• A Nemzeti Választási Iroda eddig nem tudott megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy miért omlott össze a rendszer a parlamenti választás napján.
• Az NVI-vel szerződött cégek között sok esetben döbbenetes összefonódások vannak: volt, aki saját magát ellenőrizte, más pedig egyik fontos cégből ült át a másikba.
• A kapcsolódási pontokban többek között felbukkannak egykori BM-esek, KDNP-s képviselők, a fidesz.hu üzemeltetője és két Tiborcz-cég vezetője is.
• De mit keres az egyik forráskód egy marokkói férfi felszámolás alatt álló építőipari cégénél? Miért bukkan fel mindenhol Pintér Sándor „egykori jobbkeze”? Miért szponzorálja több cég is az FTC-t? És milyen ország az, ahol a választási rendszer kiszolgálói ennyi szálon köthetők a hatalomhoz?

Április 8. után sokaknak világossá vált, hogy a magyar állam nem képes megszervezni, hogy az összes szavazókörben hozzáértő emberek bonyolítsák le a választást. Többek között sok helyen nem tudták, hogy a nemzetiségi szavazóknak milyen szavazólapot kell adni, későn postázták külföldre a szavazólapokat, volt, aki a szavazókörben tudta meg, hogy regisztrálták nemzetiségi szavazóként, több helyen nem húzták le a szavazólapról a visszalépő jelölteket. Az országos választás szempontjából a papír alapú szavazatok őrzésénél és megszámlálásánál talán kevésbé meghatározó, mégis fontos része a folyamatnak a választást kiszolgáló informatikai rendszer.

Miután a Nemzeti Választási Iroda honlapja a szavazás napján összeomlott, rengeteg kérdés merült fel: például, mi okozta az összeomlást, miért nem állt helyre egy hétig a rendszer, ki felelt azért, hogy a honlap stabilan működjön, és hogy mennyiben befolyásolhatta ez a választás végeredményét. Az LMP szakértői két hétig vizsgálták, hogy mi és hogyan történhetett, majd miután – ahogy azt az elejétől fogva sejteni lehetett – a Belügyminisztérium és a választási rendszer egyik forráskódját birtokló cég részéről áthatolhatatlan akadályokba ütköztek, egy háttérbeszélgetésen a sajtó elé tárták, hogy az elérhető adatok alapján, illetve az érintett cégek megkeresése után, milyen aggályaik merültek fel a rendszerrel kapcsolatban.

Érdekes, sokszor megdöbbentő összefonódások merültek fel, és az LMP szerint egy egymással összejátszó kör tartja a kézben az egész rendszert, amin több jel szerint is komoly biztonsági rések vannak.

A párt közölte, hogy az eddigi tájékoztatások alapján az NVI és a BM is vizsgálatot indított a rendszer leállásával kapcsolatban, amiről levélben kérték Pintér Sándor tájékoztatását, és azt, hogy biztosítson betekintést az ügyben készülő jelentésbe. Pintér azt válaszolta, hogy a választások során a tájékoztatás nem a BM, hanem az NVI feladata, „a belügyminiszter hatáskörébe csupán a választási eljárásról szóló törvényben foglalt feladatok végrehajtásához szükséges informatikai rendszer működtetési hátterének és annak elérhetőségének biztosítása tartozik a NISZ Zrt. útján”, de a NISZ Zrt. „által üzemeltetett infrastruktúrák rendeltetésszerűen működtek, a választási eredmények az állampolgárok számára elérhetőek voltak, és elérhetőek a mai napig”. Pálffy Ilona NVI-elnök válasza szerint a közérdekű adatigénylésben kért adatok olyan, „az NVI által alkalmazott műszaki, informatikai biztonsági megoldások részletes információi”, hogy azokat az infotörvény értelmében, nemzetbiztonsági érdekből nem adják oda. Szél Bernadett és Demeter Márta LMP-s képviselők közölték, élni fognak a betekintési jogukkal, erről még mindig folyik az időpont-egyeztetés.

A választási rendszer szó szerinti nyertesei

„Ez egy 10 milliós ország, ha akar, mindenkit össze tud kötni mindenkivel.” (Csepreghy Nándor)

Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen sok, a hatalomhoz köthető szereplő bukkan fel a választási informatikai rendszert működtető céghálóban. Ha nem is történt semmiféle visszaélés, akkor is érdekes látni, hogy a választási rendszer lebonyolítói mennyire be vannak ágyazódva a hatalomba.

