Nem csalás, nem ámítás: egyszerűen több szavazókörben nem tudták, hogyan kell a választást lebonyolítani

126 szavazatot kapott a Jobbik az első jegyzőkönyv szerint a Nógrád megyei Dejtáron, a valasztas.hu-n található adatlap szerint viszont csak 84-et (Nógrád megye 2. evk, Dejtár).

Az eltérés nemcsak a Jobbikot, de a többi pártot is érinti. A jegyzőkönyvi adatok alapján MSZP-P listán 78, az LMP 40, a Demokratikus Koalíció 27 szavazatot kapott, ám a valasztas.hu-n már csak 36, 0 és 0 szavazatot számoltak el a pártoknak.

Ugyanígy a Fidesz-KDNP listás szavazatai is változtak: 408-ról 366 szavazatra csökkent a kormánypárt támogatottsága. Annyi történt tehát, hogy minden párttól levontak ugyanúgy 42 szavazatot.

Azonban az erőviszonyokat ezek a levonások alaposan meg is változtatták, hiszen az arányokat durván eltolták:

Levonás előtt:

Fidesz-KDNP: 56% 
Jobbik: 17,5% 
MSZP-PM: 11% 
LMP: 5,5% 
DK: 3,7% 

Levonás után: 

Fidesz-KDNP: 75%
Jobbik: 17%
MSZP-PM: 7,5%
LMP: 0%
DK: 0%

Jól látszik, hogy a legerősebb párt (Fidesz-KDNP) ezzel nagyot nyert (+19%), a kisebbek nagyot veszítettek. Sőt, minél kisebbek voltak, annál többet: több párt esetében egyszerűen eltűnt a támogatottság (-100%).

Az adatokból az is kiolvasható, hogy a levonások következtében 232 szavazat "ment a levesbe", azaz a listára adott szavazatok 32 százaléka (!) elveszett a 722-ből. Ez a Fidesz-KDNP-t kevéssé érintette, de az ellenzéki szavazatok 80 százaléka elveszett egyszerűen.

De mi történt és miért?

Mivel a 444 hozzájutott a dejtári jegyzőkönyvekhez, kétséget kizáróan visszavezethető, hogy mi történt, hiszen az urnazárást követő, első jegyzőkönyv még a módosítás előtti állapotot mutatja, és megvan a módosítás utáni jegyzőkönyv is, ami egyezik a valasztas.hu adatbázisába felkerült adatokkal.

Az urnazárási utáni első jegyzőkönyv, a módosított második és a valasztas.hu-ra felkerült adatlap.

A szavazókörben 722 szavazó adott le egy-egy szavazatot listára és egyénire. Ebből a 722-ből 680-an szavaztak pártlistára, 42-en nemzetiségi listára. Utóbbiak azok, akik ha nemzetiségli listára szavaznak, akkor pártlistára már nem voskolhatnak. (A nemzetiségi listára adott szavazat is parlamenti mandátumot ért, a németek küldtek be egy képviselőt a parlamentbe.) 

A 42 nemzetiségi szavazónak azonban - feltehetően tájékozatlanságból kifolyólag - egy nemzetiségi és egy pártlistás lapot is adtak a valójában nekik járó egy nemzetiségi és egy egyéni jelöltes szavazólap helyett. 

Mindezt valószínűleg teljesen jóhiszeműen tehették. Ezt támasztja alá a szavazókörbe delegált jobbikos ellenzéki számlálóbiztos, Szabó Éva is, aki a 444-nek elmondta, bár ő és a két MSZP-PM-es ellenzéki delegált szóvá tették, hogy az egyik szavazatszámláló bizottsági tag két listás lapot ad a nemzetiségi szavazókra jelentkezők kezébe, ám lehurrogták őket, hogy ez így szabályos.

Erről aztán jegyzőkönyvet sem vettek fel, Szabó Éva is csak azért volt benne biztos, hogy rosszul csinálják, mert értekezett egy másik szavazóköri delegálttal, aki megerősítette, hogy neki van igaza. 

A dejtári szavazókörben egyébként 11-en voltak összesen, akik a választást bonyolították és felügyelték: a helyi önkormányzattól a szavazatszámláló bizottság tagjai (3 fő), az ellenzéki pártdelegáltak (2 MSZP-PM-es, 1 jobbikos) és 5 delegált a Fidesz-KDNP részéről.

