Csak eljátsszuk, hogy ez egy ország

Nyolc évvel a fideszes hatalomátvétel után, idén nyárra beérett a rendszerváltás: az új „kereszténydemokrácia” lényege, hogy kimúlt a többpártrendszer, a politika a hatalmat gyakorlók magánügyévé vált, és az állam szakított az emberi méltóság egyetemességét valló értékrenddel, hiszen általános és önfeledt rasszizmus folyik az államilag fenntartott magyar sajtóban.

Urfi Péter már hónapokkal a kétharmados Fidesz-győzelmet eredményező választás előtt, januárban levezette, hogy a magyar politikában az ellenzék sem igazán pedzegeti, hogy ezt a kormányt választáson nem lehet legyőzni. Ahogy az lenni szokott a hibrid rezsimekben – amik már nem demokráciák, de még nem teljes diktatúrák –, eljátsszák a választást, aminek még tétje is lehetne, ha nem alakítanák úgy a szabályokat és az erőviszonyokat, hogy az szinte semmi esélyt sem ad az ellenzéknek.

Mostanra viszont eljutottunk oda, hogy már a választási színjáték sem tabutéma. A magyar társadalom egyszerűen kényszeredetten benne maradt a szerepben, amiben eljátssza, hogy elhiszi, hogy ez még egy felvilágosult állam, egy modern társadalom, egy ténylegesen működő ország.

A színjáték – mint a világon a legtöbb új autokrácia esetében – a nemzetközi közösségnek szól: a vezetők egyszerűen sok esetben (legalábbis eleinte) nem akarják vállalni, hogy egy totális diktatúrával cikivé tegyék magukat, így – bár minden lehetséges módon megszegik a joguralom szabályait, és folyamatosan kiskapukkal élnek – kerülik a nyílt, formális elnyomást.

Ahogy a nemzeti díszletépítés rendszereiről szóló videóinkban is bemutattuk, a magyar államrendszer eleve felidézte a rakománykultuszt: amikor az 1940-es években amerikai csapatok mentek Vanuatura, a bennszülöttek megfigyelték, hogy az ott állomásozó katonák nem végeznek hasznosnak vélt munkát, a javakat repülőgépen kapják. Így a szigetlakók azt hitték, a külföldiek különleges kapcsolatban lehetnek az istenekkel, hiszen csak így juthattak ekkora gazdagsághoz. A bennszülöttek ezért bambuszból szimbolikus leszállópályákat és irányítótornyot építettek, és repülőgép-utánzatokkal próbálták odacsalogatni a rakományt szállító repülőket.

Ehhez hasonlóan nyugati mintára mi is felépítettük a demokratikus intézményeinket, de ezeket nem mindig sikerült vagy akaródzott megtölteni tartalommal. 2010 óta viszont már nem is próbálkozunk, a hatalom direkt kiüresítette az intézményeket, a fő szervezőelv a jogszabályok keretein belüli politizálás helyett a felülről vezérelt politikai akarat lett, méghozzá az élet egyre több területén. Az alábbi Patyomkin-intézmények, fontosabb pozíciók és bábszerepek csak látszólag léteznek, valójában ezek nélkül is hasonlóan működne ez a többpárti kleptokrácia/uradalom.

Köztársasági elnök

Áder János az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából rendőr altábornaggyá nevezi ki Tasnádi László rendőr vezérőrnagyot, volt III/II-es operatív tisztet a Sándor-palotában 2016. október 19-én.Fotó: Bruzák Noémi/MTI

A nemzet egységét megtestesíteni hivatott Áder János pozíciója jórészt szimbolikus, épp ezért az államfő a rendszerben található látszatintézmények egyik legszimbolikusabbja: az első beiktatási beszédében kiállt a nyugatos polgárosodás mellett, hogy aztán jó pártkatonaként gond nélkül aláírja az összes, látványosan és pofátlanul a nyugatos polgárosodással szembemenő törvényt. (Áder bukott elődje, Schmitt Pál becsületére legyen mondva: ő még csak sem próbált úgy tenni, mintha több lenne Orbán emberénél.)

