Az ellenzék a korábban megnyert 12 körzetéből csak 6-ot tudott többé-kevésbé bebiztosítani a kölcsönös visszalépésekkel. Ezek között vannak olyan körzetek, ahol már az is eredménynek számít, hogy legalább nem indulnak rosszabb esélyekkel, mint 2014-ben. De a korábban elvesztett körzetek közül 6-ban pont a sikeres a visszalépések növelték az ellenzéki győzelem esélyét. 

Legalább 12 olyan körzetben maradt el a koordináció, ahol a 2014-es eredmények alapján egyébként legyőzhető lenne a Fidesz. Itt az átszavazási hajlandóság fog dönteni. Sok körzetet átfordított volna, ha a jobbikos jelölt visszalép, de a párt mind a 106 helyen állva hagyta a jelöltjeit. 

• Az MSZP-P összesen 5, 
  
• a DK 3, 
  
• az LMP 6,
  
• a Momentum 13,
  
• az Együtt pedig 20 helyen léptette vissza a jelöltjét.
  

Ahol sikerült megegyezni, győzhetnek

Az ellenzék talán Csepelt (Budapest 17.) biztosította be a legjobban. A Jobbik kivételével mindenki visszalépett az együttes Szabó Szabolcs javára, akinek négy éve 444 szavazattal sikerült megvernie Németh Szilárdot. Mivel most az LMP, a Momentum és az MSZP is visszalépett a javára, az Együtt politikusa ennél is jobban szerepelhet. Németh Szilárddal kapcsolatban pedig nehéz eldönteni, hogy javított vagy rontott az esélyein, hogy az elmúlt 4 évben sokkal ismertebb lett.

Négy éve a fideszes Kucsák László csak 56 darab szavazattal kapott többet Kunhalmi Ágnesnél a XVIII. kerületben (Budapest 15.). Azóta Kunhalmi is jóval ismertebb lett, és az LMP és a Momentum visszalépésének köszönhetően jó esélye van, hogy most megszerezze a körzetet. 

Mivel 2014-ben a Belvárosban (Budapest 1.) Rogán Antal is kikapott volna, ha nem ütik ki egymást az ellenzéki jelöltek, itt is nagy volt a nyomás, hogy most fogjanak össze a kormánypárti indulóval szemben. Ráadásul a Fidesz idén nem is a propagandaminisztert, hanem a kevésbé ismert (és ráadásul KDNP-s) Hollik Istvánt indította a körzetben. Az ellenzéknek pedig jók az esélyei. Az együttes Juhász Péter és a momentumos Fekete-Győr András után végül V. Naszályi Márta is visszalépett, így csak az LMP-s Csárdi Antal maradt versenyben. Az összefogás nagyon betehet Hollik István éppen csak megindult karrierjének, mert a Fidesz pártlistáján is csak a 132. helyet kapta meg, szóval ha nem nyer a Belvárosban, még a parlamenti helyét is bukhatja. 

Szél Bernadettnek úgy sem lesz könnyű dolga Budakeszin (Pest 2.), hogy a DK és a Momentum jelöltje is visszalépett a javára. A fideszes Csenger-Zalán Zsolt legutóbb 46,5 százalékkal vitte a körzetet. Akkor tudná beérni a Fidesz jelöltjét, ha a jobbikosok is nagy számban átszavaznának rá. 

A szocialista Varga László 2014-ben Miskolcon (Borsod 2.) a szavazatok 31,39 százalékával tudta nyerni a körzetét, míg a másodikként végzett fideszes is 30,89  százalékot kapott, a jobbikos jelölt pedig 30,6 százalékot, vagyis mindhárom párt számára nyerhető körzetnek számít. Varga esélyeit növelheti, hogy az LMP és a Momentum jelöltje is visszalépett a javára. A Taktikaiszavazás.hu szerint ha működik az átszavazás, akkor Varga újra behúzhatja a körzetet. A Republikon Intézet mandátumbecslése is inkább őt hozta ki győztesnek. 

