Mészáros Lőrinc bankára: Csányi Sándor

  • Érdekes dolgokat finanszíroz az OTP.
  • Például Csányi Sándor agrárriválisát, Mészáros Lőrincet.
  • Vagy a Csányi Sándorral műbalhézó Lázár János mögött álló dohányipari vállalkozót, Sánta Jánost.
  • Mit jelent ez?

Magyarországon új elit, nemzeti burzsoázia épül állami irányítással. Ehhez az sem elég, hogy az állam a leendő nemzeti tőkések érdekei szerint alakítsa a szabályozást, állami (és nem állami) megrendelésekhez, pályázati pénzekhez juttassa őket: ezen túl

hitelre is szükség van.

A hitel olyan, mint egy erőkar: megsokszorozza a saját tőke erejét. Az utóbbi hónapokban egyre tisztábban látjuk, hogyan szereznek forrást a működéshez vagy a terjeszkedéshez a kormányközeli nagyvállalkozók. Van, akiket az eredetileg exportfinanszírozásra létrehozott, állami Eximbank hitelez – így lett tévécsatornája Andy Vajnának, és így épít 120 méteres toronyházat a Kopaszi-gáthoz Garancsi István –, mások kicsiben egészen átlátszó módon használják a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak betétjeit és a növekedési hitelprogramot egy átfogó rokon- és haverhitelezési akcióban. Az MNB által irányított, éppen fura befektetőknek való átjátszás előtt álló MKB Bank is igen aktív a kormányközeli vállalkozók hitelezésében.

De számíthatnak egy harmadik, az eddigiekkel ellentétben magánszektorbeli, sőt, piaci pillérre is a kormányzati támogatást élvező, de pénzre szomjazó vállalkozók: az utóbbi időben a kormányközeli érdekkörökkel egyre szorosabb viszonyba kerülő Csányi Sándor által vezetett OTP Bankra.

OTP-hitel Mészáros Lőrincnek

Mészáros Lőrinc gázszerelőből lett polgármesterből lett multimilliárdos vállalatbirodalom-tulajdonos bámulatos gyarapodását dermedten figyeli az ország, vagyonosodása mindannyiunk számára példaként szolgál:

ha elég keményen dolgozunk, belőlünk is lehet milliárdos.

Mészáros Lőrinc talán nem is saját jogon lett ilyen gazdag, hanem valójában valaki más vagyona van az ő nevén – gondolják sokan, de ez nyilvánvalóan rosszhiszeműség, összeesküvéselmélet. A cégiratok nem hazudnak: Mészáros Lőrinc vállalatbirodalmában tényleg Mészáros Lőrinc a tulajdonos.

És Mészáros Lőrinc a magyar Steve Jobs, született gazdasági zseni. Elég egy grafikon, hogy áttekintsük a szédületes tempót, ahogy a felcsúti sikervállalkozó cégei gyarapodnak.

Ez csak az előtörténet, hiszen még nincs is benne a kiugróan sikeresnek tűnő 2015-ös év, és azok a cégek sem, amikbe azóta bevásárolta magát Mészáros Lőrinc (például a CLH és CLH Klímaszervíz Kft), vagy amiket gyerekei számára indított útjára (Fejér-B.Á.L.).

Nem csoda hát, hogy mások is részt akarnak venni ebben a sikertörténetben. Sajnos az átlagmagyar ebből a gazdasági csodából ki van zárva, nem mehetünk be a Budapesti Értéktőzsdére Mészáros-részvényeket venni, hogy társtulajdonosok legyünk. Mégis van olyan tőkepiaci szereplő, amelynek sikerült egy kis részt kiharcolnia magának ebben a történetben,

és ez az OTP.

Az ország legnagyobb bankja lendületes milliárdokkal finanszírozza a felcsúti polgármester cégeit, így egészen jelentős kitettsége is lett ezekben a társaságokban. A hitelre szüksége van Mészárosnak is: hiába működnek cégei a versenyszférában példa nélkülien magas nyereséghányaddal, a profitot jellemzően osztalék formájában ki szokta venni, hogy aztán földeket, újabb vállalatokat vagy akár G Merciket, horvát nyaralókat vásároljon belőle, vagy ki tudja, hol parkoltassa. Bármennyire is túlárazva nyerik el cégei a közpénzes munkákat, azokat el is kell végezni, szükség van forgóeszközökre, anyagra, és ehhez folyamatos likviditás kell.

