Trumpék nullára csökkentenék az iráni olajexportot, hogy megbuktassák a teheráni rezsimet, de nincs sok esély arra, hogy ez sikerül is nekik

Donald Trump már az elnökválasztási kampányban is rengeteget beszélt arról, hogy mennyire nem tetszik neki az alku, amit az Obama-kormányzat az EU-val, Oroszországgal és Kínával együtt Iránnal kötött 2015-ben. Az alku lényege az volt, hogy Irán engedményeket tett, és fokozatosan leépítette és jegelte katonai atomprogramját, cserébe a többi ország fokozatosan feloldotta az Iránnal szemben fennálló nemzetközi szankciókat.

Obamáék célja az volt, hogy megmutassák a szankciókkal sújtott Iránnak: sokkal többet nyernek, ha kereskednek a nyugattal és ezért cserébe engedményeket is tesznek, ráadásul a nyugati cégek is nagyokat szakíthatnak az iráni beruházásokon.

Trump az iráni szankciók visszaállításáról szóló határozattalFotó: SAUL LOEB/AFP

Trump elnökként felmondta ezt a megállapodást, és az utóbbi években az Egyesült Államok egyre nagyobb nyomást helyezett Iránra a szankciók megújításán keresztül. Az utóbbi hónapokban Trump emberei már nem is titkolták, hogy távlati céljuk az iráni rendszerváltás kiprovokálása, ugyanis, ahogy John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó fogalmazott: „Irán népe jobb kormányt érdemel”, mint az 1979-es forradalom után hatalomra kerülő szélsőséges iszlamista rendszer politikusai.

Az amerikaiaknak azzal van bajuk, hogy Irán - néha nyíltan, néha kevésbé nyíltan - az Egyesült Államok és más nyugati országok által terrorszervezeteknek bélyegzett csoportokat támogat a Közel-Keleten, ezen kívül a teheráni rezsim esküdt ellensége az USA két legfontosabb közel-keleti szövetségesének: Izraelnek és Szaúd-Arábiának.

A viszony elmérgesedését jelezte az is, hogy a Trump-kormányzat terrorszervezetnek minősítette az Iráni Forradalmi Gárdát, amihez az iráni gazdaság 20-50 százaléka kapcsolódik. A Gárdához kapcsolódó cégek számára ez a bélyeg iszonyatosan megnehezíti a manőverezést a világpiacon, éppen ezért Trumpék előtt - bár sokan fontolgatták - senki nem lépte ezt meg.

Teherán végső megtörésére Trumpék tavaly ősszel bejelentették: az új cél, hogy Irán egyáltalán ne tudjon kőolajat eladni, sehol a világon.

Róháni iráni elnök találkozója Erdogannal és Putyinnal április 4-én AnkarábanFotó: TOLGA BOZOGLU/AFP

Ennek érdekében az Egyesült Államok nemcsak Iránt szankcionálja, hanem minden országgal szemben szankciókat vezet be, amelyik kőolajat vesz Irántól. Novemberben erre haladékot adtak néhány országnak: Kínának, Indiának, Dél-Koreának, Japánnak, Tajvannak, Görögországnak és Olaszországnak. Ezek a haladékok jártak le május 2-án, és bár korábban úgy tűnt, hogy az amerikaiak hajlandóak lesznek további haladékot adni a legnagyobb iráni kőolajimportőröknek, Kínának, Indiának és Törökországnak, de áprilisban Mike Pompeo külügyminiszter már arról beszélt, hogy erre is nagyon kevés az esély.

Henry Rome, az Eurasia Group nevű think-tank elemzője a CNN-nek azt mondta, Dél-Korea és Japán valószínűleg tényleg találnak más kőlajexportőröket május 2-ig, és szerintük India is hajlandó lesz csökkenteni az iráni kőolajimportot, még ha a nem is mennek le nullára. Ugyanakkor az indiai kormány bejelentette, hogy ha az amerikaiak szankciókkal sújtják őket az iráni kőolajimport miatt, akkor készek kezelni ennek hatásait.

