„Jó lett volna, ha az Orbán Viktor is itt van, nem csak a pápa. De tudja, nem biztos ám, hogy az Orbán Viktort a pápa nem érdekelte, talán azért nem jött, mert a románok nagyon fölidegelődtek volna. A diplomáciát is figyelembe kell venni.”

- mondta egy idős csíki férfi Ferenc pápa csíksomlyói látogatásán.

Katolikus egyházfő soha korábban nem látogatta meg az erdélyi magyarokat, igaz, pápa járt már Romániában, II. János Pál 1999-es látogatásának fő szenzációja azonban az volt, hogy azelőtt nem járt még egy pápa sem ortodox többségű országban. Ferenc látogatásának tematikája más, ő, mivel egész pápaságának alapja az elesettekkel, a hátrányos helyzetűekkel és a kisebbségekkel való szolidaritás, nagy hangsúlyt fektet Romániában is arra, hogy meglátogassa az erősen kevert nemzetiségű állam kisebbségeit, ezért találkozik vasárnap Balázsfalván helyi romákkal, ezért megy el Jászvásárra, és ezért tartott misét Csíksomlyón is, ami a kárpát-medencei magyarság egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb zarándokhelye.

De nem csak magyarok jöttek el megnézni a pápát, a több tízezres tömegben lobogott néhány román zászló is. Ez érthető, ugyanis a Romániában élő római katolikusoknak csak alig több mint a fele magyar. „A román média szélsőségesebb felén tényleg voltak olyan cikkek, hogy a magyarok el akarják venni Romániától ezt az ünnepet, és felhánytorgatják, hogy a magyar sajtóban is mindig azt írják, hogy Erdélybe megy a pápa, nem pedig azt, hogy Romániába” - mondta egy középkorú román nő.

„De nézzenek meg bennünket, itt vagyunk, együtt a magyarokkal, minden rendben van, együtt imádkozunk. Erről prédikált a pápa is éppen.”

Nem csak a pápa, Böjte Csaba is erről beszélt péntek esti csíksomlyói miséjén. Azt mondta, mindig emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy az, hogy minden véges ezen a világon Isten irgalmasságát leszámítva, azt is jelenti, hogy a gondjaink is végesek, a problémáinknak is a végére lehet járni. Itt kiemelte a román-magyar viszonyt, elismerve, hogy tényleg sok a súrlódás, de ezeket mind meg lehet együtt oldani. Elmondta azt is, hogy sok szempontból könnyebb ma magyarnak lenni Erdélyben, mint amennyire 1918-ban volt az.

„Az aranykor nem mögöttünk van, hanem előttünk”

- biztatta a hallgatóit.

Ahogyan Böjte Csaba, úgy a legtöbb magyar szakértő is úgy látta, hogy a csíksomlyói pápalátogatás a helyi magyarok felé tett gesztus, a kisebbség elismerése, megerősítése.

„Nagyon jó ez, hogy idejönnek, és számba vesznek bennünket, székelyeket. Mi vagyunk a legkeletibb katolikusok Európában, megérdemeltük már, hogy felkeressen bennünket a pápa”

- válaszolt kérdéseinkre egy idősebb, keresztet cipelő férfi.

Az a román félelem, hogy a magyarországi magyarok rátelepednének a rendezvényre, alaptalannak bizonyult, a magyar politikusok közül Áder Jánoson és Semjén Zsolton kívül csak Soltész Miklóst és Tessely Zoltánt lehetett kiszúrni a tömegben, igaz, Facebook-posztjai alapján valószínűleg Harrach Péter is ott volt a misén. Magyarországról pedig eljött ugyan több ezer zarándok, de a regisztrálók száma jóval elmaradt a várakozásoktól. Nem kizárt, hogy ennek köze van a magyar kormányzati politikusok pápát kritizáló megjegyzéseihez, az általunk megkérdezett nézők közül egyedül egy Magyarországról érkező férfi ejtett el a pápára negatívan értelmezhető megjegyzést, azt mondta

„nem ezt a pápát vártuk ide, de hát ez van”.

Néhány érdeklődőt persze az időjárás is eltántoríthatott, reggel 7-től a pápa 11 óra körüli érkezéséig szinte folyamatosan zuhogott az eső, és olyan felhő ereszkedett a hegynyeregre, hogy nemhogy az oltárt, de még a kivetítőket sem lehetett látni a hátsó szektorokból. A pápa érkezésére azonban elállt az eső, a mise végére pedig még a nap is kisütött.

Az pedig, hogy a résztvevők többségének mekkora spirituális élményt is jelentett a pápai mise, jól érzékeltetik az egyik őszhajú csíkszeredai férfi mondatai, aki kérdéseinkre csak annyit mondott széles mosollyal:

„Tőlem semmi ne is kérdezzen, de annyit el akarok mondani, hogy az, hogy én itt lehetek, az már nekem egy nagyon nagy valami.”