Manapság olcsó a pénz – alacsonyak a kamatok –, szóval viszonylag kedvező körülmények között lehet hitelhez jutni, mégis feltűnő, hogy Mészáros cégei szinte csak az OTP-től vettek föl pénzt, méghozzá nagyon sokat.

A nyilvános adatok alapján a Mészáros Lőrinchez közvetlenül köthető cégek 2014 szeptember és 2016 április között legalább

10,9 milliárd forint olyan OTP-hitelhez jutottak, ahol a hitelek fedezetét a cégek birtokában álló tárgyak, eszközök jelentik.

Fontos pillanat: Csányi Sándor OTP-vezérigazgató jelenlétében avatják Mészáros Lőrinc Búzakalász 66 Kft-jének bányavölgyi magalicatelepét, 2014. novemberben.

Először 2014 szeptemberében kapott a Mészáros és Mészáros Kft. 1,8 milliárd forintos OTP-hitelt, amit 2015 májusában 2,46 milliárddal toldottak meg, majd augusztusban még 700 millióval. A Mészáros család zászlóshajócégéhez tehát kevés híján 5 milliárd forint OTP-hitel ment. Más hitel nyomát nyilvános adatbázisban nem találni.

Az egyik hitelnél tételesen fel vannak sorolva az elnyert közbeszerzések vállalkozási díjai, amelyek a hitel fedezetét jelentik: körülbelül 21 milliárd forint (plusz áfa) várt bevétel. A közbeszerzések közül is kiemelkedik a nagy országos árvízvédelmi projekt (ebből nettó 4,95 milliárd jut Mészáros cégének), a Szilvásváradi Állami Ménes fejlesztése (4,35 milliárd), a Győr-Gönyü kikötő fejlesztése (3,46 milliárd), a tápiómenti és a budaörsi szennyvízprojektek (3,36 milliárd és 2 milliárd). (Korábban már publikáltunk egy egészen lenyűgöző listát az elnyert közbeszerzésekről, ott meg lehet nézni a többit.)

Ezt követően további Mészáros Lőrinc-cégeket is lelkesen finanszírozni kezdett az OTP. A felcsúti polgármester által 2013-ban megvásárolt felcsúti vasút- és egyéb építő cég, az R-Kord 2015 decemberben néhány darabban összesen 1,77 milliárd, majd 2016 áprilisban még 3 milliárd forint hitelt kapott az OTP-től. Ezeket többek között a Szombathely-Zalaszentiván vasútvonal villamosítása után várt 13 milliárdos bevétel fedezi.

Ennél is érdekesebb, hogy a Mészáros Lőrinc gyerekei (Beatrix, Ágnes, ifj. Lőrinc) tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt.-t is finanszírozza az OTP, méghozzá 1,2 milliárd forinttal. A céget csak tavaly júniusban hozták létre, és ehhez képest rohamos sebességgel, már 2015 decemberben megjött az első 600 millió forintos hitel, idén márciusban pedig még 600 millió. A Fejér-B.Á.L. esetében is a megnyert közbeszerzések várt díjai fedezik a hiteleket: a nyilvántartás említi a Nemzeti Lovarda-fejlesztést és egy-egy általánosiskola-kivitelezést, Izsákon és Dunakeszin.

Feltűnő, hogy ez a három Mészáros-cég mind az építőiparban, azon belül is az építőipari közbeszerzések piacán aktív.

Ez az ágazat kitüntetett helyen áll a leginkább lopható szektorok között.

Csányi Sándor, Orbán Viktor, Mészáros Beatrix (Mészáros Lőrinc lánya) és Mészáros Lőrinc az alcsúti mangalicatelepen.

De Mészáros nem csak az építőiparban tevékeny. Terjeszkedik olyan klasszikus járadékszedő szektorokban is, mint a mezőgazdaság és – egyelőre főleg közvetítőkön keresztül – a vendéglátás-hotelbiznisz is. A hírek szerint már messze nem csak Fejér megyében gyűjti a földeket az aranykalászos gazdává lett Mészáros, hanem például Békés megye párezer hektáros gazdaságai környékén is gyakori vendég.

