2050-re olyan mértékben változik meg az éghajlat, hogy a világ városainak ötödében eddig soha nem tapasztalt klíma jön létre, miközben az északi városok átveszik a déli városok meleg klímáját, derült ki a Plos One által publikált, a svájci Crowther Lab által készített tanulmányból.

London 2050-ben olyan meleg és száraz lesz, mint most Barcelona, és ahogy a katalán főváros, úgy London is kénytelen lesz majd vizet importálni a fenntartáshoz. Svédország fővárosában olyan lesz a klíma, mint a mai Budapesten, és a déli városok, mint pl. Madrid Marokkó fővárosa, Marrakech Rabat klímáját fogják megörökölni.

És mi lesz azokkal a déli városokkal, amikben már most elképzelhetetlen, hogy még nagyobb forróság legyen? Erre a kutatás sem tudott választ adni: valószínűleg élhetetlenül forrósak és szárazak lesznek ezek a települések, amelyek a világ városainak az ötödét jelentik majd.

A jövő városainak klímáját itt, a kutatók által készített interaktív térképen lehet böngészgetni.

Persze nemcsak az számít, hogy mennyire északon fekszik egy város, meghatározó lesz a felmelegedésben a tengertől való távolság is: nem véletlen, hogy relatíve a legrosszabb kilátásokkal Szlovénia fővárosa, Ljubljana rendelkezik, itt 8 fokkal melegebb lesz a legmelegebb hónapban, mint most, de hasonlóan járnak a környékbeli nagyvárosok - így Budapest is, ahová a mai szkopjei időjárást jósolja a tanulmány.

A kutatók szerint a vársoknak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, amelyekkel eddig nem, és ez nemcsak technikai, de politikai kihívások elé fogja állítani a társadalmakat is: gyakorivá válnak az áradások és a szárazságok, erre pedig az infrastruktúra, amelynek fejlesztése komoly költségekkel jár egyszerűen nincs felkészítve.

Annak például akár örülhetnek a londoniak, hogy nem kell Spanyolországba menni nyaralni, csakhogy a száraz forróság egészen más következményekkel jár egy olyan városban, amit annak idején hűvösebb körülményekben terveztek: az asztmás megbetegedések és a forróság miatti szívproblémák sokkal inkább fognak jelentkezni Londonban az agyagos föld kiszáradása miatt, mint Barcelonában.

Vagy például a talajdnedvesség gyorsabb ütemű változása is nagyon komoly statikai problémákat jelenthet majd a városokban: az épületek süllyedése teljesen máshogy történhet, mint korábban.

A Guardian által megkérdezett oxfordi kutató, Friederike Otto egyébként óvatosságra int a svájci kutatással kapcsolatban, amelyet inkább jó illusztrációnak, mint előrejelzésnek tart. Számos olyan nagy hatású változás előtt állunk, amit egyszerűen lehetetlen előre látni, túl sok változóval kell kalkulálni, ami lehetetlenné teszi a pontos előrejelzést.

A kutatás vezetője,  Tom Crowther is hasonlóan nyilatkozott a Guardiannak: szerinte azért is kell azonnal elkezdeni a felkészülést, mert a legtöbb változás menet közben fog kiderülni. (Guardian)