Nem ismerték a szabályokat

A szabályokkal viszont nem voltak tisztában, ezért urnazáráskor nem foglalkoztak azzal, hogy több listás szavazat (764) van az urnában, mint amennyi szavazó megjelent (722). Összesen négy érvénytelen szavazatot találtak azt fel is tüntették.

Az urnát lezárták, a szavazókör bezárt, a hivatalban pedig elkészültek a jegyzőkönyvek másolatai, amiből Szabó Éva is kapott egyet, és elindult Balassagyarmatra fél tíz körül. 1-2 órával később azonban hívták Dejtárról, hogy baj van, újra alá kell írnia a jegyzőkönyvet, mert módosítás történt.

A központban valószínűleg ekkor ébredtek rá, hogy el lett tolva a lebonyolítás, ezért utólag - a szabályok szerint - rendbe akarták tenni a dolgot: a pártlistás szavazatokból minden egyes pártnál lehúzták a különbözetként megjelenő 42 szavazatot. 

Mivel 15 párt kapott egyáltalán szavazatot, ezt 15 helyen megtették (42x15=630), de azért csak 232 szavazatot húztak végül le, mert negatív szavazat nincs, ezért ha egy pártnak csak 40 szavazata volt (lásd: LMP), ott csak 40-et húztak le. Összesen a 15 párt szavazaiból 232 szavazatot lehetett korrigálni, lenullázódott az LMP, a DK, a Momentum és a választásra létrejött pártok is (Összefogás, Családok Pártja, Cigánypárt). Ehhez még hozzáadták az eredetileg is érvénytelennek tekintett 4 szavazatot, így látjuk azt a valasztas.hu-n, hogy 236 érvénytelen szavazat volt a szavazókörben.

Azt is tudjuk már, hogy nemcsak Dejtáron történt meg ez, hanem több szavazókörben is - tipikusan ott, ahol nemzetiségi szavazást is tartottak. A 444 17 olyan szavazókört talált, ahol kiugróak voltak az érvénytelen szavazatok, és ennek megfelelően a szavazatok jelentős része (20-60%) egyszerűen elveszett - ráadásul úgy, hogy erősen torzította az arányokat a győztes javára:

Pécsudvard 01 (38%), Biatorbágy 02 (26%), Mohács 18 (14%), Mindszentgodisa 02 (24%), Mohács 06 (25%), Tiszarád 01 (27%), Vecsés 04 (16%), Bogdása 01 (61%), Törökszentmiklós 15 (21%), Kétegyháza 02 (19%), Porva 01 (27%), Budapest II. kerület 44 (11%), Budaörs 18 (3%), Kaposfő 02 (23%), Mezőfalva 03 (7%), Vecsés 08 (28%).

Update, 22:40 -- Még 28 olyan szavazókör, ahol magas volt hasonló volt a helyzet. A 45-ben összesen 22,988 listás (javarészt ellenzéki) szavazat 13%-a ment a kukába: 

Vecsés 08 (28%), Gyula 02 (10%), Barcs 01 (11%), Patak 01 (12%), Kőtelek 02 (9%), Cibakháza 03 (8%), Dunakeszi 15 (9%), Hajdúböszörmény 24 (9%), Szarvas 07 (15%), Csókakő 01 (9%), Debrecen 13 (6%), Siklós 01 (12%), Szarvas 11 (7%), Bicske 05 (4%), Kunmadaras 05 (19%), Csépa 01 (20%), Létavértes 04 (7%), Szombathely 06 (5%), Sarkad 07 (15%), Budapest II 11 (12%), Pilisvörösvár 04 (4%), Kimle 01 (12%), Piliscsaba 01 (4%), Fertőrákos 02 (8%), Gyöngyös 30 (11%), Budakeszi 03 (7%), Varsány 01 (10%), Szarvas 03 (9%).

Update, 0:31 -- És még néhány (Összesen elveszett 3385 szavazat, a szavazatok 12%-a):

Felsőpakony 01 (16%), Lábod 01 (14%), Fulókércs 01 (26%), Egyházashetye 01 (17%), Hatvan 09 (7%), Telki 04 (6%), Pécs 024 (16%), Kondoros 02 (8%), Csernely 01 (8%)
Vecsés 03 (7%), Vízvár 01 (11%), Pula 01 (19%)
Ennél persze több szavazókör lehet érintett a tízezerből, és ez csak a választási anomáliák/tévedések/hibás adatfelvételek egyik fajta jelensége.

