Benyújtották a Parlamentnek a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2018 című kiadványát, elvileg azért, hogy ezzel is segítsék az Országgyűlés munkáját. (Valójában teljesen mindegy az egész.) A 2018-as előzetes, becsült magyar adatok mellett világgazdasági kitekintés is található a több mint 300 oldalas.

Az adatok nem mind vadi újak, a KSH az év közben is szokott fontosabb adatokat közölni az inflációtól a népességfogyásig, legutóbb itt mutattunk be 10 beszédes adatot Magyarországról. A mostani összesítésből egyéb érdekes adatok is kiderülnek.

6 százalékkal többet költünk az EU-s átlagnál

Például, hogy a Magyarországon élő háztartások 2017-ben lakásfenntartásra 5,4 százalékponttal kevesebbet költöttek, mint az EU-s átlag, de élelmiszerre 6 százalékkal többet. A tagállamok közül arányaiban a magyar háztartások költöttek a 4-5. legtöbbet hírközlésre (3,6 százalék), vagyis internetre és tévére, a 4. legkevesebbet pedig ruhára (3,8 százalék).

A fejlesztések 6/10 része

A három legjelentősebb súlyú beruházó területe (1. feldolgozóipar, 2. ingatlanügyletek, 3. szállítás és raktározás) a fejlesztések hattizede koncentrálódott, elsősorban az EU-s források felhasználásával.

Túl nyitott a gazdaság

Szó esik a túl nagy gazdasági nyitottságról is, ami a nemzetgazdaságot sebezhetővé teszi a külső konjunkturális hatásokkal szemben. A külső kereslet alakulásával szembeni magas kockázatot mutatja, hogy az export értéke 2018-ban a GDP 86,5 százalékát érte el, ami EU-s szinten jelentős.

Az állam rohad tovább

Miközben a GDP nőtt és a legtöbb szektorban növekedés történt, addig a jellemzően az államháztartás által finanszírozott közösségi szolgáltatások (közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) hozzáadott értéke az egy évvel korábbihoz viszonyítva alig változott (+0,2 százalék).

Egyre többet importálunk Ázsiából

Az import értéke 6 ázsiai ország esetében is több mint 100 millió euróval nőtt 2018-ban. Dél-Korea és Kína esetében közel 670 millió euró volt az értéknövekedés, ami az előbbi országnál 58 százalékos forgalomnövekedéssel volt egyenértékű. A további országok közül a vietnami behozatalunk 84, az iraki 57, a hongkongi 24 százalékkal ugrott meg, az iránié pedig a sokszorosára nőtt. Dél-Koreából a legnagyobb értékkel a gyógyszerek forgalma bővült, Kínánál az irodagépek és a ruházati cikkek értéknövekménye volt a legjelentősebb. Vietnamból a híradástechnikai készülékek, míg Hongkongból a villamos gépek és készülékek behozatala nőtt számottevően. Irak és Irán esetében a kőolaj és kőolajtermékek importja jelentősen nőt.

Kedvezően alakult az egyenlegünk Oroszországgal

A kiadványban láthatók Magyarország legfontosabb partnerországai is, az alsó táblázatban van egy érdekes adat: a 12. helyen lévő Oroszország továbbra is a 2. legfontosabb EU-n kívüli partnerünk, amit az USA követ. Az Oroszországba menő szállítások euróértéke 7 év alatt 40 százalékkal (1 milliárd euró) csökkent, amit az EU és Oroszország közötti kölcsönös embargó is befolyásolt, de az egyenlegünk kedvezően változott, mivel az Oroszországból jövő importunk még többel, 2,5 milliárd euróval csökkent.

Az államadósság alakulása

Digitalizálódnak a cégek

2018-ban a hazai vállalkozások 91 százalékának volt internetkapcsolata, 66 százaléka saját honlappal rendelkezett. 2010 és 2017 között a hazai cégek árbevételének 16-20 százaléka keletkezett elektronikus kereskedelem révén, 2018-ban 23 százaléka, ez
nagyobb, mint az uniós átlag (17 százalék).

Brutális drágulás történik

A KSH azt írja: „2018-ban a mezőgazdasági termelői árak – a 2017. évi 5,6%-os bővülés után – 2,7%-kal emelkedtek az előző évihez és 14%-kal 2010-hez viszonyítva. A növényi termékek ára 5,8%-kal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,2%-kal mérséklődött. A gabonafélék ára közel tizedével nőtt (9,8%), a búzáé ennél nagyobb (12%), a kukoricáé (6,8%) kisebb mértékben. A kedvezőtlen időjárás Európa számos országában jelentős károkat okozott a termésben, ami felhajtotta a magyar gabona iránti keresletet és ezzel együtt az árakat. A zöldségfélék ára 16%-kal lett magasabb, legerőteljesebben a sárgarépa (39%), a vöröshagyma (37%), a karol és a fejes káposzta (34%) drágult. A burgonya ára 17%-kal emelkedett. A gyümölcsárak 14%-kal csökkentek, ám ezen belül az őszibaracké közel másfélszeresére (45%) emelkedett, az almáé viszont közel negyedével (-23%) csökkent. Az élő állatok közül a vágósertés árában volt jelentős csökkenés (-10%), míg a vágójuh ára 7,8%-kal nőtt. A tej ára alig változott (0,7%), az étkezési tyúktojásé 2,4%-kal nőtt.”