A 2018-as választások idején közvetlenül 9 cég állt szerződéses jogviszonyban az NVI-vel:

1. Kürt Zrt.
   Feladata: „a választást támogató informatikai rendszerekben kezelt adatok, nyújtott szolgáltatások informatikai biztonságának kiemelt szintű biztosítása több részfeladatban”.
2. Ernst & Young Tanácsadó Kft.
   Feladata: „a választást támogató informatikai rendszerekben kezelt adatok, nyújtott szolgáltatások informatikai biztonságának kiemelt szintű biztosítása keretében választási szakrendszerek forráskódjának elemzése”. A könyvvizsgáló cég rendszeresen kap közbeszerzéseket az államtól, például az MNV, az Eximbank és a BM is szerződött velük.
3. T-Systems Magyarország Zrt.
   Feladata: „A Nemzeti Választási Iroda részére kiegészítő hardver eszközök (kiegészítő hálózati eszközök és kapcsolódó szolgáltatás) beszerzése”, illetve „a választást támogató informatikai rendszerekben kezelt adatok, nyújtott szolgáltatások informatikai biztonságának kiemelt szintű biztosítása több részfeladatban”. Ez a cég fejlesztette tavaly a biztonsági résekkel teli e-jegyrendszert a BKK-nak, ráadásul közbeszerzés nélkül, amiért a Közbeszerzési Döntőbizottság 150 millió forint büntetést szabott ki. Kiderült az is, hogy a rendszerből majdnem 3500 felhasználó személyes adatai szivárogtak ki.
4. Kopint-Datorg Kft.
   A Kopint-Datorg Rt. 1987-ben jött létre. A cég az IVSZR (Integrált Választási Szolgáltató Rendszer) megalkotásában is részt vett. 2006-ban a Zrt. egyik meghatározó szervezeti egysége, az informatikai fejlesztéssel és üzemeltetéssel foglalkozó Informatikai Divízió átkerült a Kopint-Datorg Zrt.-ből a Kopint-Datorg Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-be. A Kft. a 2018-as választásokon a papír alapú jegyzőkönyveket vetette össze az NVI hivatalos eredményeivel.
5. NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
   A Kopint-Datorg Zrt.-t 2011-ben átnevezték NISZ Zrt.-re, és állami tulajdonba került. Főleg a választási rendszert üzemelteti, illetve a T-Systems által vezérelt, kibervédelemért felelős SOC-ban ad szakértői tanácsokat.
6. Szenzor Számítóközpont Kft.
   A cég „a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeinek kezeléséhez szükséges érkeztető, szkennelő, adatfeldolgozó és adattovábbító alkalmazás fejlesztési és üzemeltetési szolgáltatásaira” kötött szerződést az NVI-vel. A cég ügyvezetője és egyik tulajdonosa Eőry Őrs, aki az érdi KDNP korábbi elnöke volt, egy másik pedig Eőry Csaba, aki a kormánypártok Informatikai és Telekommunikációs bizottságának az elnöke.
   
7. WebTown Informatika Kft.
   Feladata: „A Nemzeti Választási Iroda részére Liferay CMS licenszek és kapcsolódó támogatások beszerzése.”
8. ZalaSzám Informatika Kft.
   A céget 2008 és 2010 között már Baja Ferenc MSZP-s informatikai kormánybiztos is alkalmazta. Közel 100 közbeszerzést nyert meg, főleg a választásokra vonatkozólag. 2014-ben a ZalaSzám végezte a választások ellenőrzését és auditálását, 2018-ban pedig „a választási honlap minőségbiztosítására, próbák szervezésére és lebonyolítására” kötöttek szerződést, de hogy a 95,2 millió forintért pontosan milyen munkát, minek a próbáját végezte a cég, arra sem az NVI, sem a cég nem válaszolt a hvg.hu-nak.
9. IdomSoft Zrt.
   Feladata: „Az időközi választásokat, a helyi, területi és országos népszavazást támogató informatikai rendszer kialakítása a Nemzeti Választási Rendszer továbbfejlesztésével és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.” Úgy tűnik, ennek a cégnek kulcsszerepe van a hálózatban.

