LMP: A választókerületi együttműködés kérdéséből kizárólag a Fidesz profitált

A vasárnapi országgyűlési választással és annak eredményével – konkrétan a budapesti körzetekkel – kapcsolatban érdeklődtem az LMP-nél. Szerettem volna megszólaltatni Kreitler-Sas Máté, Ungár Péter, Mizsei László, Hajdú Mária és Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő-jelölteket, de nem tudtam őket elérni, Hajdú és Schmuck pedig a központi sajtóosztályhoz irányított.

Mint ismert, a Fidesz-KDNP elvitt 6 budapesti egyéni kerületet, a fővárosi mandátumok harmadát, ami nélkül nem szerezhetett volna kétharmados többséget. (Jelen állás szerint a Fidesz-KDNP a nemzetiségi szószólóval együtt 3 képviselővel tudja biztosítani, hogy kétharmados törvényekhez nyúlhasson hozzá.) A mostani adatok szerint a fővárosban Kocsis Máté kerületét leszámítva akár mindegyik egyéni kerületet elbukhatta volna a Fidesz, ha az LMP-s jelöltek hajlandók lettek volna itt visszalépni.

Kocsis előnye majd 4000 szavazatnyi volt, ez az egyetlen budapesti körzet, ahol az LMP visszalépése önmagában nem is lehetett volna elég az ellenzéki győzelemhez, hiszen ebben a kerületben erősen szerepelt az Együtt, a Momentum és a Jobbik is.

Öt képviselő viszont – már több korábbi felmérés szerint is – akár meg is akadályozhatta volna a kétharmadot. Csakhogy az LMP végül csak három választókerületben lépett vissza: Ábrahám Júlia a 10-es , Kassai Dániel a 15-ös és Tenk András a 17-es választókerületben. Ezeken a helyeken győzött is az ellenzéki jelölt, ahogy a KDNP-s Hollik István ellen az LMP-s Csárdi Antal is az 1-es választókerületben. Ezzel szemben az alábbi öt kerületben, annak ellenére, hogy az ellenzék elvihette volna, ha a kevésbé esélyes LMP-s jelölt visszalép, a Fidesz nyert:

  • Budapest 2: Simicskó István 858 szavazattal nyert a DK-s Gy. Németh Erzsébet előtt. Az LMP jelöltje, Kreitler-Sas Máté 3138 szavazatot vitt el a kerületben. Ha visszalépett volna az esélyesebb jelölt javára, és az LMP-szavazók akár csak harmada átszavazott volna, Simicskó veszít.
  • Budapest 3: Gulyás Gergely 1945 szavazattal nyert a DK-s Bauer Tamás előtt, itt az LMP-s jelölt, Hajdú Mária 3497 szavazatot kapott. Ha az LMP-sek alig több mint fele átszavazott volna az esélyesebb jelöltre, Gulyás Gergely elbukik.
  • Budapest 4: Varga Mihály 2690 szavazattal nyert a DK-s Niedermüller Péter előtt, az LMP elnökségi tagja, Ungár Péter – aki listán bejutott – 5348 szavazatot gyűjtött. Ha visszalépett volna az esélyesebb jelölt javára, és a szavazói fele átszavazott volna, Varga Mihály nem nyer.
  • Budapest 13: Szatmáry Kristóf államtitkár, aki a választások előtt még botrányokba is keveredett, 1209 szavazatot vert az Együtt jelöltjére, Vajda Zoltánra, az LMP-s jelölt, Mizsei László viszont 3823 szavazatot vitt el. Ha a a Momentumhoz hasonlóan az LMP visszalép, egyharmados átszavazás is elég lett volna az ellenzéki jelölt győzelméhez.
  • Budapest 14: A fideszes Dunai Mónika 2239 szavazattal nyert az MSZP-Párbeszéd jelöltje, Lukoczki Károly előtt. Itt az LMP-s jelölt 2694 voksot kapott, tehát a nagy többségnek át kellett volna szavaznia, de ha az 1531 szavazatot elszívó, momentumos Tóth Endrével együtt visszalép, meglehetett volna a kerület. Tóth egyébként visszalépett volna, ha Schmuck is, a választás előtt és alatt is buzdított az MSZP-s jelölt melletti egyéni szavazatra.

Tehát a három legszorosabb választókerületben való visszalépéssel, összesen 4012 szavazattal meg lehetett volna akadályozni a kétharmadot. Újabb 4148 szavazattal még két mandátumot el lehetett volna venni a Fidesz-KDNP-től.