Ezekben a szektorokban csak a nyoma látszik az OTP hiteleinek, nem tudjuk a teljes hitelösszeget. Mindenesetre az történt, hogy a Mészáros Lőrinc által 2014 elején megvásárolt Fejér megyei Aranykorona Zrt. ingó eszközei – tételesen felsorolva mindent az Omnia Fx170 tojásválogató géptől a trágyaszalag-hegesztő berendezésig – idén február óta egy olyan hitelt fedeznek, amit a Wellnesshotel Építő Kft. vett fel. Ez utóbbi cég papíron nem Mészárosé, hanem egy korábbi gyilkosságis nyomozó rendőrtiszté, dr. Csík Zoltáné, tavaly február óta. Csík többek között az Aranykorona ügyvezetője volt, most a frissen Mészáros kezébe került Talentis Group Zrt. vezetője lett, de más Mészáros-cégek mellett a Magyar Építő Zrt. igazgatóságának is tagja (ez az a cég, ami a Mészáros vállalkozásaihoz hasonlóan kormányzat által milliárdos munkákkal felpumpált Duna Aszfalt tulajdonosai, Szíjj László és Varga Károly birtokába tartozik, de Mészáros Lőrinc vőjelöltje, Pálffy Balázs az ügyvezetője).

Azt látjuk tehát, hogy Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor nem csak a futballstadionok VIP-páholyaiban ülnek közel egymáshoz, és nem is csak mangalicafarmokat tekintenek meg közösen – persze mindig Orbán Viktor társaságában –, hanem erős pénzügyi szálak is összekötik ezt a két embert.

Mondhatni, Csányi Sándor Mészáros Lőrinc bankára.

Érdekesen árnyalja ezt a tényt, hogy az élelmiszeriparban az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor Bonafarm-csoportja, és a köré szerveződő integrált, a hitelektől a műtrágya- és traktoralkatrész-ellátáson át az értékesítésig mindenről gondoskodó agrárbirodalom komoly, pontosabban sokkal nagyobb és hatékonyabb versenytársa Mészáros Lőrinc sokasodó agrárérdekeltségeinek.

Az elmúlt években Csányi Sándor nem csak a legnagyobb magyar agrárvállkozóvá vált, hanem komolyan vehető vetélytárs nélkül uralja a mezőgazdaság bizonyos területeit.

Csányi látványosan az élelmiszeripar felé mozdult el befektetéseivel is: például ezzel indokolta 2013 nyarán az OTP-befektetőket alaposan megijesztő részvényeladásait is. A Mohácson épülő óriási, 15 milliárdos vágóhíd például az ő érdekeltsége, ha ez a cég év végén elkezdi a termelést, akkor a Csányi-féle Bonafarm csoport két tagjával, a Dalmand Zrt.-vel és a Bóly Zrt.-vel valamint a Pick Szeged Zrt.-vel kiegészülve Csányi válik az ország legnagyobb húsipari befektetőjévé. A húsiparban egyébként jelen van Mészáros Lőrinc is, a sertéstenyésztés mellett a Bakonyhús Kft-vel, és az elmúlt hetekben szóba került az is, hogy megvenné a bajba került Pápai Húst. Ez persze nem egy kaliber Csányi érdekeltségeivel, de amilyen tempóban Mészáros minden másban is gyarapodik, előbb utóbb biztosan lesz súrlódás.

Más helyzetben Csányi nem szokott finomkodni azokkal, akikkel szembekerül a piacon. Például miután a közelmúltban – egészen mesteri ármánykodás után – elhappolta Bige László elől a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb cégét, a Kite Zrt.-t, Orbán Viktor jelenlétében fejtegette, milyen jó, hogy sikerült megakadályozni, hogy egy „útonálló, kiszivattyúzó” ember szerezze meg a céget.

Csányi Sándor, a KITE vezérigazgatója és Orbán Viktor 2014 novemberében, a KITE náduvari logisztikai központjának átadóján, repitraktorral. Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

Mellékszál, de azért az is elég érdekes, ahogy Csányi a saját agrárérdekeltségei finanszírozását megszervezi. A mohácsi vágóhidat fejlesztő cégben például eredetileg benne volt, de aztán kivonult, most a vele szimbiózisban lévő üzletember, Nagy György nevén van a projekt, amit az OTP hitelez, igen nagy pénzekkel. A KITE Zrt. megvásárlására az MKB és az UniCredit adott elég vaskos, összesen 19,3 + 17,1 milliárd forintos hitelt a Csányi-érdekeltségeknek (Agrárintegrátor-Agrochain-Agrárspektrum), csakhogy azóta az OTP is stratégiai tulajdonos lett a cégben, aminek a hitelezésébe is beszállt.