Ez nem számít csalásnak

Sokan természetesen azonnal választási csalást emlegettek, mások azt mondták, ez csak rendszerszintű hiba. Az elmúlt napban megérkeztek az első kalkulációk is, amelyek szerint a nemzetiségi szavazatok körüli bénázás mindössze 15-20 ezer szavazatot érinthetett. A 444 által vizsgált 17 kiemelkedő körzetben az ellenzéki pártok 1200-1300 szavazatot veszthettek, de kérdés, mi volt a helyzet az összes szavazókörben a levonások után.

Mások (G7, Tóka Gábor) korábbi választási adatokból úgy kalkuláltak, hogy szignifikáns eltérés nem következhetett ezekből a levonásokból: vesztett szavazatot az ellenzék, nyert szavazatot a Fidesz-KDNP, de ez nem volt olyan mértékű, hogy érdemben befolyásolta volna a végeredményt.

Érdekes Tóka Gábor elemzése, aki az előző választások érvénytelen szavazataival vetette össze a 2018-as adatokat:

"Az egyéni kerületi érvénytelenek átlagos aránya első ránézésre rendben van, megfelel a legutóbbi választási éveknek és alacsonyabb, mint a 90-es években (ld. 1. tábla). A 2. tábla böngészése azonban megmutatja, hogy az elfogadható átlag két ellentétes változás egymást kioltó eredménye: 2018-ban egyrészt tovább nőtt az 1%-nal alacsonyabb érvénytelent produkáló szavazókörök aránya (talán jobban odafigyeltek a szavazók, motiváltabbak voltak), másrészt viszont soha nem látott (bár még mindig nagyon alacsony) szintre nőtt a 10%-nál több érvénytelent produkáló szavazókörök aránya."

Vagyis: a magyarok egyre pontosabban szavaznak (egyre kevesebb a szavazat leadásakor keletkező érvénytelen szavazat), ám felszaporodtak az olyan szavazókörök, ahol nagy mértékben születtek érvénytelenek - egyre kevésbé sikerül rendben a választást lebonyolítani.

Az persze más kérdés, hogy ezek a számítások mind a végeredmény felől közelítették meg a kérdést és vetették össze az országosan 5 milliós, listára adott szavazatokkal ezt a kalkulálható 15-20 ezret. 

Ha viszont a szavazókörök felől vizsgáljuk a kérdést, valóban nem tekinthető a demokrácia ünnepének egy olyan választás, ahol a szavazatok harmada egyszerűen megy a kukába - nem a szavazók, hanem a választást lebonyolító állami szervek és pártdelegáltak felkészületlensége miatt.

Az ellenzék sem volt felkészülve

A felkészületlenségre egyébként jellemző, hogy a dejtári esetet végül a jobbikos képviselőjelölt, Dobrocsi Lénárd oldotta meg, miután körbement az összes szavazókörön, és lefotózta az urnazárás után készült, majd az 1-2 órával később módosított jegyzőkönyveket is, és állapította meg, hogy nemcsak az önkormányzati szervek, de a pártdelegáltak - legyen szó ellenzékiről, vagy kormánypártiról - sem álltak a helyzet magaslatán.

Ebben nyilván belejátszott az is, hogy a választásokra az önkormányzatok lecserélték a szavazatszámlálóbiztosokat újakra, akiknek nem volt rutinjuk a választás lebonyolításában. Illetve az ellenzék mindössze a szavazókörök harmadába küldött szavazatszámlálót, akikből ezek szerint nemcsak kevés volt, hanem - legalábbis Dejtáron - ugyancsak ismeretlenül mozogtak a pályán, és naivan asszisztáltak a nemzetiségi szavazatok körüli kavaráshoz.

De nem állt a helyzet magaslatán a Nemzeti Választási Iroda sem, amelyik nem volt hajlandó időben magyarázatot adni a jelenségre. Jóllehet kedden elmagyarázták, hogy az érvénytelen szavazatok miatt, hogyan tűntek el a listás szavazatok, de azt nem kötötték a nyilvánosság orrára, hogy ez azért volt, mert helyben felkészületlenek voltak választást lebonyolítók.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;