Miniszterek

A negyedik Orbán-kormányban olyan miniszterek vannak, mint az emberi erőforrások minisztere, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter vagy a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Emellett már egy Miniszterelnöki Kormányiroda is van, amihez például a szerencsejátékok felügyelete is tartozik, csak hogy még egyértelműbb legyen, hogy itt minden döntés Orbán Viktoré.

A negyedik Orbán-kormány a Sándor-palotában tartott kinevezési ünnepségen 2018. május 18-án.Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

És akkor még ott van a korrupciógyanús ügyekben nyakig álló Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes vagy a kifejezetten kampánycéllal kinevezett, szintén extrémen súlyos ügyletekkel és gyorsan gazdagodó rokonokkal körülbástyázott Kósa Lajos „megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter” (akit a választás után visszahívtak, hogy új feladatokat kapjon). A fő szempont a politikai hűség, a propagandaminiszter saját bevallása szerint is csak azért felel, hogy Orbán Viktor nyerje meg a választásokat.

Parlament

A demokrácia legfontosabb intézményének a kiüresítése a legsúlyosabb fejlemény. A Parlament a megépítése, illetve a „polgári” típusú demokrácia meggyökerezése óta a nyilvános politizálás legfontosabb terepe, a „társadalmi párbeszéd” első számú helyszíne volt. Mostanra viszont annyira kiüresedett, hogy a fideszes törvényeket rohamtempóban verik át, állandóan módosítókat nyújtanak be, salátatörvényekben rejtenek el fontos változtatásokat, amikor pedig túl zavaróvá váltak a Jobbik plakátjai, már a látszatra sem adva, egyszerűen feles többséggel fogadtak el egy kétharmados többséget igénylő törvényt, amire a köztársasági elnök rá is bólintott.

Az orbáni demokráciafelfogásról elég sokat elárul az is, hogy a Parlamentből inkább kitiltogatják a sajtót, illetve menekülési útvonalakat alakítanak ki a „képviselőknek”, csak hogy ne kelljen eltűrniük a parlamenti munkájukat érintő kérdéseket, amikre amúgy sem nagyon válaszolnak, egyrészt nem szabad, másrészt utána sem néznek, miről szavaztak. A Fidesz a Parlament egyre több területén lehetetleníti el a munkát, például hónapokon át így tettek a nemzetbiztonsági bizottságban, csak hogy ne legyen minden héten az a hír, hogy az egész Soros-terves kamuról semmit sem tudnak a szakszolgálatok.

Gif: Botos Tamás/444

Ungváry Krisztián történész a kormánypárti parlamenti képviselőkről azt mondta:  2010 óta a kormányzat által beterjesztett törvényjavaslatok 97 százalékából lett törvény, leszavazás egyszer sem fordult elő, sőt már az is szenzációnak számít, ha egy fideszes tartózkodik egy kormánypárti javaslatnál. „Ennyire fegyelmezett, és a főnök utasításaitól el nem térő frakciója legfeljebb Szálasi Ferencnek volt. De még neki sem. Ott is több képviselő akadt, aki szembe ment a pártvezetővel, ami akkor pláne nem volt kockázatmentes. Van egy sanda gyanúm, hogy a képviselők eme csicskaviselkedése mögött nem a belső meggyőződésük áll, hanem hogy fogják a töküket” – mondta.

Egy 2016-ban elkapott beszélgetésben Orbán is úgy nyilatkozott, mint aki nem tartja sokra a jelenlegi Parlamentet.

Ellenzék, választás

A véletlennek már nehezen nevezhető összellenzéki „bénázással” összeizzadt fideszes kétharmad óta a hivatalosan ellenzéki pártok a szétesés szélén billegnek, az MSZP visszalépett miniszterelnök-jelöltje szerint az ellenzék tele van fideszes ügynökökkel, és az LMP lemondott társelnöke is ugyanezt mondta. Az „ellenzék” pártjai a kampányban többször is elmondták, hogy „nincs még négy évünk”, ehhez képest több ellenzéki párt az első szavazásai egyikén a kormánypártokkal együtt már meg is szavazta a képviselői tiszteletdíjak megemelését.

Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd, balra) Gulyás Gergely (Fidesz, b3), Szabó Tímea (MSZP-Párbeszéd, b2) és Ungár Péter (Lehet Más a Politika) megválasztott képviselők az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyaláson az Országház Apponyi Albert-termében április 24-én.Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

Ahhoz, hogy az ellenzék biztosan maradjon bohóc szerepében, szükség volt a választási rendszer teljes elkorcsosítására is. Az egész alapja a pártfinanszírozás problémája: ezt 1989 óta nem rendezték a pártok, mert féltek, hogy a társadalom nem fogadná el a demokrácia magas költségeit. Mivel a pártok fenntartása, a kampányok szervezése milliárdokba kerül, a pártok évtizedek óta okoskodnak, trükköznek, és csorgatják a pénzeket a pártkasszákba illegállisan. De a 2010-es rendszerváltás óta a Fidesz hatalmas összegeket lapátolhatott a kasszába, míg a többieknek kb. annyi jut, amennyit Orbánéktól kapnak. Ez kiváló lehetőség arra, hogy kézben tartsák az ellenfeleket, ügynököket építsenek be, befolyásolják őket.

Ezen felül ott van még a brutális kormánypárti médiafölény, a közpénzből folytatott, fideszes plakátkampányok, nemzeti konzultációk, népszavazások, a pártok költségvetése fölött is őrködő, politikai bunkósbotként működő ÁSZ, az Orbán előtt hajbókoló Patyi András vezette, az ellenzéki népszavazási kezdeményezést akadályozó erőembereken kivetnivalót nem találó Nemzeti Választási Bizottság, a Nemzeti Választási Irodát elnöklő, a választást sorozatosan elbénázó Pálffy Ilona, és azok a függetlennek nehezen nevezhető figurák is, akik a választási informatikai rendszert kiszolgálják. Mindez egy olyan rendszert alkot, amit nehéz egy jogállamban normálisan működő, pártatlan rendszernek nevezni. Átláthatatlan, számon kérhetetlen, megbízhatatlan – kamu az egész.

Orbán Viktor előtt ül Arató Dávid, jobbra hátul zsebre dugott kézzel Karlócai Balázs áll a 2010-es fideszes eredményvárón. Később mindketten a választási informatikai rendszert kiszolgáló egyik kulcscégnél, az Idomsoftnál voltak vezető beosztásban.Fotó: Orbán Viktor/Facebook

Ügyészség, rendőrség, NAV

Polt Péter legfőbb ügyésznek és az általa vezetett ügyészségnek fontos szerepe van abban, hogy a hatalomhoz köthető komoly korrupciós ügyek sosem kerülnek bíróság elé. Rendőrség is van, sőt a létszáma egyre nő, teszi is a dolgát, például rengeteg nyomozás folyik közönséges, kisstílű lopások ügyében. Olyan esetekben viszont, amilyenekben a hatalom érdekelt, mint például akkor, amikor bagóért szórják a lakásokat a Fidesz-KDNP képviselőinek, a 2010 óta Pintér Sándor alá tartozó rendőrség mindig kész megmagyarázni, hogy nem is történt semmi.

Pintér Sándor belügyminiszter és Polt Péter legfőbb ügyész az amerikai nemzeti ünnep, a függetlenség napja 240. évfordulója alkalmából rendezett fogadáson a budapesti amerikai nagyköveti rezidencián 2016. július 1-jén.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

A NAV, amit előbb Simicska Lajos jobbkeze vezetett, majd Tállai András fideszes politikus vett át – akinek a futballklubja még csak számlát sem ad –, még egy fideszes polgármester által hangfelvételen bevallott túlárazást sem talált gyanúsnak, illetve amikor már szinte mindenkit bekötöttek az online pénztárgépbe, Andy Vajna monopolhelyzetben lévő kaszinói valahogy megússzák ezt is. Emellett persze begyűjtik az adót is, bár amikor Horváth András az áfacsalásokat leleplezte, inkább feljelentették.

Jegybank, Eximbank

A jegybanktörvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank független a kormánytól. Ehhez képest a rendszeresen Habony Árpáddal és Polt Péterrel konzultáló Matolcsy György vezetése alatt az MNB hatalmas mennyiségű közvagyont játszott át Orbán- és Matolcsy-körüli figuráknak, sokszor jogsértően. Legújabban pedig, miután a Magyar Idők szólt, hogy ideológiailag nem megfelelő egy művészeti alapítvány, az MNB azonnal ugrott, és vizsgálatot indított ellene.