A sajtóosztályon keresztül a jelölteknek az alábbi kérdéseket tettük fel:

  1. Megbánta-e, hogy nem lépett vissza? Utólag úgy látja, hogy vissza kellett volna lépnie?
  2. Az LMP-ben mondta-e valaki, hogy ne lépjen vissza, vagy kérte-e valaki, hogy lépjen vissza?
  3. Elégedett az eredménnyel?
  4. Hogyan képzeli el a jövőjét a politikában?
  5. Milyenek a visszajelzések az eredmény után?
  6. (Ungár Pétertől és Schmuck Erzsébetről azt is megkérdeztük, hogy:) Listáról bejutott a Parlamentbe. Nem merült fel a visszalépés, ahogy több másik kerületben is? Ha nem, miért nem?

Az LMP azt válaszolta: „A választás eredménye is azt bizonyítja, hogy csak az LMP által javasolt teljes koordináció tudta korlátozni a Fidesz hatalmát, azonban erre mind a Jobbik, mind az MSZP, mind a DK nemet mondott. Az is kiderült, hogy önmagában baloldalról nem hogy a kormányváltás nem megvalósítható, de még a kétharmad sem megakadályozható, mert az MSZP és a DK támogatottsága jelentősen csökkent az utóbbi négy évben is: ezt bizonyítja, hogy az MSZP olyan körzetben sem tudott nyerni, ahol négy éve még sikerült, és most az LMP is visszalépett. Ráadásul a taktikai szavazás a pártok megegyezése nélkül is működött, az egyéni szavazatok aránya egyértelműen bizonyítja, hogy akik át akartak szavazni az esélyes jelöltre, azok a pártok megegyezése nélkül is átszavaztak.”

A párt azt írta: „Az ellenzék több egyéni választókerületet nyert, mint 2014-ben, a végeredmény mégis a Fidesz kétharmados többsége lett. Elsősorban azért, mert csak az LMP tudott jobb eredményt elérni, mint 2014-ben, a koordinációt a kampány központi elemévé tevő MSZP és DK mintegy 7,5 százalékkal kapott kevesebbet listán. A választókerületi együttműködés kérdéséből kizárólag a Fidesz profitált és fog profitálni a továbbiakban is, mert olyan pártokat akar rákényszeríteni a magyar emberekre, melyekre jól láthatóan egyre kevésbé szívesen szavaznak. Továbbá nehéz úgy a demokrácia visszaállításáért küzdeni, hogy az ezt zászlójukra tűző pártok maguk akarják eldönteni, hogy kinek van és kinek nincs joga elindulni egy választáson.”

Az LMP belső fóruma egyébként szombaton tárgyalja Kassai Dániel fegyelmi ügyét. Ellene azért indult etikai eljárás, mert visszalépett az MSZP-s Kunhalmi Ágnes javára (aki így nyert is). Ráadásul folyik etikai vizsgálat Hadházy Ákos lemondott társelnök ellen is. A konfliktus forrása, hogy az LMP-ben több korábbi testületi döntés erősítette meg a „sem Orbán, sem Gyurcsány” politikai vonalat, vagyis hogy nem közösködnek sem a Fidesz-KDNP-vel, sem az MSZP-vel és a DK-val. A párt elnökségi titkára, Sallai Róbert Benedek a különutas politika híveként folyton konfliktusokba került Hadházyval, aki a Fidesz leváltásának érdekében sokkal inkább hajlandónak tűnt a megegyezésre a baloldali pártokkal és a Jobbikkal. Sallai azzal is megpróbálkozott, hogy Hadházy magánakciójának állítsa be a tárgyalásokat a koordinációról, pedig a témában az elnökség is támogató döntést hozott.

Gyurcsány Ferenc, Ungár Péter és Szél Bernadett eredménytelen egyeztetése március 18-án.Fotó: Botos Tamás/444

Most tehát ott tartunk, hogy az LMP részben összejátszott az MSZP-PM-mel, hiszen két egyéni jelöltje is visszalépett (a párbeszédes Szabó Tímea és a szocialista Kunhalmi Ágnes javára), részben viszont erre nem volt hajlandó (még az egyébként külön induló Együtt képviselőjének a javára sem), így a különutas politika is törést szenvedett, és még az eredmények alapján könnyen elkerülhető kétharmados Orbán-kormányt sem sikerült megakadályozniuk.