Egykori belügyesek cégét futtatta fel Pintér Sándor jobbkeze, aki régóta felel a választási rendszerért

Deményné Kertész Krisztina 2001-ben „Pintér Sándor jobbkezeként” tűnt fel: ő lett a BM Központ Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási hivatal hivatalvezető-helyettese, majd később a jogutód Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) informatikai elnökhelyettese. A KEKKH részbeni utódja ma az NVI.

Deményné idején, 2001 és 2007 között több közbeszerzést megnyert az Idom 2000 Konzulens Zrt., majd 2007 végén Deményné felmondott a KEKKH-nél, és közvetlenül utána az Idomhoz igazolt, aminek 2008-tól az ügyvezetője lett. A hvg.hu 2010-ben azt írta, éveken át belső hivatali anyagokhoz jutott hozzá az exbelügyesek által alapított cég, így már az állami megrendelések pályázati kiírása előtt tudhatta, mi lesz a feladat, sőt néha még a pénzügyi keretekről is kapott előre információt, de az is előfordult, hogy 10 évre titkosított kormányelőterjesztés került hozzá. Például náluk kötött ki 2003-ban a családjogi törvény, és az ehhez kapcsolódó rendelet módosításakor a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának projektterve a közbeszerzési eljárással kiválasztandó fővállalkozóra váró feladatokkal, a szükséges informatikai fejlesztésekkel. A hvg.hu szerint a dokumentum részletezte a hivatal által becsült költségeket is, „mankót kínálva a közbeszerzési tárgyalások áralkujához”.

2010 júliusában Deményné az Idom2000 részvényese lett, majd 2010. december 31-én az Idom2000 Konzulens Zrt. megszűnt, és 94 százalékos tulajdonnal kivált belőle az IdomSoft Zrt. Azóta is ez a cég üzemelteti a Nemzeti Választási Rendszert, és Deményné most a cég választási rendszerfejlesztési igazgatója. 2012 májusától Deményné majd egy évig a Tigra Business Intelligence-ben volt tulajdonos. A fia, dr. Demény Ádám dandártábornok a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság vezetője.

A Deményné irányítása alatt álló Idom 2000-et a 2010-es választás után, április közepén a Jobbik megvádolta választási csalás gyanújával, mivel a cég átengedte a választási rendszer dokumentációit, forráskódjait és bizonyos keretszoftverek elkészítésének jogát a jelenleg felszámolás alatt álló É.B.SZ.K. 2004 Kft.-nek. A BRFK közölte, hogy a választási számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás indult. Erről azóta nem volt hír, úgyhogy megkérdeztük a rendőrséget, mi lett a nyomozás eredménye. A válasz szerint „a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda jogelődje számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást, amelyet 2010. december 29-én bűncselekmény hiányában megszüntetett”.

Hogy került a forráskód egy Magyarországon sosem járt marokkói férfi kezébe?

Az Idom 2000 egyik fő alvállalkozója lett az É.B.SZ.K. 2004 Kft., aminek elvileg a fő tevékenysége a lakó- és nem lakóépületek építése. A HVG információi szerint az É.B.SZ.K. 2006-ban és 2007-ben összesen közel 400 millió forint értékű munkáról állított ki számlákat az Idomnak: 2006-ban a választásokhoz jegyzékkészítő programokat fejlesztett, 2007-ben az okmányirodai rendszer tesztelését és módosítását végezte, amibe az anyakönyvi, a jármű-, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá az ügyfélkapu okmányirodai ága is beletartozott. Az Idom 2000 – aminek ekkor Schäffer István volt a tulajdonosa – olyan feladatokat is kiadott az elvileg építőipari cégnek, mint a polgári lőfegyverek országos nyilvántartó rendszerének korszerűsítése vagy az SISone4ALL rendszer, ami egy adatbank az EU teljes körözési nyilvántartásához.