Orbán Viktor és Matolcsy György, az MNB elnöke a Lámfalussy Konferencián a budapesti Marriott hotelben 2017. január 23-án.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

pénzszivattyúnak használt Eximbank – amit az EU ajánlására nemsokára állami intézményként kell számon tartani – hivatalosan külkereskedelmi bank, mégis Orbán-körüli üzletemberek belföldi vállalkozásaiba önti a pénzt, például arra adott 6,7 milliárd forintot Andy Vajnának, hogy megvásárolja a TV2-t.

Média

Az új média-rendszerváltást is befejezték: Orbán körei milliárdokból vettek maguknak tévéket, rádiókat, lapokat, bezárták a legnagyobb napilapotrasszista pártlappá változtatták az egyik legnagyobb online újságot, még a kicsit is kritikus jobboldali lapokat is ellehetetlenítették, megszerezték a teljes vidéki laphálózatot, többek között reklámadóval zsarolták a kritikus tévéket, visszazsarolták az eleve közpénzekből felpumpált Simicska-médiabirodalmat, és a kormánypárti médiába megállás nélkül öntik az állami milliárdokat.

Migránsozás a köztévében a kvótanépszavazás napján.Fotó: M1

központi vezérlésű, újságírásnak álcázott, valójában szándékosan a nyilvánosságot romboló, kártékony és hazug pártpropagandát terjesztő kommunikációs gépezet évek óta Umberto Eco definíciója szerint fasisztának tekinthető kampányt folytat. A rendszer egyre tökéletesedik, a sajtónak a hatalomtól független része pedig zsugorodik. A nyilvánosság is egyre kevesebb adathoz férhet hozzá, egyre nehezebben.

„Szakértők”

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő beszél a Migráció Európában című előadáson a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn, a Lőrincz Csaba sátorban július 22-én. Balról Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.Fotó: Máthé Zoltán/MTI

Nemcsak az objektív hírszolgáltatást játssza el a közmédia és csatolmányai, hanem a párbeszédet vagy akár a vitát is elbábozza azáltal, hogy szakértőnek nevezett politikai aktivistákat hívnak a műsoraikba. Ilyenek az álintézetek nevében nyilatkozó áltudósok vagy a Fidesz csatolt szervezeteihez köthető, a központi üzeneteket sulykoló „elemzők”, illetve az orosz propagandát felmondó, lendületesen összefüggéstelenül beszélő biztonságpolitikai szakértők, akiket országszerte mindenhova el is vittek a helyi Fidesz-szimpatizánsokat hergelni.

Civil szervezetek

Miután a kormány Orbán utasítására hadjáratot indított a kormánytól független civil szervezetek ellen, a „szakértőkhöz” hasonlóan a kormánypárti, közpénzből vagy fideszes pénzekből kitartott „civil szervezetek” vezetőit kezdték el mutogatni a médiagépezetben, hogy mindenhol elmondják, a kormánynak van igaza, aki velük nem ért egyet, az téved vagy rossz ember.

A Civil Összefogás Fóruma menetel a Békemeneten 2018- március 15-én.Fotó: Erdős Dénes/Képszerkesztőség

Szinte csak olyan nem kormányzati szervezetek kapnak több állami támogatást, amik a kormánypártokhoz kötődnek. A civil társadalom elleni háború orosz és izraeli mintára zajlik, de Törökországban is van hagyománya.

Önkormányzatiság

Attól még, hogy egyre több hatáskörtől fosztják meg az önkormányzatokat, a központi hatalom továbbra is nagy erőket vet be, hogy még az időközi önkormányzati választásokon is az általa ellenőrzött emberek kerüljenek a polgármesteri székbe. Legutóbb Balmazújvároson értek el rekordot, ahol egy felolvasó/szavaló „független” jelöltet indított a Fidesz, és – talán részben a teljes hiteltelenség miatt – veszített.

