Lehet-e alkotmányos vádemelés nélkül elnököt buktatni?

Donald Trump a Fehér Ház hagyományos húsvéti tojáskeresésén, 2019. április 22-én, háttérben a nyúllal.Fotó: MANDEL NGAN/AFP

Megindítsák-e most az alkotmányos vádeljárást Donald Trump ellen, vagy sem? Ezt a dilemmát tárgyalta ki telefonos konferencián hétfőn az amerikai képviselőház többségi, demokrata frakciója azután, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium pont a húsvéti szünetre időzítve hozta - részben - nyilvánosságra Robert S. Mueller III. különleges ügyész jelentését az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozást, az oroszok és Trump kampánya közötti összejátszást és Donald Trump elnök az igazság kiderítését akadályozó lépéseit vizsgáló, csaknem két évig tartó nyomozásáról.

Egyrészt Mueller jelentésének már a most nyilvánosságra került részei - a jelentésből kitakarták a folyamatban lévő ügyeket, köztük a nyomozók Trumpnak feltett kérdései alapján a Wikileaks-szel kapcsolatot tartó Roger Stone ügyét is - sokkal kedvezőtlenebb színben tüntetik fel Donald Trumpot annál, mint azt igazságügyi minisztere, William Barr korábbi nyilatkozatai alapján feltételezhettük. Barr 2019. március 24-én, alig két nappal azután, hogy kézhez vette Mueller mindösszesen 448 oldalas jelentését, másfél oldalon összefoglalva annak tartalmát határozottan kijelentette, hogy Donald Trump és stábja nem konspirált Oroszországgal, és az elnök nem akadályozta az igazság kiderítését.

A jelentésből aztán kiderült, hogy Mueller és stábja azt ugyan valóban nem tudta bizonyítani, hogy Trump és kampánystábja összeesküdött volna Oroszországgal a választások befolyásolására, ugyanakkor bő 140 oldalon át részletezte, hogyan keresték a kapcsolatot az oroszok Trump stábjával, és azok mennyire nem voltak elutasítóak velük szemben. Ahogy azt is, hogy bár orosz kontaktjaik egyértelművé tették számukra, hogy Oroszország a választások befolyásolására készül, erről eszük ágában se volt értesíteni az illetékes amerikai hatóságokat.

Még ennél is nyilvánvalóbban kiderül a jelentésből, hogy Trump a maga részéről igenis sokat tett az igazság felderítésének megakadályozásáért. Muellerék megállapításai szerint a törvénysértésben gyakran csak az akadályozta meg, hogy beosztottjai megtagadták utasításai végrehajtását. Mueller végül nem kívánt állást foglalni abban, hogy Trump megsértette-e a törvényt - ebben az igazságügyi minisztérium belső utasításai is korlátozzák, mert azok alapján regnáló elnök ellen ilyen ügyben nem emelhet vádat -, de azt egyértelművé tette, hogy az amerikai törvényhozás viszont megítélheti ezt.

Abban, hogy valóban ennek, az alkotmányos vádemelésnek (impeachment) kéne lennie a következő lépésnek, erősen megosztott a demokrata frakció. Vezetőjük, Nany Pelosi a mérsékeltek közé tartozik. Ő úgy véli, hogy az adott politikai helyzetben túl nagy a politikai kockázata a vádemelésnek. A demokraták ugyan többségben vannak a képviselőházban, de a törvények szerint a képviselőház csak megindítja az eljárást, amiben a képviselők az ügyész szerepét játsszák, az ítéletet a szenátus mondja ki kétharmados többséggel. Márpedig a szenátusban jelenleg a republikánusok vannak többségben, Trump elítéléséhez 20 republikánus szenátort kellene átállítaniuk. Mivel a republikánusok most nyugodt szívvel hivatkozhatnak arra, hogy Mueller nem tudta bizonyítani a bűnös összeesküvést, és az igazságügyi miniszter szerint még az igazságszolgáltatást se akadályozta, erre a mostani állás szerint kevés az esély.

A New York Times a megbeszélés bizalmas jellegére tekintettel nevük elhallgatását kérő forrásaitól úgy értesült, hogy több demokrata képviselő ugyanakkor azt is felvetette, milyen politikai ára lehet annak, ha nem indítják meg az alkotmányos vádeljárást. "Meg kell kezdenünk az eljárást, hogy kiderítsük, Trump elkövetett-e olyasmit, ami miatt alkotmányosan elmozdítható" - írta nem sokkal a konferenciahívás előtt egyik újoncuk, Ilhan Omar a Twitteren. Hasonló véleményen volt Val B. Demings floridai képviselő, aki politikai karrierje előtt 27 éven át rendőrként, karrierje csúcsán rendőrfőnökként szolgált. Mint mondta, "bár értem, hogy a teljes jelentést és az azt alátámasztó dokumentumokat is látnunk kell, úgy gondolom, hogy már most elég bizonyítékunk van. Igazából azt nehéz megindokolnunk, hogy miért ne indítsuk meg az alkotmányos vádeljárást".

Pelosi megértéséről biztosította a vádemelést követelő frakciótársait. "Tudom, mindannyiunktól bátorságot követel az, hogy tartsuk magunkat ehhez a programhoz, még ha ez nem is hoz olyan gyors eredményt, mint szeretnénk" - mondta, utalva arra, amit már a beszélgetés elején is hangoztatott: a demokratáknak az alkotmányos vádemelésen túl is vannak eszközeik a vizsgálat folytatására. Például a képviselőház igazságszolgáltatási bizottságában, melynek demokrata elnöke, Jerrold Nadlar már be is idézte meghallgatásra William Barr igazságügyi minisztert és Robert Mueller különleges ügyészt, és beidézni tervezi a Fehér Ház volt jogtanácsosát, Donald McGahnt is. McGahn az egyik olyan tisztviselő, aki parancsmegtagadásával - lemondással fenyegetőzött, amikor Trump megpróbálta elmozdítani posztjáról Muellert - mentette meg az elnököt attól, hogy egyértelműen bűncselekményt kövessen el.

Nadler emellett beidézte a Mueller-jelentés teljes, kitakaratlan változatát és az azt alátámasztó iratokat is.

Vagyis a demokrata frakción belüli vita leginkább szemantikai: Barr, Mueller és McGahn meghallgatása nem sokban tér el attól, amiről az alkotmányos vádeljárás szólna, lényegében egy impeachment nélküli impeachment.