Az É.B.SZ.K. 2004 Kft.-t 2008-ban tulajdonosként átvette a marokkói Bhasil Mohammed, aki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Idegenrendészeti Hatósági Osztályának kimutatása szerint még sosem járt Magyarországon, majd a cég gyakorlatilag fantommá vált, az Apeh feljelentést is tett az ügyben. Lázár János akkor bejelentette, hogy a Fidesz a választások informatikai rendszerét üzemeltető cég „eltűnésével” egészítette ki azoknak az ügyeknek a listáját, amikben kezdeményezik a jelenlegi kabinet elszámoltatását. Az elszámoltatás végül mindegyik esetben elmaradt.

A HVG 2010-ben arról írt, hogy a cég megvásárlásában segédkezett Bassam Tarche szír pénzmosó is, akit bizonyítottan kötöttek a Kulcsár-féle brókerbotrány egyik gyanúsítottjához, és akit a 2010-es választások előtt alig egy hónappal, március 17-én fényes nappal agyonlőtt egy azóta is ismeretlen támadó, amikor a szokásos útvonalán haladva Tarche autója piros lámpát kapott a Csömöri út és a Rózsa utca kereszteződésében. (Az egyik szemtanú egy szolgálaton kívüli rendőrtiszt volt, aki épp az áldozat kocsija mögött haladt, de a Havaria Press információja szerint nem mert kiszállni az autóból.)

Mivel az LMP nem kapta meg a kért adatokat, és azokat egyelőre nem is láthatta, még azt sem lehet tudni, hogy a marokkói kézbe került forráskódnak volt-e szerepe a legutóbbi választáson.

Jött Vertán György, és behúzott mindent

Vertán György 1996-ban alapította meg a nyomtatókkal és nyomtatással foglalkozó Tigra Copy-t, ami 2000-re 602 közbeszerzést nyert el. 2018 végéig ők üzemeltetik az önkormányzati informatikai rendszereket, de nagyon hosszú az állami referenciáik listája is: Honvédelmi Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, ORFK, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Országos Mentőszolgálat, MTVA, stb. Amikor 2015-ben, a netadós tüntetések után Deutsch Tamás elindította az internetkonzultációt, a szükséges munkákat a Tigra és Vertán György másik cége, a Damit Informatika Kft. kapta. Ez a cég üzemeltette a Fidesz honlapját is, méghozzá nem olcsón.

A cég a 2010-es választások előtt megbízási szerződést kapott az Idom 2000-től, majd az első fideszes kétharmad után az Orbán-kormány megbízta a minisztériumok átvilágításával. Ezután történt két érdekes tranzakció: 2012 februárjában Vertán György kivásárolta Schäffer Istvánt az Idom 2000-ből, kb. 380 millió forintért, de az állam már az év végén felvásárolta a céget 1,3 milliárd forintért.

Ahogy nőtt a cég, az alegységek irányítását a Tigra Business Intelligence vette át. 2018. márciusban, két héttel a választás előtt a Tigra és két másik konzorcium elnyert az IdomSofttól egy 2,1 milliárd forintos keretösszegű közbeszerzést „szakértői erőforrások beszerzése” címén. Deményné az egyik betekintésen az LMP-nek azt mondta: a Tigra egy térképes szolgáltatást és egy jelölési listázó programot is fejlesztett az IdomSoft-nak és az NVI-nek.

Érdekesség, hogy több említett cég is kapcsolatban áll vagy állt az FTC-vel, aminek az elnöke Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató/korábbi kampányigazgató, és amihez a választás után két nappal beugrott a miniszterelnök, hogy megköszönje a támogatásukat. 2011-ben, mielőtt Kubatov átvette a Fradi vezetését, az Ernst & Young nemzetközi könyvvizsgáló cég világította át a futballklubot, a T-Systems mellett pedig a Tigra is az FTC szponzora.

Az Idomsoft, ami mindenre is jó

2000-ben három egykori belügyes, Gödry Ádám, Kertész Péter és Kovács Zoltán megalapította az Idom 2000 Konzulens Zrt.-t, amit 2004-ig Malics Géza vezetett, aki most az NVI informatikai szakértője. 2001-ben kötötték meg az első szerződésüket a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalával, azóta dolgoznak az államnak. Az egyik alapító, Kovács Zoltán egyébként 2013-ban is feltűnt, amikor Deménynével együtt megalapította a DamRmin Kft.-t.

