinek 41 százaléka tisztelettel, 6 százaléka rokonszenvvel, 4 százaléka pedig csodálattal viszonyult Sztálinhoz.

MTI/AP/Vadim Ghirda

Ellenséges érzülettel 6, félelemmel és gyűlölettel pedig 3-3 százalék. Hét százalék nem tudta eldönteni, mit válaszoljon, 1 százalék pedig nem tudta, hogy ki volt Sztálin.

Karina Pipija, a Levada szociológusa az RBK gazdasági lapnak nyilatkozva a Sztálinhoz és történelmi szerepéhez való pozitív viszony "új társadalmi norma szintjén rögzült" Oroszországban. Az emberek jobban viszonyulnak hozzá, mint Brezsnyevhez, Gorbacsovhoz, Jelcinhez és más szovjet vezetőkhöz.

De miért?

Leonyid Bizov, az orosz tudományos akadémia szociológiai intézetének tudományos munkatársa a Szálin iránt megnövekedett rokonszenvet az orosz társadalom átpolitizálódásával és szétszakadásával hozta összefüggésbe, ami a történelem radikálisabb megítéléshez vezet.

Ezt a folyamatot erősítik az állami tömegtájékoztatási eszközök, amelyek pozitív képet alakítanak ki a szovjet vezérről.

Úgy vélekedett, hogy Sztálin a társadalom magát elhagyatottnak érző része előtt az elnyomottak védelmezőjeként jelenik meg. A diktátor misztifikált alakja a szociológus szerint az igazságosság megtestesítőjeként, illetve a jelenlegi hatalom alternatívájaként jelenik meg, amely sokak szerint igazságtalan, kegyetlen és nem törődik az emberekkel.

Pipija felhívta a figyelmet arra is, hogy fokozatosan csökken azoknak az aránya, akik szerint a szovjet nép indokolatlan emberáldozatokat szenvedett el a sztálini korszakban. Amíg 2008-ban a válaszadók 60 százaléka vélekedett így, addig 2017 áprilisában már csak 49, idén márciusban pedig a 45 százalékuk.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet tavaly ősszel mért adatai szerint a 18 és 24 éves kor közötti megkérdezettek 47 százaléka nem hallott a sztálini politikai megtorlásról.

Júniusban, amikor ugyancsak a VCIOM népszerűségi ragsorba állította a 20. század orosz politikusait, az első három helyen II: Miklós cár (54%), Sztálin(51%) és Lenin(49%) végzett.

Miheztartás végett: Joszif Sztálin a történelemkönyvek és a társadalomtudomány mai állása szerint a világtörténelem egyik legsötétebb totalitárius diktatúrájának volt a vezetője, a tevékenysége milliók halálát okozta. (via MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.