A tudományos szabadságot érő támadások miatt költözött Svédországba egy magyar tudós

Egy új kutató leigazolását jelentette be pár nappal ezelőtt honlapján a svéd Linköping Egyetem (LiU). És mint a cikk címéből azonnal kiderül, az új kutató politikai okokból érkezett az egyetemre: hazájában azt kellett megélnie, hogy a hatalom elnyomja a tudomány szabadságát. 

Takács Károly Fotó: MTA

A kutató Takács Károly szociológus, a Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ (RECENS) megalapítója, aki 2014-ben elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) kétmillió eurós támogatását még az MTA kutatójaként. Takács a Lendület-ösztöndíjat is elnyerte, mely programot a magyar állam éppen azért hozott létre, hogy a legtehetségesebb fiatal magyar tudósokat hazacsábítsa vagy itthon tartsa. 

Az egyetem lapjának adott interjúból kiderül, hogy közgazdászként dolgozó felesége, illetve három gyermekük nyár végén költözik majd ki. Mint Takács fogalmazott, nehéz döntést kellett meghozniuk, többek között éppen a gyerekek miatt. De szerinte jelen állás szerint a gyerekekre jobb jövő vár Svédországban. 

A szociológus az EU legjelentősebb kutatási támogatását nyerte el, ebből a keretösszegből csapatával a pletyka közösségi oldalakon betöltött szerepét vizsgálhatja. Az ERC-grantek működésének lényege, hogy ezek nem intézményekhez kötöttek, hanem a pályázatot vezető kutatók személyéhez, azaz mozgathatóak európai intézmények között. 

Takács arról is beszélt az interjúban, hogy költözését a tudomány szabadsága ellen indított kormányzati támadás indokolta: a hatóságok az elmondása szerint a finanszírozáson keresztül, illetve szervezeti eszközökkel egyre nagyobb mértékben veszik át az irányítást a tudományos munkák felett. Beszélt arról is, hogy a kormánypárti sajtóban támadások érték a tudósokat, köztük Takács kutatócsoportjának tagjait is, és vannak olyan kutatási eredmények, melyeket nem lehet ma bemutatni. 

Mint a szociológus fogalmaz a svéd egyetem oldalán, rendszerszintű támadások zajlanak a kutatói szabadság ellen. 

Az egyetem honlapja összefoglalja olvasóinak azt is, hogy Magyarországon a Fidesz kormányzása alatt erősödött az állami kontroll a kultúra, a sajtó és az igazságszolgáltatás fölött is. 

Takács számára az utolsó cseppet a CEU elüldözése jelentette, de elmondása szerint saját egyetemét, a Corvinust is érintette számos kormányzati intézkedés, ha nem is olyan mértékben, mint a CEU-t. Azóta pedig tovább romlott a helyzet, jelenleg Palkovics László vezetésével a teljes akadémiai kutatóhálózat bedarálására készül a kormány. 

A rendszerváltás után a tudományos szabadság 20 éven át növekedett az országban, fogalmaz Takács, és a CEU volt a szimbóluma annak, hogy a magas tudományos minőséget képviselő kutatás megvalósulhat Magyarországon is. Ezért volt számára vízválasztó, ahogy a hatalom a CEU-t kezelte. 

Takács tavaly augusztusban hívta fel a Linköping Egyetemen működő Analitikus Szociológia Intézet (IAS) vezetőjét, Peter Hedströmöt, és ekkor kezdtek el tárgyalni arról, hogy a kutatásával Svédországba költözne. Hedström azonnal érdeklődést mutatott, a rákövetkező hónapok pedig a váltás előkészítéséről szóltak. Takács elmondása szerint több külföldi egyetemmel is kapcsolatban volt, de végig a svéd egyetem volt az első számú célállomása. 

Az interjú kitér arra is, hogy egyelőre korai lenne megmondani, hogy Takács Károly és családja végleg Svédországban marad-e, de mint a cikk fogalmaz, jelenleg kevés jele van annak, hogy Magyarországon jobb irányba fordulnának a dolgok. 

Az IAS igazgatója, Peter Hedström úgy fogalmazott, hogy tragikus, ami a magyar egyetemekkel és a CEU-val történik. Az ő részükről mindenesetre nagyon örülnek annak, hogy Takács csatlakozik hozzájuk, de azért jobb lett volna, ha ez más körülmények között történik meg. 

Takács Károly egy angol nyelvű levélben részletesen is kifejtette, hogy miért akarja elhagyni Magyarországot, azt az egyetem oldalán lehet elolvasni

Takács távozásával Magyarország elveszített egy ERC-projektet, ezt az MTA honlapja meglehetősen szűkszavú közleményben tette ki honlapjára. És nem ez lehet az egyetlen: az Európai Unión belül jelenleg az egyik leginkább elismertebb fokmérője a tudománytermelés minőségének, hogy egy országba hány ilyen támogatás érkezik, és ugyan Magyarország a régióban erős szereplőnek számít, ez jelentős mértékben a CEU-nak köszönhető. Erről korábban részletesen is írtunk