2018-ban az élelmiszerek és alkoholmentes italok Románia mellett nálunk drágultak a leginkább, de a vendéglátás árnövekedési üteme is csak Bulgáriában és Litvániában volt az itteninél magasabb.

Magyarországon az ipari termelői árak 3 évi mérséklődés után 2017-től nőnek, 2018-ban átlagosan 5,5 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Ez az EU-s átlagnál (2,8 százalék) nagyobb mértékű drágulás volt. Az árakra hatással volt a munkaerőköltség növekedése, a nyers- és alapanyagok (köztük a kőolaj) globális áremelkedése, a nemzetközi villamosenergia-piacon történt jelentős drágulás és a forint árfolyamváltozása is.

2018-ban az építőipari termelői árak átlagosan 9,5 százalékkal haladták meg az előző évit, lényegesen nagyobb mértékben, mint az előző 10 év bármelyikében. 2010-hez képest közel 32 százalékkal nőttek az építőipari árak.

A 2019. januárig beérkezett adatok alapján az új lakások ára a 2017. évi 6,0 százalékos növekedés után 2018. I–III. negyedévben 5,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, de az új lakások eladásaiban az értékesebb lakások súlya nagyobb lett, ezért a tényleg el is adott új lakások áremelkedése 9,6 százalék volt.

Öregszünk, elfogyunk

2019. január 1-én Magyarország népessége 9 millió 764 ezer fő volt. 2018-ban is többen haltak meg, mint ahányan születettek. A természetes népességfogyást a nemzetközi bevándorlási többlet mérsékelte, így az ország népessége 14,3 ezer fővel csökkent. A népesség korszerkezete egyre idősödik: január 1-én 100 gyerekkorúra 133 időskorú jutott, az egy évvel korábbi 130-cal szemben.

A V4-ben nálunk a legalacsonyabb a végzettség

A 25-64 éves népesség iskolai végzettségét tekintetve: a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya 6,8 százalékponttal az EU-s átlag alatti, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 7,2 százalékponttal elmaradt attól. A többi visegrádi országhoz (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) viszonyítva Magyarországon a legmagasabb (15,1 százalék) az alacsony végzettségűek aránya, a középfokú végzettségűeké viszont nálunk volt a legalacsonyabb (59,8 százalék). A felsőfokú végzettséggel rendelkezők részesedése nálunk 25,1 százalék, Lengyelországban ennél 5,8 százalékponttal nagyobb, de Csehországban és Szlovákiában a magyarországinál valamelyest kisebb volt.

Miért menne bárki a szociális szférába dolgozni?

A szociális ellátásban dolgozók közalkalmazottak nélkül számított havi bruttó átlagkeresetének reálértéke 2018-ban 6,4 százalékkal nőtt 2017-hez képest, de a szociális ágazat kereseti lehetőségei továbbra is a legrosszabbak a nemzetgazdasági
ágakhoz viszonyítva. A szociális ellátás ágazatban teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi 234 ezer forintos bruttó átlagkeresete a humán egészségügyben dolgozókénak 71, az oktatásban dolgozókénak 73, míg a legmagasabb bruttó keresetű pénzügyi és biztosítási tevékenységgel foglalkozókénak csupán 39 százaléka.

Egészségügyi problémák

Egyéb bajok is vannak, 10 felnőttből 4 magas vérnyomással küzd, és a háztartások 43 százalékának közepes szintű megterhelést jelentettek az orvosi vagy fogorvosi költségek. De a legbeszédesebb, hogy mennyit fordítunk egészségügyre:

Nőtt az örökbefogadások száma, a gyerekek negyedét külföldre viszik

A 2013-as mélypont (726) után emelkedés indult, 2017-ben 41 százalékkal több (1025)
örökbefogadást engedélyeztek, mint négy évvel korábban. 2015 volt az első olyan év, amikor többen akartak örökbe fogadni, mint ahány örökbe adható gyerek volt a nyilvántartásokban. Nő a külföldre történő örökbeadások száma és aránya is: 3 év alatt a számuk a duplájára, arányuk 16-ról 23 százalékra emelkedett.

Mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel 10-es skálán?

Még több érdekes adat található a KSH kiadványában, itt.