Mivel Óbudán (Budapest 10.) az LMP és az Együtt is visszalépett, az MSZP-Párbeszéd jelöltjeként induló Szabó Tímeának jó esélyei vannak, hogy megnyerje a körzetet. Négy éve a szocialista jelölt 38,24 százalékkal húzta be, a fideszes pedig csak 35,82 százalékot kapott. Közben az akkor külön induló LMP is kimagaslóan jól szerepelt (8,95 százalék). A becslések is azt mutatják, hogy ezek a szavazatok bebiztosítják Szabó győzelmét, kivéve, ha az LMP-s és az együttes szavazók egy része inkább a Momentum versenyben maradt jelöltjére, Donáth Annára szavaz át. 

Nagyon hasonló a helyzet a négy évvel ezelőttihez Pesterzsébeten (Budapest 16.), amikor az Együtt is Hiller Istvánt támogatta, most pedig visszaléptette a jelöltjét a javára. Hiller akkor 2 százalékkal kapott több szavazatot, mint a fideszes jelölt. Most annyi változott, hogy a Momentum is beszállt a versenybe, és itt nem is léptette vissza a jelöltjét. A becslések szerint Hiller akkor nyerheti a körzetet, ha az LMP-sek és a momentumosok közül is sokan átszavaznak rá.  

 A Terézvárost és Erzsébetvárost összefogó körzetben (Budapest 5.) a Fidesz az Orbán család ügyvédjét, Bajkai Istvánt indítja, miután négy éve Rónaszékiné 273 szavazattal kikapott a DK-s Oláh Lajostól. Bajkai pedig mindent bevetett a kampányban: tejet, tojást, ingyensonkát is osztott, zongorázott, majd végül a mulatós legnagyobb sztárjaival rendezte meg az egyik legnagyobb kampányzárót. Oláh javára csak Bokros Lajos, az Együtt és a Momentum lépett vissza, így az ellenzéki győzelem most is necces lehet, mert ezekkel csak a 2014-es állapotok álltak helyre.

A Fidesz az els komoly pofonba Veszprémben (Veszprém 1.) szaladt bele, amikor a 2015-ös időközin a független Kész Zoltán nagy fölénnyel győzte le Fidesz jelöltjét. Most Mesterházy Attila már januárban visszalépett Kész Zoltán javára, később az Együtt jelöltje is, de a többi párt a pályán hagyta a jelöltjeit. Ráadásul a Fidesz is jobban rámegy a mozgósításra, mint 3 évvel ezelőtt, ezért még a Taktikaiszavazás.hu sem túl optimista Kész esélyeivel kapcsolatban.

Az Együtt másik esélyes jelöltje Vajda Zoltán, aki a XVI. kerületben (Budapest 13.) indul a mostanában egyre több botrányban érintett Szatmáry Kristóf ellen. Itt négy éve is szoros volt a verseny, a fideszes jelölt csak 3,4 százalékkal előzte meg az ellenzéki összefogással induló Karácsony Gergelyt. Március végén a Közös Ország felmérése Vajdát hozta ki a legesélyesebb ellenzéki jelöltként, azóta a DK és a Momentum jelöltje is visszalépett a javára.

Szekszárdon (Tolna 1.) a szocialista Harangozó Tamás csak az utolsó pillanatban lépett vissza az LMP-s Hadházy Ákos javára. Korábban a Momentum jelölje is átengedte a lehetőséget Hadházynak. De a győzelem még mindig azon fog múlni, hogy a jobbikosok milyen arányban szavaznak át az LMP társelnökére. 2014-ben a fideszes Horváth István 41,8 százalékkal nyerte a körzetet, a másodikkén befutó Harangozó is csak 24,7 százalékot ért el, a Jobbik jelöltje 19,6 százalékot ért el, Hadházy pedig 10,9 százalékot kapott. 

Szoros versenyben Pécsen (Baranya 1.) befutó lehet még független Mellár Tamás is, akivel szemben sem az MSZP-P, sem a DK nem állított jelöltet, de az Együttön kívül más ellenzéki jelölt nem lépett vissza a javára. Négy éve a fideszes Csizi Péter 4,2 százalékkat kapott több szavazatot, mint a szocialista Tóth Bertalan. A Közös Ország kutatása szerint Mellárnak akkor lett volt esélye legyőzni Csizit, ha más ellenzékiek is visszalépnek a javára. Így a nagy arányú átszavazásban bízhat. 