Kína és Törökország azonban elég sok iráni kőolajat vásárolnak, és a 2015-ös megállapodás után nagyon felpörögtek a két állam iráni befektetései. Érthető módon Pekingben és Ankarában is mérgesen reagáltak az amerikaiak bejelentésére, mindkét kormány azzal vádolta Washingtont, hogy aláássa a térség békéjét.

Elemzők szerint azonban míg Törökország várhatóan harcosabban áll ki Iránért, addig Kína szép csendben egyszerűen csökkenti majd az iráni kőolaj behozatalát, és amit behoz, azt is igyekszik majd fedőcégek mögé rejteni.

A Forradalmi Gárda parádézikFotó: STR/AFP

Iráni részről az ilyesmire persze lesz fogadókészség és szakértelem is: az iráni vezetés éveken át gyakorolta, hogyan tudja fedőcégek és csempészek garmadájával kikerülni a nemzetközi szankciókat. Ezekre az illegális megoldásokra persze várhatóan vadászni fognak az amerikaiak, de egy ponton túl ők sem merészkedhetnek, hiszen az is látszik, hogy a Trump-kormányzat nagyon érzékenyen reagál az amerikai üzemanyag-árak emelkedésére. A kőolaj ára pedig az iráni kínálat kiiktatásával biztosan emelkedni fog, hiszen az amerikaiak több állammal együtt a szintén fontos kőolajtermelő Venezuelára is szankciókat vetettek ki, és Líbiában is akadozik a termelés az elhúzódó háború miatt. A szaúdi uralkodóház ugyan korábban tett olyan ígéreteket, hogy készek kipótolni az iráni szankciók miatt megcsappanó világpiaci kőolajkínálatot, viszont az utóbbi hetekben pont a kitermelés visszafogásáról döntöttek.

A Trumpék döntése azonban rövid távon egészen biztosan kellemetlen helyzetbe hozza majd Iránt, mert mindenképpen kevesebb kőolajat fognak tudni eladni, ez pedig Iránban szinte biztosan komoly gazdasági visszaeséssel jár majd. A kérdés, amire külpolitikai szakértők garmadája keresi a választ, az, hogy mi lesz majd Irán válaszlépése, és hogyan reagál majd Törökország vagy Kína, ha az amerikaiak esetleg őket is szankciókkal sújtják az iráni kőolajvásárlásaik miatt.

A szakértők többsége egyetért abban, hogy az iráni kormány inkább kivár majd, hátha a következő elnökválasztáson megbukik Donald Trump, és változik az USA Irán-politikája. Ez egyrészt azért valószínű, mert Teheránban tényleg hozzá vannak szokva a nemzetközi szankciók kijátszásához, és az iráni vezetőknek nagy magabiztosságot ad, hogy az 1979 óta fennálló folyamatos nemzetközi elszigetelés sem tudta megtörni a rendszerüket. Másrészt várhatóan azért marad nyugodt Irán, mert az egyetlen olyan válaszlépés, ami igazán fájna az amerikaiaknak, azaz a Hormuzi-szoros lezárása, szinte biztosan katonai válaszlépést eredményezne az amerikaiaktól John Bolton korábbi nyilatkozatai alapján.

Kormánypárti tüntetők egy fabrikált amerikai zászlót égetnek TeheránbanFotó: ATTA KENARE/AFP

Teherán azonban mindenképp megpróbál majd több kellemetlenséget okozni az amerikaiaknak és szövetségeseiknek a Közel-Keleten, mégpedig az eddig támogatott terrorcsoportok támogatásának erősítésével és elsősorban Izrael meg Szaúd-Arábia számára kellemetlen hekkertámadásokkal. Ezeket ugyanis könnyen letagadhatja majd az iráni vezetés.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.