De vajon mi lesz, ha Csányinak Mészáros Lőrinccel kell majd a mostaninál élesebben versenyeznie az agráriumban? Vagy egyszerűen csak a Csányi-Mészáros mezőgazdasági együttműködés kezdeteinek, egy hatalmas nagybirtok olajozott működésének vagyunk tanúi? Csányi enyhíteni próbálja a kormányfő körének végtelen üzleti étvágyát, jóakartot próbál vásárolni magának, nélkülözhetetlenné szeretné tenni magát? Ezt még csak találgatni lehet.

OTP-hitel Garancsi Istvánnak

Garancsi István – egykori brókerből lett cég- és bankgyűjtő üzletember, közelmúltbeli bicikliügyi miniszterelnöki megbízott, jelenlegi természetjáró szövetségi- és Videoton FC-elnök – Mészáros Lőrinchez hasonlóan fontos ember abban az üzleti körben, ami Simicska Lajos után Orbán Viktor körül kialakult. A miniszterelnökhöz egy ausztriai sziklamászás során került közel, azóta a „kötélbarátjaként” is emlegeti Orbánt, és az üzleti karrierje is nagy lökést kapott.

Például tulajdonos lett az állammal előnyös gázszerződésekből milliárdokat pumpáló MET-ben, a közelmúltban pedig megvette a WING Zrt-től az egyik legnagyobb építőipari céget, a Market Építőt, amivel szédületes állami megrendelésekhez jut. Bankja, a Duna Takarék jó érzékkel úszta meg 2013-ban, hogy a takarékintegráció része legyen.

Az OTP-s kapcsolat elég régről jön Garancsinál, hiszen már a kilencvenes évek legelején a bankban kezdte. Később viszont Csányi Sándor – és Hernádi Zsolt – egyenrangú üzlettársa lett, méghozzá a 2001-ben botrányos körülmények között privatizált, a korábbi diplomataingatlanokat tulajdonló CD Hungaryban.

Balra Csányi Sándor, jobbra Garancsi István. Itt valószínűleg nem a finanszírozásról beszélgetnek, hanem fociról: a kép az MLSZ Telkiben tartott, 2016. május 6-i szövetségi közgyűlésén készült. Csányi MLSZ-elnök, Garancsi MLSZ-elnökségi tag. MTI Fotó: Illyés Tibor

A Market Építő munkáit 4 milliárd forinttal hitelezi az OTP. Ebből 2,5 milliárd forint éppen a Csányi-közeli mohácsi vágóhíd kivitelezésére kapott hitel (ez 2015 júniusban került a nyilvántartásba), 1,5 milliárd pedig egy arab vállalkozónak a magyar Eximbank által is finanszírozott projektje, a Párisi udvar kivitelezési munkáit finanszírozza (2016 január). Igaz, a Market Építőt más bankok is hiltelezik (Unicredit, K&H). De mind a két OTP-hitel azután jött, hogy Garancsi átvette a céget.

Garancsi több mint száz cégben tölt vagy töltött be funkciókat, szóval nem könnyű áttekinteni, hogy egész pontosan mit csinál. De az például szembetűnő, hogy az idén januárban – a Vizoviczikivel is üzletelő Tamási Lászlóval közösen – indított GyTT Agrár Kft.-ben összefogott seregélyesi (korábban Leisztinger-érdekeltség) cégeken az OTP nemrég zálogjogot jegyzett be, szóval friss hitelt is folyósított. A Garancsihoz a 2001-es, sokat kritizált privatizációval került CD Hungary-ból lett Szinva Zrt – illetve az a közel 50 különböző ingatlanfejlesztést takaró, „Sinvest” nevű cég, ami ide tartozik – szintén nem úszta meg az OTP hiteleket: az ingatlanokon legutóbbi állás szerint, 2009 óta éppen 4 milliárd forint OTP-s jelzálog van.

OTP-hitel Sánta Jánosnak

De a mostani politikai rezsim kedvezményezettjei között nem csak ez a két ember jutott nagy összegű hitelhez az OTP-től.

Ott van például Sánta János.

A hódmezővásárhelyi dohánymilliárdosról azt kell tudni, hogy – bár ezt Lázár János a szokásos hetyke félmosolya keretében tagadni szokta, de – elég jól ismerik egymást Lázár Jánossal az alföldi városból, egyes források szerint barátok is.