Az Idom 2000 Konzulens Zrt.-hez és a jogutódjához fűződik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása, az Integrált Gépjármű Felelősségbiztosítási Nyilvántartási rendszer, az Ügyfélkapu rendszere, az okmányirodai rendszer, a közös határellenőrzést szolgáló schengeni információs rendszer, a szabálysértési, az idegenrendészeti, a bűnügyi és az egyéni vállalkozói nyilvántartás, továbbá a parlamenti, önkormányzati és EP-választások, illetve a népszavazások lebonyolítása.

2010-ben az Idom 2000 Konzulens Zrt. 1,3 milliárdos közbeszerzést nyert a választások lebonyolítására. Ekkor a cég igazgatóságában ott ült Hauberl Gergely, aki 2016 óta az Elios Zrt. igazgatósági tagja, és 2015-ben közvetlenül Tiborcz István után lett a Green Investments & Solutions ügyvezetője. Az Idom 2000 Konzulens Zrt. 2010 végén átalakult IdomSoft Zrt.-vé, pontosabban Schäffer István kivásárolta Gödry Ádámot, és 2012 februárjáig tulajdonos is volt. 1998 és 2009 között ő volt a kormányzati közbeszerzéseket is intéző, a miniszterelnökségi hivatal alá tartozó Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) főigazgatója, ezalatt írtak ki több, olyan milliárdos informatikai közbeszerzést is, ahol például egy napos volt az ajánlattételi határidő, kifejezetten Microsoft-termékekre írtak ki 25 milliárdos tendert, vagy az állam számára olyan kirívóan hátrányos feltételekkel kötöttek szerződést az Erzsébet téri Design Terminálnál, hogy nyomozást indított a rendőrség. Az utóbbi után menesztették Schäffert a hivatal éléről. Az utóbbi időkben az MVM ERBE-nél és az MVM OVIT-nál tűnt fel, például Paks anyagbeszerzését intézi.

2012 novemberében a kormány közölte: nem kormányszerv vagy nem 100 százalékban államilag tulajdonolt cég ne legyen adatkezelő, így ezeket a cégeket államosítani kell. Úgy alakult, hogy az Idom volt az egyetlen szóba jöhető ilyen cég, és kitétel volt az is, hogy a cég a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. joggyakorlása alatt álljon, miután államosítják. A több milliárd nettó árbevételű Idomot 24 nap alatt világította át pénzügyileg az MNV meg a NISZ, és 10 nappal később 1,3 milliárd forintért államosították. 2013 és 2015 között Bancsics Ferenc úgy volt a nemzeti fejleszti miniszter biztosa, hogy közben az IdomSoft Zrt. igazgatósági tagja és az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. elnöke is volt, utána pedig Pintér Sándor egyik főtanácsadója lett.

Az ember, aki gyakorlatilag saját magát ellenőrizte

Vetési Iván 2010 óta volt a KEKKH elnöke, innen kapta a Tigra és az Idom is a közbeszerzéseket. Vetési közvetett üzleti kapcsolatban áll Vertán Györggyel:

• Vetési 2011. november 15-én jegyeztette be a Pareto Kft.-t, aminek az ügyvezetőjének azt a Dénes Kinga Orsolyát tette meg, aki a Vertán-féle Tigra Copy-nak is az ügyvezető igazgatója.
  
• A Pareto székhelye a 1115 Bartók Béla út 105-113. alatti irodakomplexumban van, itt működik a Tigra Informatikai Csoport központi irodája is, de az a MultiContact Consulting Kft. is, ami a Damittal 2017-ben együtt nyerte el a NISZ egyik közbeszerzését.
  

Vetési Iván emellett a NISZ ügyfélkapcsolati és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese, de Kocsis Máté előtt ő volt a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke is.

Tehát az IdomSoft államosításakor többek közt Vetési – aki annak a KEKKH-nek volt az elnöke, amitől a közbeszerzéseket kapta az Idom – a közbeszerzéseket átvilágító NISZ-ben felügyelőbizottsági tag is volt. Ráadásul tulajdonos volt a Kopint Datorg Kft.-ben is, amikor az a választásokon az auditálást végezte (a papíralapú jegyzőkönyvet vetette össze az NVI által kiadott adatokkal), tehát Vetési szinte a saját teljesítményét ellenőrizte.

