Nem ismétlik meg a választást Bogdásán, ahol annyian szavaztak érvénytelenül listán, hogy az összes szavazat 61 százaléka elveszett

Ahogy arról írtunk, a választáson volt több olyan szavazókör is, ahol az ellenzéki szavazatok elpárologtak. A választás lebonyolításának kudarcára az egyik legjobb példa a Bogdása 001-es szavazókör volt, ahol 68 érvénytelen listás szavazat volt, és csak a Fidesznek lettek listás szavazatai. A számok alapján az történhetett, hogy egyéni a választás lebonyolítói a szavazóköri névjegyzékben szereplő 25 nemzetiségi választópolgárnak nem egy nemzetiségi listás szavazólapot és egy egyéni választókerületi szavazólapot adtak át, hanem utóbbi helyett egy pártlistásat.

Az ügy a Nemzeti Választási Bizottsághoz került, ami elutasította, hogy megismételjék a választást a szavazókörben, de a Magyar Kétfarkú Kutya Párt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, így most a Kúria hozott döntést.

A Kutyapárt arra hivatkozott, hogy „az érdemi hatást szavazóköri szinten kell vizsgálni”, így nem releváns, hogy az egyéni választókerület egészét érintően jelentős szavazatkülönbség van a győztes és a második helyezett jelölt között. Emlékeztettek, hogy a választási rendszerben az egyéni jelöltre leadott szavazat mind a győztes, mind a vesztes jelöltek esetén töredékszavazattá válik, ami az országos listán mandátumot eredményez, így önmagában az egyéni választókerületben fennálló nagy szavazatkülönbség még nem eredményezi, hogy a mandátumok kiosztását ne befolyásolná a szavazás egy szavazókörben történő megismétlése.

Itt épp 25 választópolgár nem tudott egyéni szavazatot leadni, ami a szavazókörben az összes megjelent választópolgár 18,38 százalékát tette ki, míg az érvénytelenített 68 pártlistás szavazat az összes megjelent, pártlistára szavazni jogosult választópolgár 61,26 százalékát tette ki. Tehát egyértelmű, hogy a jogszabálysértés a szavazóköri eredményt érdemben befolyásolta, a választópolgárokat jelentős arányban fosztotta meg legfontosabb politikai joguk gyakorlásától.

A Kúria úgy döntött, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Kúria szerint a „választási eredményre kihatással csak olyan jogsértés lehet, amely a mandátumok elosztására kihatással bírhat”. A „szavazóköri választási jogsértések akkor lehetnek kihatással a választás eredményére, ha az egyéni választókerületi eredményt befolyásolni tudják, vagy – ahogyan arra a kérelmező is rámutatott – töredékszavazatok révén kihatással lehetnek az országos listáról megszerezhető mandátumok elosztására” – írja a Kúria. „Ettől függetlenül elképzelhetőek olyan kirívóan súlyos jogsértések a szavazóköri választás lebonyolításában, amelyek a választási eredményre való kihatásuktól függetlenül indokolhatják a szavazóköri eredmény megsemmisítését és a szavazás megismételtetését” – ismeri el a Kúria, de a testület szerint „jelen esetben ilyen jogsértés nem volt megállapítható”.

Magyarul: a Kúria is elismeri, hogy volt törvénysértés, de a kifogást beadó nem igazolta, hogy ez az egész választókerület eredményét befolyásolta (pedig csak a Fidesz kapott listás szavazatot), ezért nem lehet újrarendelni a szavazást.

Pedig Dejtáron is hasonló volt a helyzet, és országszerte legalább 17 olyan szavazókört találtunk, ahol kiugróak voltak az érvénytelen szavazatok, és ennek megfelelően a szavazatok jelentős része (20-60%) egyszerűen elveszett, ráadásul úgy, hogy erősen torzította az arányokat a győztes javára.

A Kúria szerint az NVB helyesen mutatott rá, hogy szándékos jogsértést nem tártak fel. A Kúria szerint kétségtelenül jogsértésnek tekinthető, hogy nemzetiségi szavazók pártlistás szavazólapot kaptak egyéni helyett, de ez nem indokolja a teljes szavazóköri eredmény megsemmisítését és a választás megismétlését.

Arról, hogy az extra listás szavazatok miatt mindenkitől lehúzott 1-1 szavazat a kisebb pártokat jobban büntette, mint a Fideszt, a Kúria azt írja: „Az a kérdés pedig, hogy a Ve. 197. §-a alapján a szavazatok csökkentése nem arányosan, hanem abszolút értékben történik, ezzel hátrányosabb helyzetbe hozva a kisebb jelölő szervezeteket, jogalkotási kérdésnek minősül, az esetleges aránytalanság kiküszöbölésére a Kúria nem rendelkezik hatáskörrel.”

A Kúria szerint ők csak azt vizsgálhatták, hogy a jogsértés az egyéni választókerületi eredményt befolyásolhatta-e, és a 25 egyéni szavazat hiánya érdemben nem tudta befolyásolni az OEVB határozatában megállapított egyéni választókerületi eredményt. És hiába van igazuk a győzteskompenzáció miatti további fideszes erőfölényt illetően, a bírósági felülvizsgálatnak nem tárgya az országos lista eredményének megállapítása, „a szavazókörökben történt egyedi jogsértések esetén külön-külön nem lehetséges megállapítani, hogy az elveszett töredékszavazatok milyen kihatással lehetnek az országos lista eredményére, ezeket érdemben csak együttesen lehet vizsgálni”.

A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs. (Kúria)