Orbán Viktor Európa Gyurcsány Ference

  • Az EP-választási eredmények alapján a baloldal elmozdult a mélypontról, öt éve először sikerült növelnie szavazatarányát.
  • A Fidesz viszont minden jel szerint elérte a maximumát, egymás után a negyedik választáson mozgósított arányaiban ugyanannyi választót;
  • A Momentum kiugró eredménye viszont valójában csak a középen álló szavazók átrendeződésének eredménye.
  • Orbán ugyan itthon nagy győzelmet aratott, de szövetségi politikájával úgy tűnik, marginalizálta magát Európában.

Peak Fidesz

Orbán Viktor teljes mértékben maga alá gyűrte az országot, ehhez kétség se fér. A Fidesz most vasárnap csaknem 1,8 millió szavazóját tudta mozgósítani a hagyományosan nem túl nagy érdeklődést kiváltó EP-választásokra. Ez arányaiban elég volt ahhoz, hogy megszerezzék a leadott szavazatok abszolút többségét. Ezzel a Fidesz európai szinten is kiemelkedő eredményt ért el - Máltán kívül, ahol mindössze két párt versenyzik a hatalomért -, egy győztes párt se szerezte meg az egy országban leadott szavazatok abszolút többségét.

Arányaiban viszont nem hozott áttörést ez a választás a Fidesznek az elmúlt öt év választásaihoz képest. Ha arányosítjuk a Fidesz eredményeit, vagyis a 2014-es és 18-as országgyűlési és a 2014-es EP-választás eredményeit a 2019-es EP-választás részvételi adataihoz arányosítjuk, akkor azt látjuk, hogy

  • a Fidesz a mostani EP-választáson 1 795 013 szavazatot szerzett;
  • Ugyanekkora részvétellel számolva 2014-ben a parlamenti választáson 1 502 340;
  • a 2018-as parlamenti választáson 1 756 787;
  • a 2014-es EP-választáson 1 787 483

szavazatot szerzett volna. Vagyis az elmúlt öt év országos választásain a Fidesz nagyjából ugyanannyi szavazót tudott mozgósítani. Ez magyarán azt jelenti, hogy a legyőzésükhöz, a 2018-as parlamenti választás részvételi adataival számolva legalább 2,9 millió szavazatra volna szüksége egy egységes ellenzéknek.

A baloldal elmozdult a holtpontról

Ha a fenti számításokat elvégezzük az MSZP és a DK összesített szavazataival is, abból más történet rajzolódik ki. A baloldal az elmúlt öt év választásaiból a 2014-es országgyűlésin érte el a legjobb eredményt - hogy, hogy nem, pont azon, amin a baloldali pártok közös listát állítottak. Akkor számszerűen 1 289 311 szavazatot szereztek (szemben a Fidesz 2 142 142 szavazatával), ez a 2019-es EP-választás részvételi adataihoz arányosítva 990 862 szavazatot jelentene. Az MSZP és a DK a most vasárnapi választáson együtt 783 591 szavazatot kaptak, ami mindössze 79 százaléka a 2014-es közös lista eredményének.

A 2014-es parlamenti választás után a baloldal tábora összeomlott. A 2014-es EP-választáson a most vasárnapi részvételi adatokkal számolva 716 851, a 2018-as parlamentin pedig csupán 616 287 szavazatot szereztek volna, vagyis a legutóbbi parlamenti választáshoz képest az MSZP és a DK együtt 21,5 százalékot javított az eredményén. Ez ahhoz még kevés, hogy legalább a 2014-es parlamenti választáson elért eredményüket hozzák, de az is tény, hogy akkor még az Együtt-PM is része volt a szövetségnek. Apropó,

Együtt+LMP=Momentum(+egy kicsi LMP)

Hogy az időközben megszűnt Együtt akkor még valóban létező párt volt, az jelzi, hogy a 2014-es EP-választáson a most az MSZP-vel szövetkező Párbeszéddel együtt elért eredményük a 2019-es részvételi adatokkal arányosítva 251 621 szavazatot jelent. Ennyi szavazattal most megelőzték volna az MSZP-t, és ahogy akkor, úgy most is mandátumot szerezhettek volna. Ez alapján akár feltételezhetjük, hogy az Együtt és az LMP akkori támogatói most a Momentumot választották. Ha arányosítjuk az Együtt-PM és az LMP 2014-es EP-választási eredményeit, majd levonjuk belőle a 2019-es EP-választáson az LMP-re adott szavazatokat, 348 816 szavazót kapunk - a Momentum most vasárnap 339 195 szavazatot szerzett.

Orbán Viktor Európa Gyurcsány Ference

A miniszterelnök ezen az EP-választáson mindent feltett egy lapra. Szakításig feszítette konfliktusát a Néppárttal, a választás előtt sorban álltak irodájánál az európai szélsőjobboldal meghatározó figurái, Budapesten fogadta Matteo Salvinit, a fasiszta Liga vezetőjét, és az időközben csúfosan megbukott osztrák szélsőjobboldali vezért, Heinz-Christian Strachét is. A szélsőjobboldal pártjai nyíltan udvaroltak egymásnak annak reményében, hogy kikényszerítsék az Európai Parlamentet uraló néppárti-szocialista nagykoalíció bukását.

És bár Salvini, Orbán és Marine Le Pen nemzeti szinten nyertek is - Le Pen pártja általában meg szokta nyerni az EP-választásokat, a Fidesz eredménye se volt kiugró, Salvini pedig egyenesen csalódásként értékeli a nem eléggé nagy arányú győzelmét -, összességében bebizonyosodott, hogy ennek a szélsőséges csoportnak még a német AfD-vel, a lengyel PiS-szel, az olasz 5 Csillag Mozgalommal és Nigel Farage Brexit pártjával együtt is csak 184 mandátum jutott, az összes megszerezhető EP-mandátum 24,5 százaléka. De ezek a pártok még csak nem is ülnek egy frakcióban - a Fidesz 13 mandátumát jelenleg például még a Néppárthoz számolják, a többiek három, nagyjából azonos méretű frakcióba rendeződtek, bár ez még változhat.

Ha sikerülne összefogni ezeket a szélsőjobboldali pártokat - ennek vannak nehézségei, mert igazából még a legfőbb közös ügyük, a menekültválság megoldásában se teljes köztük az egyetértés -, akkor ők adhatnák az EP legnagyobb frakcióját. De a velük szemben álló politikai erők teljesen kiszoríthatják őket a döntéshozatali folyamatokból: a Néppártnak még a Fidesz nélkül is 167 képviselőjük van, a szocialistáknak 146, a liberálisoknak 109, a zöldeknek 69.

Az Orbán által bevándorlásellenesnek nevezett pártok tehát összességében nem értek el áttörést, nem növelték érdemben korábbi mandátumarányukat - a Fidesz 13 képviselőjével együtt összesen csak 8-cal lett több képviselőjük, mint eddig volt. Velük szemben a liberálisok 42, a zöldek 19 új mandátumot szereztek.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.