A teljes magyar tudományos élet ellen követ el merényletet a Fidesz

Nem volt könnyű dolga annak, aki azt próbálta megérteni, pontosan mivel is indokolják a fideszes képviselők az egyetlen hét alatt benyújtott és elfogadott, a CEU ellehetetlenítésére alkalmas törvény szükségességét. 

A legtöbb érvkezdemény egyszerű mellébeszélés vagy hazugság volt, ezekkel részletesen is foglalkoztunk korábban. Volt viszont a bedobott magyarázatkísérletek között egy típus, amire érdemes külön is kitérni, mert ez a kérdés elég világosan megmutatja, mennyit veszíthet Magyarország a CEU elüldözésével. 

Több fideszes képviselő is elmondta, hogy a CEU igazságtalan előnyben van a többi magyar egyetemmel szemben, mert több szakjukon is két diplomát, egy magyart és egy amerikait adnak a diákoknak. Orbán Viktor is erről beszélt emlékezetes Kossuth rádiós megszólalásában, amikor csalónak nevezte a CEU-t, ami szerinte hátrányba hozza a többi magyar egyetemet. 

Elég csak nagyon felületesen ismerni a magyar felsőoktatás világát, hogy rögtön látszódjon, ez az érvelés miért borzasztóan álságos: a CEU elsősorban ugyanis nem a többi magyar egyetemmel versengő intézmény, hanem egy olyan iskola, amelyik bőven felfelé húzza a teljes hazai kutatói közeget. 

Világosan látszik ez az Európai Kutatási Tanács (European Research Council- ERC) által kiosztott kutatásokat támogató pályázatok eloszlásából is. A CEU már régóta a legsikeresebb magyarországi pályázó, a legnagyobb EU-s tudományos keretből, a jelenleg futó Horizon 2020-ból több mint hatmillió eurót nyertek el, többet, mint a sokkal nagyobb ELTE vagy BME. Az előző ciklusban, azaz 2014-ig összesen 25 millió euró (7,75 milliárd forint) EU-s támogatást kapott olyan európai kutatási program, amelyben a CEU is részt vett.  

A Horizon 2020 keretprogram tíz legnagyobb hazai haszonélvezője
Intézmény Résztvevő projektek Támogatás mértéke, millió euróban
Közép-Európai Egyetem (CEU) 16 6,01
MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 7 4,69
ELTE 7 4,04
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 4 3,44
MTA SZTAKI 9 3,43
MTA Energiatudományi Kutatóközpont 7 2,56
BME 12 2,46
Miskolci Egyetem 9 2,42
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 3 2,39
MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont 4 2,36
Forrás: ec.europa.eu

A CEU honlapján végig lehet nézni a jelenleg is futó projekteket, alkotmányjogi kutatásoktól kognitív tudományi projekteken át gazdasági és energetikai területekig számos területet lefednek ezek. A CEU jó eredményének köszönhető, hogy Magyarország kiemelkedő pályázati eredményekre volt képes a térségben. (Arról, hogy hogyan alakult a kutatás-fejlesztés sorsa az elmúlt 25 évben Magyarországon és Kelet-Európában, a Science Meetup írt korábban részletesen.)

És óriási naivitás lenne azt gondolni, hogy a CEU kiiktatásával ezek a projektek majd más magyar egyetemekre kerülnek át: a kormány az elmúlt években óriási összegeket vont ki az állami fenntartású intézményekből, melyek többségén se erőforrás, se kapacitás nincs ekkora projektek sikeres megpályázására és levezénylésére. 

A fideszes politikusok másik érve, hogy ők csak a New Yorkban bejegyzett CEU-val kapcsolatban hoznak most törvényt, a budapesti bejegyzésű Közép-Európai Egyetem (KEE) ezért zavartalanul működhet tovább. De nem túl nehéz belátni, hogy a CEU/KEE számos doktori hallgató és kutató számára azért vonzó hely, mert amerikai diplomát is ad. Ha csak egy Magyarországon akkreditált diploma járna a képzés végén, esélye se lenne az egyetemnek nyugati vezető felsőoktatási intézményekkel konkurálva ide csábítani fiatal tehetségeket, egy-egy szemeszterre megnyerni menő amerikai egyetemek professzorait. 

