Több mint kilenc nap kellett hozzá, hogy az országgyűlési választást lebonyolító Nemzeti Választási Iroda (NVI) nagyjából helyreállítsa a legfőbb választási információs adatbázist, a valasztas.hu-t, amely a szavazás óta csökkentett üzemmódban működött, és sokáig alapvető információk nem voltak rajta elérhetőek.

A szavazás óta záporoznak a bejelentések olyan szavazókörökről, ahol a bizottsági tagok egyszerűen képtelenek voltak rendesen lebonyolítani a választást, a Nemzeti Választási Iroda vezetője pedig hétfő este az RTL Klubon azt mondta, már gondolkozik a lemondáson.

Mindez nem csoda: az idei volt az elmúlt évek legbénábban megszervezett választása.

Már a szavazás napján összeszedtünk egy sor bénázást, amelyekkel hátráltatta a szavazást az állam. Azóta pedig csak újabbak és újabbak jöttek. Íme, egy átfogó lista:

Későn postázták külföldre a szavazólapokat

Már a szavazás előtt látszott, hogy ebből probléma lesz, miután egyre több külföldi magyar jelezte, hogy nem kapta meg levélben a szavazólapot, amelyet a szavazatával még vissza is kellett volna postáznia Magyarországra.

Ennek az oka az lehetett, hogy az NVI csak március 21-én kezdte el postára adni a szavazólapokat.

Balázsnak a Fülöp-szigetekre például csak négy nappal a szavazás után ért ki a levél.

Balázs erről csak a Facebookra posztolt, de egy Dél-Afrikában élő magyar panaszt is benyújtott, amiért sem ő, sem a magyar ismerősei nem kapták meg a szavazólapjukat. Hogy mi lett a panasz sorsa? Az NVB érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mondván, hogy a panaszos nem hivatkozott rendesen arra, milyen jogszabálysértés miatt nyújtotta be a panaszt.

Nem húzták le a visszalépő jelölteket

A választás napján sorra érkeztek a panaszok, hogy egyes szavazókörökben nem húzták le a szavazólapról azokat az ellenzéki jelölteket, akik visszaléptek. Több külképviseleti szavazókörből és Budapestről is jelentettek hasonló eseteket, igaz, nagy számban valószínűsíthetően nem fordultak elő ilyenek.

De attól még ezek az esetek jogsértőek, az NVB egy torontói szavazókör esetében ezt ki is mondta, ott az LMP javára visszalépett belvárosi MSZP-s jelölt neve nem volt áthúzva, erre az egyik választópolgárnak kellett figyelmeztetnie a szavazatszámláló bizottság tagjait.

Akiknek erről fogalma sem volt.

Hiába kértek, nem jött a mozgóurna

Már a szavazás előtt biztossá vált, hogy rengeteg mozgóurnás voksolásra lehet számítani, hiszen soha annyian nem igényeltek még mozgóurnát, mint idén. Ennek ellenére már a szavazás napján is lehetett hallani olyan esetekről, amikor a szavazók csak várták és várták az urnát, de az nem érkezett meg.

Egy férfinak a Bocskai úti szavazókörből például azt mondták, „hát vagy odaérnek vagy nem”, fél 7-kor pedig még sehol sem voltak.

Egy zuglói mozgássérült választó pedig be is panaszolta a helyi szavazatszámláló bizottságot azért, mert hiába várta egész nap az urnát, az nem jött. Pedig többször telefonált is, és mindig azt a választ kapta, hogy az urna meg fog érkezni. A panaszát végül érdemi vizsgálat nélkül elutasították. Hogy miért?

Az első levelét nem tekintették panasznak, a másodikkal pedig már elkésett.

A fellebbezést pedig azért, mert azt nem a ő maga nyújtotta be, hanem valaki más az ő nevében, akit nem tartottak érintettnek.

Kígyózó sorok az átjelentkezéses szavazókörök előtt

Az április 8-ai választás egyik leglátványosabb jelensége volt, hogy több szavazókör előtt kígyózó sorokban álltak az emberek. Ezek olyan szavazókörök voltak, ahol a más település jelöltjeire szavazó, oda átjelentkező választókat fogadták.

Az urnazárás 19 órakor volt, de az utolsó szavazó a budapesti Bocskai úton fél 11 előtt néhány perccel tudta csak leadni szavazatát, akkora volt a sor.

Az átjelentkezések miatt kialakuló sorok nem számítanak új jelenségnek, hiszen 8, illetve 4 éve pontosan ugyanez a helyzet állt elő, az NVI tehát lényegében nyolc éve nem tud mit kezdeni egy olyan problémával, amelyről már elsőkézből vannak tapasztalatai.

Ráadásul a sorbanállás a szavazókat is elkedvtelenítette: kiszámoltuk, hogy a legzsúfoltabb, átjelentkező szavazókat is fogadó szavazókörökben átlagosan húsz százalékkal volt alacsonyabb a választáson a részvétel, mint az adott választókerület többi szavazókörében átlagosan.

Annyi volt az érdeklődő, hogy lerohadt az oldal

Az NVI honlapjára, a valasztas.hu-ra szinte csak négyévente van szükség, de akkor nagyon:

• ott lehet elérni az összes választással kapcsolatos információt,
• az online felületen lehet átjelentkezési, vagy külföldi szavazásos kérelmet beadni,
• a szavazás után onnan érhetőek el az útmutatók a jogorvosolati lehetőségekhez,
• a szavazóköri jegyzőkönyvek,
• illetve a legfontosabb választási testület, az NVB határozatai.