Valójában két Sánta János is van, apa és fia, és mindketten aktívak a dohánybizniszben: az apa Sánta János József a nagyobb tulajdonos, míg fia, Sánta János István az operatív vezető.

A Lázárral ápolt személyes viszonynál mindenesetre beszédesebb, hogy a trafikrendszer – eufemizmussal élve – átalakítását levezénylő Lázár gyakorlatilag olyan törvényt vitetett át a parlamenten, amit Sánta Jánosék Continental nevű cégénél írtak. A trafikpályázatokon a céghez kötődő emberek agyonnyerték magukat, később az NGM-nél olyan dohányipari különadót találtak ki, ami a Contientalon kívül minden céget súlyosan megterhel, aztán nem olyan rég egy csapásra a Continentalhoz került a dohánynagykereskedelem is, hogy nem sokkal később kiderüljön, hogy feleannyit fizettek a koncesszióért, mint amiről szó volt. Sánta egyébként – Orbán hívó szavára – a párt/kormányzati szócső Magyar Időkbe is beszállt tulajdonosként.

A Continental Dohányipari Zrt. és a szintén a Sánta-körhöz tartozó Tabán Trafik 2014 októberben jutott 5-5 milliárd forint OTP-hitelhez, és mindezt megfejelte a két cég anyacégének, a Sánta családjának tulajdonában lévő Ventas Coffee-nak juttatott egymilliárd forintos hitel, szintén az OTP-től.

Szóval Sánta Jánosék cégeit összesen 11 milliárd forint hitellel tolta meg az OTP 2014 őszén.

Érdekes módon ebben az időben a nyilvánosság annyit látott, hogy Csányi és Lázár színpadias gesztusok keretében acsarkodott egymásra. Lázár 2013 során többször leuzsorásozta Csányit, mire Csányi feljelentette és többször is keményen visszaszólt neki, ráadásul pont a Continentalos ügyben („ügyes politikus, látjuk, milyen jól intézte a trafikügyet”). De még tavaly áprilisban is olyanokat mondott Lázárra Csányi, hogy nyugtalanítónak tartja, hogy olyan emberre bíztak a kormányban százmilliárdokat, „aki egy kisváros gazdálkodását sem tudja kézben tartani”. A hivatalos békekötés csak 2015 végén történt meg, amiről februárban számolt be a Figyelő.

Ennek fényében különösen visszatetsző, hogy miközben a közvélemény egymásnak beszólogató bankvezér és politikus műsorát látta, addig a színfalak mögött a szóban forgó bankvezér bankja éppen a politikus gazdasági hátországának kulcsemberét hitelezte óriáspénzzel.

Ez az igazi konszolidáció

Az OTP piaci részesedése kiugróan nagy a magyar banksrendszerben, mérlegfőösszeg alapján 31 százalékos volt 2014 végén. Az Orbán-kormány 2010 után kísérletet tett arra, hogy egy olyan magyar tulajdonú szereplőt állítson talpra a bankszektorban, amely versenyezni tud az OTP-vel – ez lett volna az FHB-Takarék-Posta-MFB integráció –, de ez a kísérlet egyelőre nem hozott áttörést, inkább döcög.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A Csányi Sándor által vezetett bank őrzi pozícióit, sőt, az eredményt éveken át súlyosan érintő bankadó csökkentése mellett Csányi még külön kedvezményt is ki tudott lobbizni a bankjának, amivel ellensúlyozni tudta ukrajnai és oroszországi veszteségeit.

Az utóbbi hónapokban már nem igazán hallani súrlódásokról a kormány és a legnagyobb magyar bank között. Ahogy a leggazdagabb magyar sem fogalmaz meg magánemberként nyilvánosan éles kritikákat a kormánnyal szemben.

Az OTP-csoport a tavaly év végi állás szerint 1804 milliárd forintot hitelezett magyar közép- és nagyvállalatoknak (ez innen, a konszolidált beszámolóból olvasható ki). Ennek a túlnyomó többsége örökség évekkel ezelőttről. Nehéz megbecsülni, hogy az utóbbi két évben folyósított vállalati hiteleknek mekkora része az a (legalább) 26 milliárd (de valószínűleg ennél több), ami csak Mészárosnak, Garancsinak és Sántának ment, de az biztos, hogy szabad szemmel látható összegről van szó. Ami talán azt is jelenti, hogy a legnagyobb magyar bank a kormányközeli üzletemberek sikeréhez kötötte saját útját.

(Címlapkép: Tbg.)