Ritka eset, hogy egy hír egyszerre vállrándítást sem érő evidencia, és korszakhatárt jelentő fejlemény. Most mégis ez a helyzet.

Tiborcz István BDPST Zrt. nevű cége megvásárolta Mészáros Lőrinc Konzum PE magántőkealapjától az Appeninn Holding Zrt, 20,59 százalékát. A részvénycsomag értéke hatmilliárd forint körül van.

„A BDPST Group hosszú távú, stratégiai befektetésként kezeli az Appeninn Nyrt.-ben szerzett tulajdonrészét, és a nagytulajdonosok a jövőben közös befektetéseket terveznek a régiós ingatlanpiacon. Céljuk az, hogy az Appeninn legyen a régió legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ingatlan-befektetője.”

Nyíltan

Ahogy a G7 írja, először került Mészáros-vagyon nyíltan az Orbán-családhoz, rögtön hatmilliárd forintnyi. Ami egyfelől a tájékozott olvasókból jogosan nem vált ki semmi mást, mint hogy

„Na ne, tényleg??? Mészáros-vagyon az Orbán-családnál? Hát ezt nem gondoltam volna!!!”

A legfinomabb kifejezés talán az, hogy eddig is közszájon forgott a feltételezés, hogy Mészáros Lőrinc vagyona és Orbán Viktor között valamiféle kapcsolat van. A nyilvánosság klasszikus fórumain viszont körül kellett táncolni ezt a témát olyan kifejezésekkel, mint hogy Orbán Viktor szomszédja, gázszerelője, szövetségese, jóbarátja, szurkolótársa, satöbbije gazdagodik évente százmilliárdokkal.

A jó hír, hogy ezt a finomkodást már úgy lehet az út szélére hajítani, mint a használt pelenkát. Mert a fent idézett címből a nyíltan szó azért mégiscsak elég fontos fejlemény. Ez a vagyon mostantól nyíltan a családé.

Volt idő, amikor titkolni kellett

Utólag visszanézve egészen abszurdnak tűnik, hogyan próbálták ezt titkolni korábban, és hogy nyomozták ki a részleteket újságírók vérrel-verítékkel. Először Tiborcz Istvánból kellett milliárdost csinálni maffiamódszerekkel eltérített közbeszerzései tendereken, majd kastélytulajdonost, nem túl ügyesen lepapírozva, közben mindent végig, következetesen tagadva. Ugyanez a táncot járta körül a NER Mészáros Lőrinc médiapiaci területszerzésével: Fidesz-mikrofonállványok tagadták sorra még a feltételezést is, hogy ő lenne az üzletszerzések mögött, míg elő nem lépett, és nyílttá nem vált az egész.

A logikus következő lépés az volt, hogy egyesüljön a két szál, amihez éppen csak azt kellett megvárni, hogy megszilárduljon az uradalmi berendezkedés Magyarországon.

A titkolózásnak persze megvolt a funkciója. Ha néhány évvel ezelőtt megkérdezték volna a Fidesz-szavazókat, hogy végig kívánják-e tapsolni, ahogy Orbán Viktor családja milliárdos lesz, nem biztos, hogy olyan lelkesek lettek volna. A NER-közeli vállalkozók terjeszkedése ugyan le volt öntve a „magyar érdek védelme” ideológiájával, de ez a fajta nyílt területszerzés korábban talán még sok lett volna.

Gengszterizmusból birodalom épült

Az utat Simicska Lajos politikai gengszterizmusa taposta ki, és dramaturgiailag ugyan szép, hogy Simcsikát a saját módszereivel söpörték le a pályáról (ki gengszterizmust ragad, gengszterizmus által vész el), de Magyarország sorsa szempontjából végső soron teljesen mindegy, hogy mi a neve azoknak a figurának, akik valószínűleg épp ezekben a pillanatokban is bekopogtatnak valakihez, hogy hallom, eladó a céged. A módszert Simicska kezdte, követői pedig mindennapi gyakorlattá tették. Miközben az így átcsatornázott vagyon törvényesült, tőzsdei birodalom, legális vállalkozások lettek belőle.

Az uradalom betontalapzatához pedig már a legnagyobb magyar bank, az OTP is hozzátette a magáét: a választások után egy 5,92 százalékos tulajdonszerzéssel beszálltak a Mészáros-Tiborcz-cégbe. 

Mostanra tehát megérkeztünk. És míg magyar közélet sok történésére lehet azt mondani, hogy nem volt előre megtervezve, és menet közben is alakították különféle tényezők, ez nem tartozik ezek közé: az Orbán-család milliárdossá tétele egy régóta tartó, jól látható, egyenes vonalú folyamat.

A család után jöhet a dinasztia

A NER-t sokszor hasonlítják az orosz, és a török rendszerhez, de általában inkább politikai-demokráciaügyi szempontokból. Pedig van más hasonlóság is: Putyin a becslések szerint dollárszázmilliárdos, Erdogan a leggazdagabb török politikus. Utóbbi ráadásul nemrég saját vejét tette meg az állami kincstár vezetőjének. Orbán Viktor pedig júniusban fiát, az épp országos hálózatot szervező Orbán Gáspárt is magával vitte a török elnök beiktatására, miközben Orbán Ráhel a divatiparban és a turizmusban szerez egyre komolyabb befolyást. 

Lassan felsejlik az uradalmi rendszer dinasztikus jellege is.

Ezredszer is elő lehet venni Lánczi András mondását arról, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. Mostanra legfeljebb annyiban kell módosítani: amit korrupciónak neveznek, az a család legfőbb politikája.

(Címlapkép: Kiss Bence)