Közegészségügy

Itt nem egy demokratikus intézmény kiüresedéséről beszélünk, hanem egy, a felvilágosodásnak köszönhető intézményről, ami már évtizedek óta hanyatlik. De nemhogy nincs komoly politikai akarat arra, hogy bármit kezdjenek a területtel, hanem minden eddiginél nagyobb a gond a szektorban. (Hacsak azt nem vesszük, hogy az ÁSZ elnöke arról beszélt, az elmúlt években átvilágított kórházak gazdálkodását több eseteben botrányosnak, anarchikusnak találták, korrupció és lopás folyik, és kancelláriarendszert vezetnének be.)

Magyarországon a 75 év alatti magyarok 41 százaléka úgy halt meg 2015-ben, hogy az orvostudomány és -technológia szerint megmenthetőek lettek volna, ráadásul Európában nálunk van messze a legtöbb nagy comb- és lábszáramputáció, és az ilyen beavatkozások után itthon minden 5. beteg meg is hal a kórházban, amivel szintén listavezetők vagyunk. Eközben sok a betöltetlen háziorvosi állás, a meglévők egy része nem tud nyugdíjba menni, nehogy ellátás nélkül maradjanak a betegek.

A Markóth Ferenc kórházban ételt, építési törmeléket és szemetet is szállítanak abban a liftben, amiben a műtőbe viszik az előkészített pácienseket.Fotó: olvasónk

Ha Magyarországon valódi közegészségügyi ellátás lenne, akkor nem halnának meg többen kórházi fertőzésben, mint a közutakon, nem marná szét a borsodi mentőautókat a rozsda, a Semmelweis Egyetem tüdőklinikáján sem automatából kellene venniük a wc-papírt a társadalombiztosítási kasszába befizető betegeknek, illetve az éppen kezelés alatt álló pácienst sem kísérnék ki a rendelőből, amikor Orbán beugrik egy receptért. A kórházi vezetők pedig minisztériumi jóváhagyás nélkül is nyilatkozhatnának. A miniszterelnök a kampány idején adott, ellenőrzött interjúkban egyetlenegyszer sem beszélt az egészségügyről, és az sem véletlen, hogy egyre több szegény ember is inkább a magán-egészségügyi ellátást választja.

Versenysport

A magyar versenyspor sokmilliárdos biznisz, ahol az összes érdek-képviseleti szerv élére fideszes politikusokat vagy Orbán-közeli milliárdosokat ültettek. A közpénznek számító, mégis eltitkolt tao-támogatásoknak is köszönhetően minden eddiginél több pénz ömlik ide, méghozzá bevallottan politikai alapon. Ez látszik is olyankor, amikor a Békemenetre a Puskás Akadémia buszaival szállították a vidéki fideszeseket.

Balra Orbán Viktor, mellette apja, Orbán Győző, jobb szélen ifj. Orbán Győző, aki korábban azt nyilatkozta, hogy a labdajáték nem sport, a focit még tévében sem nézi, nemhogy élőben – a miniszterelnök háza mellé, a saját klubjának épített stadionban 2018. március 31-én.Fotó: botost/444.hu

Az illiberális sportpolitika leglátványosabb példája a magyar futball: a magas fizetések ellenére nemzetközi mezőnyben sehol sem vagyunk, a klubcsapatok szakértelem nélkül csak imitálják a profi focit, és az ország, ami egykor Puskás Öcsit és Albert Flóriánt adta a világnak, ma Andorrától és Luxemburgtól is retteghet.

Komplett gazdasági szektorok

A 2010 utáni korszak sok elemzőt meglepett abból a szempontból is, hogy Orbánék korábban elképzelhetetlennek tűnő gazdasági átalakításokat tudtak végrehajtani úgy, hogy azokba politikailag nem buktak bele. Ilyen volt például a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása vagy komplett szektorok lenyúlása.

Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt egyik tulajdonosa (b-j) a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án.Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

Bár a piac jelentős része még mindig szabad, egyre nagyobb része már egyáltalán nem piaci alapon működik. 2018-ra kevesen gondolják komolyan, hogy a magyar gazdaságtörténet leggyorsabb meggazdagodását produkáló Mészáros Lőrinc tényleg az ország egyik leggazdagabb embere, tekintve, hogy a tőzsdén bejegyzett cégei olyankor kezdenek el szárnyalni, amikor nagyot győz a Fidesz a választáson. Közben a fideszes gazdasági elitet nyakló nélkül hitelezi a magyar bankrendszer, amibe a magyar állam és az Orbán-körüli vállalkozók is bevásárolták magukat.

Versenyhivatal, Médiahatóság, Állami Számvevőszék

A fent említett hatalmas átalakulások nem mehettek volna végbe, ha az olyan szervezetek, mint a Gazdasági Versenyhivatal a birtokában lévő hatalommal élt volna, és megakadályozza, hogy egyetlen központi erő vegye át az irányítást annyi területen. Például ahogy a GVH nem látott problémát Simicska meggazdagodásával kapcsolatban, úgy arra is rábólintott, hogy Nyerges Zsolt átvegye a bizniszt.

A nyilvánosságot kerülő Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az NMHH Médiatanácsának elnöke 2017. február 8-án.Fotó: Botos Tamás/444

Orbán környezete az elmúlt években szintén nem tudta volna felvásárolni a médiapiac legfontosabb állásait, ha nem segít benne a Médiahatóság, ami 2010 óta mindent megtett, hogy fel tudják építeni a Simicska-médiát, majd az összeveszés után ugyanígy segített azt lebontani. A piaci fúziók feltételeinek megszabásával az elvileg a tisztaság felett őrködő hatóság és a hatalom úgy alakította át az erőviszonyokat, ahogy akarta. A Fidesz-kormány által kialakított hatóság valódi értelme: érvényesíteni Orbán hatalmi érdekeit a médiában.

Orbán (j2), Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (j), Kovács Árpád, a Magyar Költségvetési Tanács elnöke (b), Polt Péter (b2) és Domokos László ÁSZ-elnök (b3) az Országgyűlés plenáris ülése előtt 2017. március 13-án.Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Az Állami Számvevőszékről pedig a 2018-as választás előtt vált világossá, hogy az ellenzéki pártok megrendszabályozására szolgál: a volt fideszes képviselő, Domokos László elnök vezetésével minden párt gazdálkodását szabálytalannak tartotta, kivéve a Fidesz-KDNP-ét, pedig az már 2010-ben sokkal kevesebb pénzért kapta a plakáthelyeket Simicskától, mint idén a Jobbik.

Alkotmány

Boldog István fideszes képviselő a Szent Korona utánzata és az Alaptörvény előtt lerakja a tiszatenyői baromfivágóhíd alapkövét 2017. május 18-án.Fotó: Boldog István/Facebook

Az alkotmány szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat, tehát lefektet mindent, ami az összes, fent említett intézmény lehetőségeit leírja. Ez a legmagasabb szintű jogforrás, amiből levezethető minden más jogszabály. Itt van néhány idézet belőle:

  • „Magyarország független, demokratikus jogállam.”
  • „A törvény előtt mindenki egyenlő.”
  • „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
  • „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”
  • „A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.”

Ez pedig Orbán Viktor legutóbbi miniszterelnöki eskütétele:

Vége a játszmának?

Az Orbán család most már egészen nyílt gazdagítása és a most felálló különbíróságok – amikkel még egyszerűbb lesz a helyzet, amikor az állam peres ügyeiben kell dönteni – azt mutatják, hogy lassan meg sem próbálnak úgy tenni, mintha kicsit is tiszteletben tartanák a hatalommegosztás elvét. Orbán egyébként már 2014-ben azt mondta: „A fékek és ellensúlyok rendszere az amerikaiak találmánya, amit Európa – talán szellemi középszerűségből – átvett és az európai politikára alkalmazott.”

Amikor az országban már majdnem minden intézmény, aminek bármilyen hatása lehet a hatalomra, a szervezeteinkre vagy a közösségeinkre, közvetlenül a hatalom vezetőjének irányítása alatt áll, és végső soron az se számít, hogy ezek mit csinálnak, annyira nem felelnek meg az eredeti funkciójuknak, az a vége az országnak, ahogyan ismerjük. (Címlapkép: Kovács Tamás/MTI)