Nem véletlen, hogy a CEU működése ellen egyetlen hazai egyetem vezetése sem tiltakozott, az egyetem régóta másik ligát képviselt a fideszes kancellárokkal szorongatott, állandó forráshiánnyal küzdő állami egyetemek mellett, viszont könyvtárával, kutatói hálózatával, a közös projektekkel, a Budapestre szervezett világsztárok előadásaival, a többi egyetem diákjai számára biztosított áthallgatási lehetőségekkel szerves része lett a hazai tudományos életnek és nemzetközileg is legismertebb magyar egyetemmé vált. 

Ezért is annyira abszurd, amikor Hollik István KDNP-s képviselő tényleg képes arról beszélni a parlamentben, hogy a közel húsz tiltakozó Nobel-díjast csak megtévesztették. A több ezer tiltakozó kutató pontosan tudja, hogy mi történik most a CEU-val, és látták, hogy milyen veszteséget jelent ez. 

Kósa Lajos kedden, a törvény elfogadása után tartott sajtótájékoztatóján bedobta, hogy lehet a CEU-ra járó külföldi diákok nem is az egyetem minősége, hanem a Budapest kínálta lehetőségek miatt választották ezt az intézményt, de ezt tudjuk be annak, hogy Kósa Wikipedia-oldala tanulsága szerint utoljára akkor találkozott felsőoktatási intézménnyel, amikor diploma nélkül otthagyta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakát. 

A CEU-ra jelentkező diákok a CEU miatt jöttek Budapestre, rengeteg tudást és nemzetközi kapcsolatot adva így a magyar tudományos életnek és a városnak is. És ha a CEU-nak mennie kell, ők is menni fognak, ebben ne legyen kétségünk. 

Egyetlen érintett véleménye sem érdekelte a Fideszt

Sokat elmond a kormány motivációiról, hogy a CEU ellehetetlenítésére alkalmas törvény megalkotása közben egyetlen érintettel, a felsőoktatás világát ismerő szereplővel sem konzultáltak. Nehezményezte ezt a Magyar Rektori Konferencia is, és hiába ajánlotta fel közvetítését az MTA elnöke, Lovász László. Arra pedig, hogy a CEU vezetőségével beszéljenek, az egyetem tönkretételéhez arcát adó Palkovics László államtitkár szerint egyszerűen nem jutott idő

Palkovics László államtitkár és Balog Zoltán miniszter a CEU-ról szóló szavazás napján (Illyés Tibor/MTI)

De nem kérdezte meg a kormány az általuk 2014-ben a kutatás-fejlesztés területének koordinálására létrehozott kormányhivatalt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt sem. A Pálinkás József elnökölte szervezet sajtóosztálya kérdésünkre elmondta, hogy a felsőoktatási törvény módosításáról velük nem történt egyeztetés. 

Arra a kérdésünkre, hogy érintheti a CEU esetleges bezárása, elköltözése a hazai kutatás-fejlesztést, az alábbi választ kaptuk: 

„A budapesti Közép-európai Egyetem (KEE) a társadalomtudományi kutatások területén nemzetközileg kiemelkedő tudományos műhely, és ennek megfelelően hozzájárul a Magyarországon megszülető tudományos eredményekhez. A KEE-n folyó értékes kutatási tevékenység csökkenése vagy megszűnése csökkentené a magyarországi kutatási teljesítményt.”

A teljesítmény csökkenése mellett pedig a magyar tudományos közösség megítélésének is sokat árthat a CEU kicsinálása. Erre utalt a rektori konferencia is, amikor megüzenték, hogy 

„Az MRK Elnöksége aggodalommal érzékeli, hogy az országot érintő negatív megítélés már olyan mértéket ölt, ami a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is negatív hatással lehet.”

És ennek gyakorlati megvalósulását mutatta be Szöllősi Gergely János, az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, amikor részletesen beszámolt arról, milyen lehetetlen feladat nemzetközi kutatókat ma Magyarországra csábítani.