• Hétfőn ismét amerikai-orosz tárgyalásokat tartottak Ukrajnáról, ezúttal Rijádban. Az amerikaiak az ukránokat is meghívták, velük külön tárgyaltak az oroszok előtt (vasárnap) és után (kedden).
• A múlt héten elvileg letárgyalt korlátozott tűzszünet mellett a fekete-tengeri tűzszünet volt a másik fontos kérdés.

Orosz tisztviselők hétfőn Szaúd-Arábiában tárgyaltak az Egyesült Államok képviselőivel, miután egy nappal korábban hasonló találkozót tartottak az amerikai és az ukrán küldöttségek. A hosszúra, mintegy 12 órásra nyúló orosz-amerikai tárgyalás után, kedden az amerikaiak még külön tárgyaltak egy gyorsat az ukránokkal. Bár közvetlenül a találkozó után egyik fél sem adott ki közleményt, kedd délután a Fehér Ház közölte, hogy megállapodtak a katonai támadások felfüggesztéséről a Fekete-tengeren.

Az amerikai közlemény szerint az amerikaiak és az oroszok megállapodtak abban, hogy biztosítani fogják a Fekete-tengeren a szabad hajózást, felfüggesztik a katonai erő alkalmazását, és megakadályozzák, hogy kereskedelmi hajókat katonai célra használjanak. Az amerikaiak szerint az oroszok beleegyeztek, hogy intézkedéseket dolgozzanak ki az ukrajnai és oroszországi energetikai létesítmények elleni csapások tilalmának betartására. A Fehér Ház azt állítja, hogy ebbe a két pontba az ukránok is beleegyeztek.

A tengeri csatározások 2023 óta viszonylag korlátozott részét képezik a háborúnak, miután az ukrán támadások arra késztették Moszkvát, hogy haditengerészetét hátrébb vonja, lehetővé téve az ukrajnai kikötők újranyitását és az ukrán export tengeri szállítását.

Az amerikai közlemény kitér arra is, hogy az Egyesült Államok segít helyreállítani Oroszország hozzáférését a mezőgazdasági- és műtrágya exportpiacokhoz, illetve a kikötőkhöz.

Az ukrán védelmi minisztérium kiadta saját nyilatkozatát a megállapodásról, amely nagyrészt a Fehér Ház megfogalmazását követi. Az ukránok hangsúlyozták, hogy az orosz hadihajóknak a „Fekete-tenger keleti részén” kívüli mozgását a megállapodás megsértéseként és „Ukrajna nemzetbiztonságát fenyegető veszélyként” fogják kezelni, ebben az esetben Ukrajnának teljes joga lesz az önvédelemhez való jog gyakorlására. Az ukránok arra is emlékeztettek az X-en, hogy az USA továbbra is támogatja a hadifoglyok cseréjét, a civil foglyok szabadon bocsátását és az erőszakkal elhurcolt ukrán gyertekek hazatérését.

Az oroszok közleménye szerint a tengeri tűzszüneti megállapodás csak azután lép életbe, ha feloldják a szankciókat az orosz élelmiszer- és műtrágyakereskedelemre vonatkozóan, sőt, az orosz bankok elleni szankciók feloldását is kérik, illetve azt, hogy az orosz bankok újra csatlakozhassanak a Swift rendszerhez.

A legutóbbi tárgyalás

Oroszország és Ukrajna elvileg a múlt héten állapodott meg abban, hogy ideiglenesen leállítják az energetikai infrastruktúrára mért támadásokat, de a részleges tűzszünet életbe léptetésének módjáról és időpontjáról még nem született döntés, közben pedig a támadások továbbra is folytatódnak.

Peszkov bejelentése szerint sem orosz-ukrán-amerikai háromoldalú találkozó, sem újabb Trump-Putyin egyeztetés nem volt napirenden.

Új résztvevők a tárgyalásokon

A korábbi tűzszüneti megbeszélésekkel ellentétben, amelyeken felek részéről alapvetően magas szintű politikusok vettek részt, Rijádban inkább technikai kérdésekre összpontosítottak, emiatt a találkozók főként diplomaták és kormányzati tanácsadók részvételével zajlottak.

Orosz részről a küldöttséget Szergej Beseda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjének tanácsadója vezette, ő korábban a nemzetközi hírszerzési műveletekért felelős FSZB egységet vezette. Az orosz szerint ő az orosz hírszerzési szervek részéről ő volt az egyik legfontosabb, aki 2022-ben meggyőzte Putyint arról, hogy Ukrajnában oroszbarát érzelmek vannak, és hogy egy gyors invázió könnyen megbuktathatja a kijevi kormányt.Ukrán részről Rustem Umerov védelmi miniszter, Pavlo Palisa, Zelenszkij katonai főtanácsadója, és természetesen Andrij Jermak, az ukrán elnöki adminisztráció feje vett részt a tárgyalásokon.

Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy Ukrajna listát készít azokról az infrastrukturális objektumokról, amelyeket a tűzszüneti megállapodásba be lehetne vonni. Hozzátette, hogy a tűzszünetet egy harmadik félnek kellene felügyelnie, és azt javasolta, hogy ezt az Egyesült Államok végezze el. Erre az amerikaiak továbbra sem fogékonyak.

Mi volt a terv?

Nagyratörő tervekkel futottak neki az amerikaiak a rijádi tárgyalásoknak. Donald Trump hétfőn felsorolta, milyen témák lesznek napirenden: „Most éppen területről beszélünk. A demarkációs vonalakról, az energiáról, az erőművek tulajdonjogáról beszélünk”.

Kicsivel korábban a Kreml jóval visszafogottabban nyilatkozott, és annyit közöltek, hogy a két fél elemzi a Szaúd-Arábiában folytatott amerikai-orosz tárgyalások eredményét, majd esetleg később lehet megállapodásokról beszélni.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy az orosz és az amerikai delegáció is annak rendje és módja szerint jelent a tárgyaláson elhangzottakról és egyeztetnek az otthoniakkal. Peszkov szerint mély részletekbe menő technikai tárgyalások voltak, amiknek a tartalmát nem fogják nyilvánosságra hozni. Nem csak a béke, vagy a teljes tűzszünet, hanem még a részleges tűzszünet kapcsán is merően eltérőek az orosz és az ukrán elképzelések. Nincs egyetértés abban, milyen célpontokat foglalna magában a tűzszünet - még azután sem, hogy Donald Trump mindkét ország vezetőivel beszélt a tűzszünet előmozdítása érdekében, az ukránokkal vehemensebben, az oroszokkal némileg lelkesebben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz állami tévének arról beszélt, hogy az orosz és az amerikai küldöttség Rijádban elsősorban a fekete-tengeri biztonságos hajózás kérdéseit vitatta meg. Lavrov azt is elmondta, hogy Moszkva készen áll arra, hogy - „valamilyen, mindenki számára elfogadható formában” - újraindítsák azt a 2022-es megállapodást, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonát szállítson a Fekete-tengeren keresztül afrikai, közel-keleti és ázsiai országokba, ehhez azonban egyelőre nem nyilvános orosz feltételeknek is teljesülniük kell. (A mérföldkőnek számító fekete-tengeri gabona-egyezményt az ENSZ és Törökország közvetítésével hozták tető alá 2022 nyarán, de Moszkva 2023 júliusában kilépett belőle.)

A rijádi tárgyalások kapcsán adott nyilatkozatokból továbbra is arra lehet következtetni, hogy az oroszok még mindig próbálják késleltetni a teljes körű tűzszünetet, hogy a fronton addig is tudjanak előre nyomulni. Mindezzel együtt próbálják megőrizni Donald Trump jóindulatát, ami olyan szempontból sikeres is, hogy vezető amerikai politikusoktól/kormánytisztviselőtől nem hallani túl gyakran oroszokra irányuló kritikát. Legutóbb Steven Witkoff közel-keleti különmegbízott, és Trump személyes Trump-közvetítője mondott erőseket a megszállt megyékben tartott népszavazások legitimitásáról, vagy arról, hogyan imádkozott Putyin Trumpért. Az orosz közlemények hangja is változik, míg a Trump-Putyin hívást „tökéletesnek” nevezték (nyilván ez részben Trump személyiségének is szólt), a technikai részletekről szóló tárgyalások már „nehezek, de konstruktívak” voltak.

Közben a háború folytatódik

Mindeközben a háború folytatódik, a felek kölcsönösen egymást tartják a tűzszünet legnagyobb akadályának, az eddig meg nem valósuló részleges tűzszünet esetében látható igazán, milyen az, amikor biztonsági garanciák nélkül állapodnak meg valamiről.

Ukrajnában 101-re emelkedett a Szumi város központját ért orosz rakétacsapásban hétfőn megsérültek száma. Az augusztus óta részben (már egyre kevésbé megszállt) kurszki területtel szemben fekvő Szumira mért orosz csapás lakóépületeket és egy iskolát ért. Közben az orosz erők az éjszaka folyamán egy ballisztikus rakétát és 139 nagy hatótávolságú csapásmérő és ál-drónt lőttek ki Ukrajnára az ukrán légierő szerint.

Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolja Kijevet, hogy a korábbi részleges tűzszünetről szóló (amúgy életbe sem lépett) megállapodást megszegve támadásokat hajtott végre Oroszország energetikai infrastruktúrája ellen: orosz beszámolók szerint az ukrán hadsereghétfőn orosz területen lévő elektromos hálózatot, valamint az oroszok által megszállt Luhanszkban és az ukrajnai Krímben lévő gázlétesítményeket támadta.