A magyarokat jobban aggasztja a korrupció, mint a bevándorlás

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

  • Veszela Cserneva, az ECFR nevű európai kutatóintézet igazgatóhelyettese a közelmúltban Budapesten mutatta be legfrissebb közvélemény-kutatásaik eredményeit. Az EP-választás előtt 14 európai országban mérték fel a politikai hangulatot. Magyarországon az ilyen kutatásokhoz képest szokatlanul sok embert, 4000 főt kérdeztek meg. 
  • Cserneva 2010-13-ban a bolgár külügyminisztérium szóvivője volt, és korábban dolgozott Bulgária amerikai nagykövetségén is. 
  • Az ECFR kutatásának egyik legmeglepőbb általános eredménye, hogy az európaiak nagyon elégedetlenek a politikai rendszerrel: kétharmaduk szerint vagy hazájuk, vagy az EU, vagy pedig mindkét alakulat rosszul működik, nem képviseli az érdekeiket. 
  • A magyarok mondták a legtöbben, hogy Európa legnagyobb baja a bevándorlás, de saját hazájukban a korrupciót, az egészségügyet és a megélhetést is ez elé sorolták. 
  • Sőt, a magyarokat saját hazájuk esetében jobban aggasztja kivándorlás, mint a bevándorlás.

14 országra kiterjedő közvélemény-kutatásuk megerősíti a magyar miniszterelnök állítását, miszerint az EP-választás a migrációról szól majd, és a bevándorlás foglalkoztatja leginkább az európai lakosságot?

Arra jutottunk, hogy a migráció fontos kérdés az emberek számára, de szó sincs arról, hogy az európaiak többsége szerint ez volna a legfontosabb. Ahogy a bevándorlók száma jelentősen csökkent, már nem ez foglalkoztatja a legtöbb tagállamban a legjobban az embereket. Csak Magyarországon mondták a legtöbben Európa legnagyobb problémájának a migrációt, míg például a rengeteg bevándorlót fogadó Görögországban és Spanyolországban a téma a negyedik helyre szorult, és Olaszországban is csak a harmadik lett.

Amikor úgy tettük fel a kérdést, hogy mi az adott ország két legnagyobb problémája, akkor viszont már Magyarországon is csak a negyedik legtöbbször emlegetett probléma a bevándorlás, sőt, valamivel kevesebben választották ezt, mint az európai átlag. Az egészségügy helyzetét és a korrupciót sokkal többen említették, és a megélhetést is. 

Válaszok a "Válassza ki ezek közül a két legégetőbb problémát, amivel hazája szembe néz most" kérdésre. Szürke: az összes ország átlaga; Kék: a magyarországi válaszok. Az oszlopok balról jobbra: Bevándorlás; Munkanélküliség; Megélhetés; Egészségügy; Korrupció; Nyugdíjak; Gazdaság; Környezetvédelem; Bűnözés; Ellátórendszerek; Adó; Nemzeti adósságállomány; Oktatás; Lakhatás; Terrorizmus; Katonai fenyegetettség; Nem tudom; Egyik sem.Fotó: ECFR

Két hete a német Policy Matters igazgatója a saját, szintén több országot érintő európai mérésük alapján azt mondta, hogy ha az emberek szabadon választhatnak, akkor nagyon sokan említik a legsúlyosabb európai problémák között a migrációt, míg ha kész válaszok közül kell sorrendet állítaniuk, akkor már hátrébb sorolják. 

Mi feleletválasztós kérdésekkel dolgoztunk, és a lehetséges válaszokat az egyes országokra szabtuk, vagyis nem teljesen egyformák közül választhattak, de a migráció mindig köztük volt. Úgy látjuk, hogy hat különböző fenyegetés aggasztja leginkább az embereket európai szinten.

A hat legtöbbet említett első számú, Európát fenyegető veszély közül átlagosan a legtöbben az iszlám radikalizmust említették, a második helyen a migráció és a gazdasági problémák állnak szinte holtversenyben, utána következett az európai nacionalizmus térnyerésétől való félelem, aztán a klímaváltozás és az orosz fenyegetés. 

Mi jelenti a legnagyobb fenyegetést most Európára nézve? Piros: iszlám szélsőségesek; Narancs: migráció; Sárga: gazdasági válság és vámháborúk; Zöld: európai nacionalizmus; Sötétkék: klímaváltozás; Világoskék: Oroszország.Fotó: ECFR

Fontos hozzátenni, hogy a migráció alatt nem mindenütt ugyanazt értették az emberek, mert vannak országok, ahol az elvándorlást érzik a nagyobb problémának, és nem a bevándorlást.