Nem lett megegyezés, pedig sok helyen szükség lett volna rá

Négy éve egyetlen olyan körzet volt, amit abszolút többséggel tudott hozni az ellenzéki jelölt. A XIII. kerületet magába foglaló Budapest 7-es körzetben a szocialista Hiszékeny Dezső 51,25 százalékkal nyert, szóval a masszívan baloldali választóközönség miatt itt tulajdonképpen még koordinációra sincs szükség. Anélkül is valószínű, hogy Hiszékeny megint behúzza a körzetet.

Nem volt visszalépés a szocialisták szegedi körzetében (Csongrád 1.) sem, ahol Szabó Sándor (39,43 százalék) négy éve 2700 szavazattal győzte le a Fideszt (33,98 százalék). Mivel ez Botka László területe, itt is összejöhet az ellenzéki győzelem. 

De van olyan hagyományosan baloldali körzet, ami az MSZP és a DK közötti kavarás, valamint a koordináció elmaradása miatt csúszhat a Fidesz kezébe. 

A 2014-es újpesti időközin a szocialista Horváth Imre 50,5 százalékkal nyert a Budapest 11. körzetben, a fideszes jelölt csak 30 százalékot kapott úgy, hogy egyébként a Jobbik és az LMP is indított saját jelöltet. Csakhogy közben az MSZP átengedte a körzetet a DK-s Varju Lászlónak, szocialistákra bepöccent Horváth Imre pedig függetlenként indult ellene. A Taktikaiszavazás.hu becslése szerint Varju csak nagyon kis különbséggel nyerhet, ha a nem lesz átszavazás. Márpedig itt egyik ellenzéki jelölt sem lépett vissza a javára. A Republikon Intézet pedig már arra tippelt, hogy a Fidesz viszi a körzetet.

Nem sikerült összehozni a koordinációt Kőbányán (Budapest 9.) sem, ahol legutóbb a szocialista Burány Sándor csak 650 szavazattal előzte meg a fideszes indulót. Burány esélyein az sem javít, hogy az LMP az országosan is ismert Demeter Mártát indítja ellene, aki nemrég lépett ki az MSZP-ből. És még a Momentum is vihet el szavazókat. 

Ami Zuglóban (Budapest 8.) történt, inkább csak kényszer-koordinációnak lehetne nevezni, ugyanis az LMP nem visszaléptette, hanem kizárta a jelöltjét, miután kiderült, hogy a fideszesek is gyűjtöttek neki ajánlásokat. Már nem tekintik hivatalos jelöltnek, de Barta János mégsem lépett vissza. Rendes visszalépés más párt részéről sem történt. A becslések szerint a szocialista Tóth Csaba csak akkor nyerhet, ha beindul az átszavazás. Négy éve csak 3,6 százalékkal előzte be a fideszes Papcsák Ferencet.

A Fidesz 2015-ben Tapolcán (Veszprém 3.) is elvesztette az időközi választást, a jobbikos Rig Lajos pedig megszerezte a pártja első egyéni mandátumát. Most ebben a körzetben senki sem lépett vissza a Jobbik javára, pedig Rig legutóbb csak 1,2 százalékos előnnyel tudott győzni. 

Az elmaradt koordináció miatt nyerhet a Fidesz

A kölcsönös visszalépések főleg azokat a körzeteket fordíthatják meg, ahol 2014-ben csak 40 százalék alatti aránnyal tudott győzni a Fidesz. 

Ezek közül 12 olyan billegő körzet maradt, ahol megverhető lenne a Fidesz, de a visszalépések elmaradása miatt megtörténhet, hogy megint kiütik egymást az ellenzékiek. 

Például Miskolcon (Borsod 1.) a fideszes Csöbör Katalinnak már egy-két visszalépés is gondot okozhatott volna, mivel négy éve csak 3 százalékkal tudta megelőzni a jobbikos jelöltet, de itt mindenki versenyben maradt. Hasonló a helyzet Nyíregyházán (Szabolcs 1.), Dunaújvárosban (Fejér 4.), Pécsen (Baranya 2.), Gyöngyösön (Heves 2.), Rákospalotán (Budapest 12.) és Józsefvárosban (Budapest 6.) is. Ezeken a helyeket akkor bukhatja el a kormánypárt, ha a szavazók nagy része dönt úgy, hogy átszavaz a legesélyesebb ellenzéki jelöltre.