Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak az MTA agykutatói

  • Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) kutatói.
  • A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is.
  • Nyiri Gábor és kutatócsoportjának eredményét a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölte.

„Még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz, vagy gyorsan elhalványul az idő múltával. A kelleténél tartósabb emléknyomok komoly problémákat okozhatnak: a szorongásos megbetegedések, illetve az úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma fontos jellemzője, hogy a betegeknek kórosan erős emlékeik alakulnak ki. Ezektől nem tudnak szabadulni, és vissza-visszatérve folyamatos stresszt váltanak ki náluk” – közölte az MTA.

Nyiri Gábornak és kutatócsoportjának új eredménye a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést. A kutatók egy olyan idegpályát találtak kísérleti egerek agyában, ami az agy ősi, részben ösztönös érzéseket kezelő részéből, az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat vagy sem.

Az agytörzsből induló, felszálló idegpályák általában evolúciósan igen jól megőrzött rendszerek, így jó eséllyel hasonló működésre lehet számítani az embernél is.

A most felfedezett idegpálya több különböző agyterülettől kap bemenetet, és ha emberben is sikerül igazolni a működését, a memóriával és a stresszel kapcsolatos különféle megbetegedések kezelésében játszhat szerepet.

A kutatást a Nemzeti Agykutatási Program támogatta. A cikk első szerzője Szőnyi András, Nyiri Gábor tanítványa, aki már a középiskola utolsó évében bekapcsolódott az MTA KOKI-ban működő kutatólabor munkájába. Nyiri több más diákja is szerepel a tanulmány szerzői között, akik közül ketten szintén középiskolás diákként kezdtek dolgozni nála.

„A legtehetségesebb diákok számára nagyszerű lehetőség, hogy egy olyan, Freund Tamás akadémikus által létrehozott hazai tudományos műhelyben is van mód a tudományos világ legnagyobb felfedezéseiben részt venni, ami a megfelelően támogatott életpályamodellel párosulva inspiráló lehet a jövő magyar tudósai számára is” – idézi a közlemény Nyiri Gábort.

„Az idegrendszeri megbetegedések az egyik legnagyobb egészségügyi terhet jelentik a társadalomnak, így az agykutatásban világszinten egyre nagyobb ütemű verseny folyik a megfelelő gyógymódok kifejlesztéséhez alapot adó alapkutatási eredményekért. Jelen felfedezés mintegy 4 éves alapkutatási jellegű csapatmunka eredménye, melynek létrejöttéhez a legmodernebb technológiák ötvözésére volt szükség, amelyekben való jártasság elengedhetetlen a gyógyászati alkalmazásokat majdan előkészítő kutatók képzéséhez is” – mondta Nyiri.

Freund Tamást, az MTA KOKI főigazgatója közölte: „Kutatói életpályámnak ebben a szakaszában számomra az a legnagyobb öröm, amikor látom tanítványaim sikerét, ahogy tanítványból kiváló mesterré válnak, és végignézhetem, amint kezeik alatt egy 18 éves ambiciózus diákból az évek során kiváló kutató lesz. Fenntartani a motivációt, a megismerni vágyást a fiatalokban csak olyan mesterek tudják, akik maguk sem veszítettek a lelkesedésükből, lépést tartanak a technológiák szédítő sebességű fejlődésével, és megtanultak olyan kérdéseket feltenni, amelyek funkcionális jelentősége nagy, de mégsem jutott még eszébe senkinek. Ez nem egyszerű. Nyiri Gáboréknak ez sikerült, amit jelez a tény, hogy a Science-ben jelenik meg ez a felfedezésük. Úgy tudom, magyarországi levelező szerzővel - valamennyi tudományágat figyelembe véve - csak két cikk jelent meg a Science-ben az elmúlt 10 évben, és az a kettő is az MTA KOKI-ból.” (MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.