Ennek ellenére a honlap már az átjelentkezési kérelmek beadását sem bírta, meg kellett hosszabbítani a kérelmek leadásának a határidejét egy órával, mert az átjelentkezők képtelenek voltak az ügyintézésre.

Aztán a honlap végül a választás napján teljesen megadta magát, ezért az NVI-nek át kellett állítania egy csökkentett üzemmódú oldalra.

Amelyről viszont a legalapvetőbb választási információk is hiányoztak napokon keresztül.

A szavazatszámlálók nem tudták, miből hány szavazólapot kell adni

A választási honlap lerohadása miatti információhiány már a második nap megbosszulta magát. Az újságírókhoz és a pártokhoz ekkor kezdtek eljutni a választási furcsaságokról érkező információk.

Kiderült, hogy több mint 700 olyan szavazókör van, ahol feltűnően sok az érvénytelen szavazatok száma, eközben pedig az ellenzéki szavazatok mintha eltűntek volna az urnákból.

A jegyzőkönyvek és az adatok hiányában kellett hozzá egy kis idő, amíg kiderült, hogy nem csalásról van szó, egyszerűen csak több szavazókörben nem tudták, hogyan kell a választást lebonyolítani.

A szavazatszámláló bizottság tagjai összekutyulták a szavazólapokat, volt, ahol listás szavazólapokat adtak a nemzetiségi választóknak nemzetiségi helyett, máshol pedig két egyéni szavazólapot, holott egy listásat és egy egyénit kellett volna. A nyírkércsi szavazókör esetében már az NVB is kimondta, hogy ez jogsértő volt.

Az NVI pedig csak szaladt az események után. A jegyzőkönyveket végül cédén küldték meg a pártoknak (később a honlapra is feltették őket). A valasztas.hu-t pedig csak azután állították nagyjából helyre, hogy az NVB két határozatban is kimondta, jogsértő, hogy nem érhetőek el rajta például a saját korábbi határozatai sem.

Minden rendben volt, mégsem

A bénázásokat az NVI vezetője, Pálffy Ilona próbálta menetközben magyarázni, bár szerinte nem igazán kellett, a választások után pár nappal azt mondta,

a sorbanállásokat leszámítva teljesen rendben zajlott le minden.

Minden mással pedig kényszerpályán mozogtak:

• A levélszavaztok kipostázása például azért csak március 21-én történt meg, mert akkorra lettek jogerősek az országos listaállítások, és tudták egyáltalán kinyomtatni a szavazólapokat.
• Az átjelentkezéses sorokról azt mondta, azoknak az elkerüléséhez törvénymódosítással kellene korábbi határidőt megszabni az átjelentkezéseknek, mert pár nappal a választás előtt már nem tudnak extra szavazatszámlálókat megválasztani. Az erre irányuló javaslatukat azonban nem szavazta meg a parlament.
• A mozgóurnákról azt, hogy jobb lenne, ha csak 12 óráig, nem 15-ig lehetne mozgóurnát kérni, mert így nem biztos, hogy van idő mindenhová kivinni.
• A valasztas.hu leállásáról pedig azt, hogy valójában le sem állt a honlap, hiszen az, hogy elérhetetlen volt vagy akadozott, nem jelenti azt, hogy a rendszer is összeomlott volna, csak kívülről nem volt elérhető az oldal. De az ügyben vizsgálatot indítottak.
• A szavazatszámláló bizottságok bénázásáról azt mondta, nagyon nehéz dolguk volt, sokan kicserélődtek az utóbbi időben, ezért nem volt tapasztalatuk, és amúgy is nagyon nehéz embereket találni a szavazókörökbe.
• Az pedig érthetetlen számára, hogyan adhattak ki nemzetiségi listás szavazólapok helyett pártlistás szavazólapokat.

Mindez persze nem vigasztalja azokat a szavazókat, akik nem tudtak szavazni, mert nem vitte ki nekik a posta időben a szavazólapot, nem tudtak a határidő napján átjelentkezni, nem érkezett meg hozzájuk a mozgóurna, nem várták ki a kilométeres sorokat a szavazókörök előtt, vagy rossz szavazólapot kaptak, ezért később érvénytelen lett a szavaztuk.

A jogász végzettségű Pálffy 2013 óta vezeti a választási irodát, azaz ez volt az ötödik országos szavazás, amelynek ő volt a fő lebonyolítója.

Az NVI-hez a kormányzatból került, 2011 szeptemberétől a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi és koordinációért felelős helyettes államtitkára volt, majd az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter politikai főtanácsadója, illetve a Miniszterelnökség politikai főtanácsadója (2010 előtt az Alkotmánybíróság főtitkára volt).

Az év elején még úgy volt, hogy egymillió forintos bónusz jár majd neki a választás lebonyolításáért, múlt hétfőn azonban már azt mondta, nem biztos, hogy felveszi, bár nem azért, mert voltak problémák, azok ugyanis „nem olyan jellegűek voltak, ami megalapozná az NVI felelősségét”.

Most hétfőn az RTL Klubban viszont már arról beszélt, folyamatosan gondolkozik a lemondáson.

„Úgy gondolom, hogy most ezt én végigcsinálom, aztán utána majd eldöntöm, hogy megyek vagy nem megyek”.