Tudhatták, hogy le fog állni a honlap

Május elején az NVI bejelentette, hogy befejeződött a független szakértői vizsgálat a választás napján bekövetkezett honlapleállással kapcsolatban. Április közepén bízták meg az Ernst & Young Tanácsadó Kft.-t, hogy vizsgálja ki az okokat. Közölték, hogy bár sikerült „egy viszonylag pontos képet alkotniuk” arról, mi történt aznap, a végleges álláspont kialakítását korlátozta, hogy a szükséges technikai információk nem teljes körűen álltak rendelkezésükre:

„Jogszabályi felhatalmazás hiányában, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, több szervezet megtagadta az adatszolgáltatást, így az általunk hozzáférhetővé vált napló állományok és egyéb adatok nem nyújtottak teljes képet egy átfogó és részletes vizsgálat elvégzéséhez.”

Ezek voltak a főbb megállapításaik:

• A valasztas.hu azért dőlt össze, mert nem bírta a megnövekedett terhelést, de miután az NVI elnökének döntésére átálltak a tartalék portálra, az már „probléma nélkül látta el a lakossági tájékoztatását”.
• Az adatok feldolgozását végző Nemzeti Választási Rendszer elkülönülten működik a valasztas.hu-tól, az előbbi informatikai hiba nélkül működött. De a valasztas.hu-n publikált adatok sincsenek hatással a végeredményre, hiszen azt papír alapú jegyzőkönyvek alapján számolják ki.
• Az NVI igényei alapján kialakítandó új választási portál fejlesztését az IdomSoft Zrt. az általa kiválasztott alvállalkozó bevonásával, a Webtown Kft.-vel kezdte el. „Az együttműködési nehézségek megoldása” érdekében az NVI úgy döntött: közvetlenül a portált fejlesztő alvállalkozóval köt szerződést.
• Az üzemeltető által összeállított rendszerterv alapján a rendszernek képesnek kell lennie kiszolgálni az országos választások csúcsterhelésének megfelelő látogatószámot. A terheléses teszteken ellenőrizték a felső korlátokat, a kiszolgálás stabilan fennmaradt.
• A terheléses tesztek alatt a teszteket végző cég együttműködött a megrendelővel, az üzemeltetővel és a biztonsági központ szakértőivel. A megrendelő tájékoztatása a terheléses tesztek eredményéről a teszteket lefolytató cég feladata volt. A terheléses teszteket végző cég a választások előtti napok terheléses tesztjeinek jegyzőkönyveit a választások után adta át a megrendelőnek, ezekben bizonyos konfigurációs állapotoknál performanciaproblémák kerültek rögzítésre, de ebben az időszakban performanciaproblémára utaló üzemeltetői jelzés nem érkezett.
• A terheléses tesztelések alatt nehézséget jelentett, hogy nem volt olyan megfelelő tesztelési célra szolgáló környezet, ami az éles rendszerrel felépítésben teljesen megegyezett volna.
• A honlap-üzemeltetési incidenssel kapcsolatban egyébként a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is vizsgálatot folytat.

Ezzel szemben a zoom.hu a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt írja: a teszteken sem működött rendesen a valasztas.hu-t kiszolgáló informatikai háttér, már 1,5 hónappal a választás előtt látszott, hogy a holnap nem tud megfelelni az elvárásoknak. A lap szerint a választás napjának reggelén már nyilvánvaló vált, hogy a tartalékrendszer jobban működik, mégis csak az összeomlás után kezdték azt használni. Annak ellenére, hogy összekötők tartották a kapcsolatot az NVI és a rendszert fejlesztők, üzemeltetők és tesztelők között, az NVI azt sejteti: semmit sem tudott a hibákról.

A lap szerint a Kürt Zrt. a titoktartási kötelezettségére hivatkozva hallgat, viszont a színfalak mögött vitatja a felelősségét megállapító vizsgálat eredményét. A Webtown is a titoktartási kötelezettségre hivatkozott, a Zalaszám pedig indoklást sem adott, amikor nem nyilatkozott a HVG-nek. De akármelyik cég hibája vagy cégek hibái miatt nem működött megfelelően a rendszer, a felelős végső soron mégiscsak az NVI.