Orbán Viktor Magyarországon megkérdőjelezhetetlen győzelmet aratott az EP-választáson. Minden megyében, minden fővárosi kerületben fölényesen győzött. Az ország narancssárga. Ezen nem érdemes vitatkozni. Azt viszont érdemes megnézni, hogy a miniszterelnök elérte-e kitűzött céljait, amiket tusványosi beszédében fogalmazott meg. Ugyanis az ottani szónoklatával indult a Fidesz kampánya, amiben Orbán Viktor azt is megjelölte, hogy kik az ellenfelek, pontosan kiket kell legyőzni, és milyen eredménnyel lenne elégedett.
A miniszterelnök szerint ez a választás most először nem belpolitikai ügyek és vitákról szólt, hanem egy összeurópai, közös ügy mentén csaptak össze az által liberális demokratákra és keresztény demokratákra osztott erők.
„Mi jövünk. Jönnek a ’90-esek a ’68-asok helyett.”
„Én azt tanácsolom mindannyiunknak, kedves Barátaim, hogy összpontosítsuk minden erőnket a 2019-es európai választásra. Az európai elit láthatóan ideges. Ideges, mert az előttünk álló európai választás révén, annak esetleges, mi ízlésünk szerint kedvező eredménye miatt Európa nagy ívű átalakítása, amit mi csak Soros-tervnek nevezünk, elakadhat. A nagy cél, hogy Európát átalakítsák, és Európát átléptessék a kereszténység utáni korba, és Európát átléptessék a nemzetek utáni korszakba, ez a folyamat az európai választásokon elakadhat, tisztelt Hölgyeim és Uraim, és nekünk elemi érdekünk, hogy meg is akasszuk.
De, kedves Barátaim, ha beáll az a helyzet, hogy egy-egy országban lesz tíz százalékot elérő vagy meghaladó muszlim népesség, amelyről biztosan tudhatjuk, hogy keresztény pártra sosem fog szavazni, és ezt hozzáadjuk a keresztény hagyományokat elhagyó európai őslakosokhoz, akkor azt kell mondanom, hogy ha így áll fel majd a helyzet, keresztény alapokon választást nyerni Európában többé nem lehet, és a keresztény tradíciót őrző csoportok és hagyomány kiszorul a hatalmi térből, és nélküle fognak dönteni Európa jövőjéről. Ez itt a helyzet, és ez itt a cél, és ilyen közel vagyunk ehhez, hogy ez bekövetkezzen,
Ezért döntő jelentőségű az előttünk álló választás, ezen a választáson meg kell mutatnunk, hogy a liberális demokráciának van alternatívája, ezt úgy hívják, hogy kereszténydemokrácia, és a liberális elitet le lehet váltani egy kereszténydemokrata elitre.
Vegyünk tehát magunkon erőt, vállaljuk fel ezt a szellemi vitát, és az európai parlamenti választásokra így vértezzük fel magunkat. Nagy pillanat előtt állunk, meglátjuk, bekövetkezik-e. Az esély itt van.
Nem egyszerűen a liberális demokráciának, az arra felépült liberális nem demokratikus rendszernek mondhatunk búcsút a következő év májusában, hanem a ’68-as elitnek is úgy, ahogy van.
Ha a ’68-as elit megy, akkor már csak egyetlen egy kérdésre kell válaszolnunk, hogy ki jön? És erre azt a szerény választ kell adni, hogy mi jövünk. Higgadtan, nyugodtan, visszafogottan azt kell mondanunk, hogy jönnek a ’90-esek a ’68-asok helyett.”
A miniszterelnök Erdélyben megfogalmazott céljai nem belföldi célok voltak. Olyannyira nem, hogy beszédében meg sem említette hazai politikai ellenfeleit, kizárólag az európai liberális elit leváltásáról beszélt. Ez nem jött össze. Ugyan Franciaországban, Olaszországban vagy Lengyelországban a Fidesz szövetségesei nyertek, de a legtöbb szavazatot begyűjtő Európai Néppárt nem a szélsőjobbal készül megállapodni, hanem a balodali és a liberális erőkkel. Ahogy Magyari Péter írta, faramuci helyzet állt elő:
„A liberálisok annak köszönhetően juthatnak megkerülhetetlen pozícióba az EU-ban, hogy a brüsszelező euronacionalisták megerősödtek, és így a centrumban a liberálisok nélkül már nincs többség. A jobbszél relatív erősödése így végső soron a liberális befolyást növelte.”
A kitűzött célt, a liberális demokrácia és az európai mainstream leváltását Orbánéknak nem sikerült elérni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.