A migráció az európai szélsőjobb egyetlen témája, de ezzel nagyon hatékonyan mozgósítanak
2019 április 16., 03:42
A magyarokat jobban aggasztja a korrupció, mint a bevándorlás
- Veszela Cserneva, az ECFR nevű európai kutatóintézet igazgatóhelyettese a közelmúltban Budapesten mutatta be legfrissebb közvélemény-kutatásaik eredményeit. Az EP-választás előtt 14 európai országban mérték fel a politikai hangulatot. Magyarországon az ilyen kutatásokhoz képest szokatlanul sok embert, 4000 főt kérdeztek meg.
- Cserneva 2010-13-ban a bolgár külügyminisztérium szóvivője volt, és korábban dolgozott Bulgária amerikai nagykövetségén is.
- Az ECFR kutatásának egyik legmeglepőbb általános eredménye, hogy az európaiak nagyon elégedetlenek a politikai rendszerrel: kétharmaduk szerint vagy hazájuk, vagy az EU, vagy pedig mindkét alakulat rosszul működik, nem képviseli az érdekeiket.
- A magyarok mondták a legtöbben, hogy Európa legnagyobb baja a bevándorlás, de saját hazájukban a korrupciót, az egészségügyet és a megélhetést is ez elé sorolták.
- Sőt, a magyarokat saját hazájuk esetében jobban aggasztja kivándorlás, mint a bevándorlás.
14 országra kiterjedő közvélemény-kutatásuk megerősíti a magyar miniszterelnök állítását, miszerint az EP-választás a migrációról szól majd, és a bevándorlás foglalkoztatja leginkább az európai lakosságot?
Arra jutottunk, hogy a migráció fontos kérdés az emberek számára, de szó sincs arról, hogy az európaiak többsége szerint ez volna a legfontosabb. Ahogy a bevándorlók száma jelentősen csökkent, már nem ez foglalkoztatja a legtöbb tagállamban a legjobban az embereket. Csak Magyarországon mondták a legtöbben Európa legnagyobb problémájának a migrációt, míg például a rengeteg bevándorlót fogadó Görögországban és Spanyolországban a téma a negyedik helyre szorult, és Olaszországban is csak a harmadik lett.
Amikor úgy tettük fel a kérdést, hogy mi az adott ország két legnagyobb problémája, akkor viszont már Magyarországon is csak a negyedik legtöbbször emlegetett probléma a bevándorlás, sőt, valamivel kevesebben választották ezt, mint az európai átlag. Az egészségügy helyzetét és a korrupciót sokkal többen említették, és a megélhetést is.
Két hete a német Policy Matters igazgatója a saját, szintén több országot érintő európai mérésük alapján azt mondta, hogy ha az emberek szabadon választhatnak, akkor nagyon sokan említik a legsúlyosabb európai problémák között a migrációt, míg ha kész válaszok közül kell sorrendet állítaniuk, akkor már hátrébb sorolják.
Mi feleletválasztós kérdésekkel dolgoztunk, és a lehetséges válaszokat az egyes országokra szabtuk, vagyis nem teljesen egyformák közül választhattak, de a migráció mindig köztük volt. Úgy látjuk, hogy hat különböző fenyegetés aggasztja leginkább az embereket európai szinten.
A hat legtöbbet említett első számú, Európát fenyegető veszély közül átlagosan a legtöbben az iszlám radikalizmust említették, a második helyen a migráció és a gazdasági problémák állnak szinte holtversenyben, utána következett az európai nacionalizmus térnyerésétől való félelem, aztán a klímaváltozás és az orosz fenyegetés.
Fontos hozzátenni, hogy a migráció alatt nem mindenütt ugyanazt értették az emberek, mert vannak országok, ahol az elvándorlást érzik a nagyobb problémának, és nem a bevándorlást.
Azt láttuk például, hogy a magyar lakosságot jobban aggasztja a kivándorlás, mint az, hogy bevándorlók érkezhetnek, de közben a politikusok jóval többet beszélnek a bevándorlás elleni küzdelemről, igyekezve átbillenteni az aggodalmakat.
Hasonlóval szembesültünk más közép-európai országok esetében, sőt még Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban is. Ezekben az országokban úgy tartja az emberek igen nagy része, hogy Európának van egy ipari központja, ami elszívja az erőforrásokat a perifériáról, vagyis a hazájukból. Ehhez képest a politikusok inkább szimbolikus vitákat igyekeznek folytatni, és a bevándorlás felé terelik a figyelmet, talán mert arra könnyebb hangzatos válaszokat adniuk.
Az embereket foglalkoztatják olyan ügyek, mint a nemzeti szuverenitás vagy az európai föderáció, vagyis az, hogy elvi szinten hogyan alakuljon az európai integráció jövője?
Úgy tapasztaltuk, hogy az emberek többsége pesszimista Európában, és úgy érzik, hogy a gyerekek rosszabbul élnek majd, mint a szüleik.