Azt láttuk például, hogy a magyar lakosságot jobban aggasztja a kivándorlás, mint az, hogy bevándorlók érkezhetnek, de közben a politikusok jóval többet beszélnek a bevándorlás elleni küzdelemről, igyekezve átbillenteni az aggodalmakat. 

Válaszok "A kivándorlás vagy a bevándorlás aggasztja jobban?" kérdésre Magyarországon. Piros: a bevándorlók aggasztanak jobban; Narancs: a magyarok kivándorlása aggaszt jobban; Sárga: egyformán aggaszt mindkét jelenség; Kék: egyik sem zavar; Szürke: nem tudom

Hasonlóval szembesültünk más közép-európai országok esetében, sőt még Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban is. Ezekben az országokban úgy tartja az emberek igen nagy része, hogy Európának van egy ipari központja, ami elszívja az erőforrásokat a perifériáról, vagyis a hazájukból. Ehhez képest a politikusok inkább szimbolikus vitákat igyekeznek folytatni, és a bevándorlás felé terelik a figyelmet, talán mert arra könnyebb hangzatos válaszokat adniuk. 

Válaszok a "A bevándorlás vagy a kivándorlás aggasztóbb?" kérdésre. Minél pirosabb egy ország, annál inkább a bevándorlás a lakosok fő porblémája, és minél zöldebb, annál inkább a kivándorlást látják nagyobb bajnak.Fotó: ECFR

Az embereket foglalkoztatják olyan ügyek, mint a nemzeti szuverenitás vagy az európai föderáció, vagyis az, hogy elvi szinten hogyan alakuljon az európai integráció jövője?

Úgy tapasztaltuk, hogy az emberek többsége pesszimista Európában, és úgy érzik, hogy a gyerekek rosszabbul élnek majd, mint a szüleik. 

Válaszok a "Mennyire biztos abban, hogy a mostani gyermekek jobban élnek majd, mint a szüleik?" kérdésre. Az oszlopok a bizonytalanok arányát mutatják, amiből a sárga oszlop a "nem biztos benne", a piros pedig a "biztos, hogy nem élnek majd jobban" válaszok arányát jelölik.Fotó: ECFR

Ebben a helyzetben erős a nosztalgia a múlt iránt, és sokakat foglalkoztatnak a történelemmel, a nemzeti büszkeséggel kapcsolatos dolgok. Keresik az emberek, hogy mibe tudnak kapaszkodni, mert nagyon bizonytalanok a jövőjükben. Ez a pesszimizmus nem teszi népszerűvé az erősebb integráció gondolatát. Úgyhogy szerintem ez nem engedi a közeljövőben a közös európai intézmények erősítését. Olyan reformokra lenne szükség inkább, hogy az emberek jobban értsék, hogy mi és hogyan történik az EU-ban, és azt érezzék, hogy képesek befolyásolni a döntéseket. 

Ugyanakkor ha őszintén szembe akarunk nézni a helyzettel, akkor érdemes nagy óvatosságra inteni a kelet-közép-európai országok vezetőit, amikor a "nemzetek Európája" elv mellett kötelezik el magukat. Kivéve persze a lengyeleket, mert az ő országuk elég nagy. A "nemzetek Európája" koncepció ugyanis a nagy országoknak kedvez. Minél több ügy dől el a kormányok egyeztetési szintjén, annál inkább a nagyok akarata érvényesül. Minél kevesebb pénzt osztanak el a brüsszeli intézmények, annál nehezebben juthatnak forráshoz a kisebb országok. Ne áltassuk magunkat, pontosan ezért erőlteti ezt a "nemzetek Európája" koncepciót Salvini és Le Pen. Azt akarják ezzel elérni, hogy Olaszország és Franciaország befolyása erősödjék, a kisebbek kárára. 

A felméréseik szerint nagyon sok európai elégedetlen a saját országa, és az EU politikai rendszerével is. Őket nevezték el sárga mellényes csoportnak. Mit tudni róluk, ők kicsodák, és mik a fő problémáik?

A felmérés talán legmeghökkentőbb eredménye az volt, hogy az európaiak kétharmada szerint vagy a saját országuk, vagy az EU politikai rendszere nem működik, vagy az egyiké sem. Ez hatalmas nyomás, muszáj hogy komoly reformok következzenek ebből. 