Ebben a helyzetben erős a nosztalgia a múlt iránt, és sokakat foglalkoztatnak a történelemmel, a nemzeti büszkeséggel kapcsolatos dolgok. Keresik az emberek, hogy mibe tudnak kapaszkodni, mert nagyon bizonytalanok a jövőjükben. Ez a pesszimizmus nem teszi népszerűvé az erősebb integráció gondolatát. Úgyhogy szerintem ez nem engedi a közeljövőben a közös európai intézmények erősítését. Olyan reformokra lenne szükség inkább, hogy az emberek jobban értsék, hogy mi és hogyan történik az EU-ban, és azt érezzék, hogy képesek befolyásolni a döntéseket.
Ugyanakkor ha őszintén szembe akarunk nézni a helyzettel, akkor érdemes nagy óvatosságra inteni a kelet-közép-európai országok vezetőit, amikor a "nemzetek Európája" elv mellett kötelezik el magukat. Kivéve persze a lengyeleket, mert az ő országuk elég nagy. A "nemzetek Európája" koncepció ugyanis a nagy országoknak kedvez. Minél több ügy dől el a kormányok egyeztetési szintjén, annál inkább a nagyok akarata érvényesül. Minél kevesebb pénzt osztanak el a brüsszeli intézmények, annál nehezebben juthatnak forráshoz a kisebb országok. Ne áltassuk magunkat, pontosan ezért erőlteti ezt a "nemzetek Európája" koncepciót Salvini és Le Pen. Azt akarják ezzel elérni, hogy Olaszország és Franciaország befolyása erősödjék, a kisebbek kárára.
A felméréseik szerint nagyon sok európai elégedetlen a saját országa, és az EU politikai rendszerével is. Őket nevezték el sárga mellényes csoportnak. Mit tudni róluk, ők kicsodák, és mik a fő problémáik?
A felmérés talán legmeghökkentőbb eredménye az volt, hogy az európaiak kétharmada szerint vagy a saját országuk, vagy az EU politikai rendszere nem működik, vagy az egyiké sem. Ez hatalmas nyomás, muszáj hogy komoly reformok következzenek ebből.
Franciaországban, Olaszországban és Görögországban az emberek többsége úgy érzi, hogy nemzeti és európai szinten sem elfogadható a politikai rendszer. E teljesen kiábrándult csoportot neveztük el sárga mellényeseknek, a franciaországi tüntetések jelképe után, bár ez annyiban nem pontos, hogy nem feltétlenül utálják mind Macron elnököt. Macron ugyanis gyökeres európai reformokat ígért, és így ebből a rétegből is meg tudott szólítani embereket. Fontos látnunk, hogy a rendszer-kritikusok nem feltétlenül Európa-ellenesek, csak elégedetlenek az EU mostani működésével.
Az Eurobarometer felmérése is azt mutatja, hogy az EU elvi támogatottsága rekord magasan van, minden bizonnyal a brexit körüli problémák miatt. Az emberek ráébredtek arra, hogy egyáltalán nem egyszerű kiszállni ebből a szövetségi rendszerből, hiába ígértek sikeres és gyors távozást egyes politikusok.
Ezért nem kampányolnak már szinte sehol sem a kilépéssel, még azok a pártok sem, amelyek korábban ezt képviselték?
Az elmúlt hónapokban felismerték az EU-szkeptikus politikusok, hogy az embereket megijesztette, ami a brexit körül megy, úgyhogy nem beszélnek a kilépésről már, helyette az EU megváltoztatását követelik. Illetve szimbolikus ügyeket vesznek elő, amelyek közül a migráció a leghatékonyabb, még ott is, ahol szinte egyáltalán nincsenek bevándorlók.
A magyarországi eredmények között találtak valami rendkívülit, amiben az itteni válaszok eltértek a többi országétól?
Az világosan látszik, hogy a magyarok nagyra értékelik az EU-tagságot. Anyagi értelemben feltétlenül, de az EU-t mint szabályozó intézményt is kedvelik, és ez utóbbi hangulat eltér a régiós számoktól. A környékbeli országokénál itt jobb az EU-s intézmények, például az Európai Parlament megítélése is, ez meglepett minket. Az is kiderült, hogy a magyarok a saját hazájukban sokkal inkább problémának érzik a korrupciót, mint a tagállam többségének lakói. 70 százalék felett mondták itt az emberek, hogy a korrupció nagy probléma az országban, ez arra utal, hogy kormánypárti szavazók is sokan így látják.
Az már közös a régiós eredményekben, és a magyarok sem lógnak ki ebből, hogy az itt élőket komolyan aggasztja a kivándorlás, és nem bíznak a saját politikai rendszerükben. Nem bíznak a sajtóban sem, és nem gondolják, hogy képesek érdemben alakítani a politikai folyamatokat.
Megkérdeztük minden országban, hogy az EU inkább akadályozza a nemzeti kormányok ambícióit, vagy pedig egy szükséges kontrollt képvisel felettük. A régió legtöbb országában, és így Magyarországon is a többség úgy gondolta, hogy az EU-s kontroll a kormány felett jót tesz az országnak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.