Válaszok országonként a "Megfelelően működik a politikai rendszer a hazájában és az EU-ban?" kérdésekre. Zöld: a hazai és az EU-s rendszer is jól működik; Piros: a hazai és az EU-s rendszer sem működik; Sárga: csak a hazai nem működik; Kék: csak az EU-s nem működik.Fotó: ECFR

Franciaországban, Olaszországban és Görögországban az emberek többsége úgy érzi, hogy nemzeti és európai szinten sem elfogadható a politikai rendszer. E teljesen kiábrándult csoportot neveztük el sárga mellényeseknek, a franciaországi tüntetések jelképe után, bár ez annyiban nem pontos, hogy nem feltétlenül utálják mind Macron elnököt. Macron ugyanis gyökeres európai reformokat ígért, és így ebből a rétegből is meg tudott szólítani embereket. Fontos látnunk, hogy a rendszer-kritikusok nem feltétlenül Európa-ellenesek, csak elégedetlenek az EU mostani működésével. 

Az Eurobarometer felmérése is azt mutatja, hogy az EU elvi támogatottsága rekord magasan van, minden bizonnyal a brexit körüli problémák miatt. Az emberek ráébredtek arra, hogy egyáltalán nem egyszerű kiszállni ebből a szövetségi rendszerből, hiába ígértek sikeres és gyors távozást egyes politikusok. 

Ezért nem kampányolnak már szinte sehol sem a kilépéssel, még azok a pártok sem, amelyek korábban ezt képviselték?

Az elmúlt hónapokban felismerték az EU-szkeptikus politikusok, hogy az embereket megijesztette, ami a brexit körül megy, úgyhogy nem beszélnek a kilépésről már, helyette az EU megváltoztatását követelik. Illetve szimbolikus ügyeket vesznek elő, amelyek közül a migráció a leghatékonyabb, még ott is, ahol szinte egyáltalán nincsenek bevándorlók. 

A magyarországi eredmények között találtak valami rendkívülit, amiben az itteni válaszok eltértek a többi országétól?

Az világosan látszik, hogy a magyarok nagyra értékelik az EU-tagságot. Anyagi értelemben feltétlenül, de az EU-t mint szabályozó intézményt is kedvelik, és ez utóbbi hangulat eltér a régiós számoktól. A környékbeli országokénál itt jobb az EU-s intézmények, például az Európai Parlament megítélése is, ez meglepett minket. Az is kiderült, hogy a magyarok a saját hazájukban sokkal inkább problémának érzik a korrupciót, mint a tagállam többségének lakói. 70 százalék felett mondták itt az emberek, hogy a korrupció nagy probléma az országban, ez arra utal, hogy kormánypárti szavazók is sokan így látják. 

Válaszok az összes ország átlagában és Magyarországon az "Ön szerint a korrupció jelentős probléma Európa valamely részén az alábbiak közül?" kérdésre. Szürke: az összes ország átlaga; Kék: a magyarországi válaszok. Az oszlopok balról jobbra: Az ön hazájában; Közép-Kelet-Európában; Dél-Európában; Nyugat-Európában; Egyik helyen sem; Nem tudom.Fotó: ECFR

Az már közös a régiós eredményekben, és a magyarok sem lógnak ki ebből, hogy az itt élőket komolyan aggasztja a kivándorlás, és nem bíznak a saját politikai rendszerükben. Nem bíznak a sajtóban sem, és nem gondolják, hogy képesek érdemben alakítani a politikai folyamatokat. 

Megkérdeztük minden országban, hogy az EU inkább akadályozza a nemzeti kormányok ambícióit, vagy pedig egy szükséges kontrollt képvisel felettük. A régió legtöbb országában, és így Magyarországon is a többség úgy gondolta, hogy az EU-s kontroll a kormány felett jót tesz az országnak.

Válaszok országonként az "Ön szerint az EU inkább hátráltatja a nemzeti kormányát, vagy pedig védelmet nyújt a visszaéléseitől?" kérdésre. Kék: az EU-tagság gyakran véd meg az itthoni kormány visszaéléseitől vagy tévedéseitől. Narancs: Az EU-tagság gyakran hátráltatja az itthoni kormányt, és így nem tudják azt tenni, ami a legjobb lenne az országnak.Fotó: ECFR