Április 8-án a Fidesz – a rengeteg korrupciós ügye ellenére – zsinórban harmadszor is kétharmados parlamenti többséget szerzett, és bár a saját választási törvényük és a pártfinanszírozás nekik kedvezett, ha az ellenzék jobban koordinál, legalább a kétharmad megakadályozható lett volna. Persze nem így történt, az MSZP-P, a DK, az LMP és a Jobbik könnyen nyerhető egyéni választókerületeket engedett át, ami a Fidesz-KDNP alkotmányozó többségét eredményezte.

Mostanra 50 nap eltelt a választás óta, úgyhogy érdemes megnézni, mit tudtak magukkal kezdeni az ellenzéki pártok. A rövid válasz: nem, a választások utáni, kormányellenes tömegtüntetésekből semmi sem lett, az ellenzék képviselői még a Parlament bojkottjának a lehetőségét is érdemi mérlegelés nélkül vetették el. És ez még semmi ahhoz képest, ami azóta történt.

A legatyásodott Jobbikon két szélsőjobboldali marakodik

A választás után Vona Gábor, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke lemondott, és közölte, kivonul a politikai életből. A Parlamentbe a helyére Rig Lajos ült be.

A Jobbik élére Vona helyett azt a Sneider Tamást választották meg, aki az 1990-es években még skinheadként ismertek Egerben, és akinek a fiait most azzal vádolja az ügyészség, hogy 2015-ben a Betyársereg tagjaiként hónapokat töltöttek egy kis faluban, hogy elüldözzenek onnan egy cigány családot.

Az elnökválasztáson alulmaradt, nem igazán néppártiasodott Torockai László – akit most még az ellenzéki politikusokat kirekesztő köztévé is szívesen fogad – bejelentette, hogy platformot alapít a párton belül. Ehhez a Jobbik parlamenti frakciójából csak Dúró Dóra csatlakozott, a párt elnöksége pedig fegyelmi eljárást indított az ásotthalmi polgármester ellen.

A pártnak közben az ÁSZ 663 milliós bírságát is ki kellene fizetnie, de nincs miből.

Az MSZP titkos alkukkal rombol tovább

A választás után az MSZP teljes elnöksége lemondott. Az MSZP elnökhelyettese, Gőgös Zoltán kiszállt a politikából, Harangozó Tamás kapta meg a helyét.

Bár a szocialista Burány Sándor átült, hogy az MSZP mellett a Párbeszédnek is legyen önálló frakciója, ami több pénzzel és lehetőséggel jár, az MSZP-P listájáról bekerült Liberálisok országgyűlési képviselője, Bősz Anett bejelentette: kilép a Párbeszéd-frakcióból, mert az MSZP nem teljesíti a 60 milliós vállalását.

Így derült ki, hogy Molnár Gyula és Karácsony Gergely is aláírta a Liberálisok és az MSZP-Párbeszéd közti szerződést, amiben arról állapodtak meg Fodor Gáborral, hogy a pártja nem indul el hivatalosan az MSZP-P választási szövetséggel együtt, mert akkor 15 százalékra emelkedett volna a bejutási küszöbük, de az MSZP és a Párbeszéd majd a költségvetési támogatásából fizet a Liberálisoknak. Molnár ellen a háttéralku miatt fegyelmi eljárás indult.

A Hatvanpusztára lerendelt szocialista Puch Lászlóhoz köthető Népszavának az Orbán Viktor által nagyra tartott Hiller István MSZP-s választmányi elnök megerősítette, hogy a Fidesz újabb kétharmados győzelme után megint az a Molnár Zsolt lett az MSZP budapesti elnöke, akire Botka László utalt, amikor az ellenzékben lévő fideszes ügynökökről beszélve lemondott a miniszterelnök-jelöltségről. Az eddigi budapesti elnök, Kunhalmi Ágnes az országos elnökségért indul el Tóth Bertalannal szemben.

A frakcióra sem elég Párbeszédet egy független kénytelen megmenteni

Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt hasonlóan járt el, mint Bajnai Gordon 2014-ben: fel sem vette a mandátumát. A helyére Kocsis-Cake Olivio ül be.

A Molnár–Karácsony–Fodor-paktum után még az MSZP-s Buránnyal sem volt meg a Párbeszédnek a kellő létszám egy saját frakcióhoz, végül a volt fideszes Századvég-alapító, a függetlenként bejutó Mellár Tamás ült be a frakcióba, de úgy, hogy rá nem vonatkozik a frakciófegyelem.

Dulakodás és büntetések a fogyatkozó LMP-ben

A választás éjszakáján Hadházy Ákos társelnök lemondott (az utódja Keresztes László Lóránt), majd azt mondta, Sallai Róbert Benedek, az LMP országos elnökségének titkára és Schiffer András volt elnök a választás előtt perrel fenyegette a visszalépést fontolgató képviselőjelölteket. Schifferék ezt hazugságnak nevezték.

Hadházy később közölte, hogy sem a frakcióban, sem a pártban, sem a Parlamentben nem fog tisztséget betölteni.

Sallai Róbert Benedek egy etikai bizottsági meghallgatáson fizikailag rárontott Hadházyra, és az esetről kiszivárgott egy hangfelvétel is, ami miatt nyomozást indított a párt. Hadházy feljelentést tett, Sallai Róbert Benedeket első fokon kizárták a pártból.

Schiffer András a választás után újra a médiát járva szidta az ellenzéket és a saját pártját, végül pedig ki is lépett a pártból, arra hivatkozva, hogy a fideszes Németh Szilárdot Csepelen legyőző Szabó Szabolcs – miután az ő pártja, az Együtt nem jutott be – beült az LMP frakciójába, márpedig Schiffernek ez volt az utolsó csepp a pohárban, mivel szerinte a baloldali Szolidaritás egykori tagja neoliberális.

Ungár Péter LMP-s elnökségi tag, Schmidt Mária fia és üzlettársa vételi ajánlatot tett Simicska Lajosnak a Magyar Nemzetre, a Heti Válaszra és a Lánchíd Rádióra, de nem tudtak megegyezni az árban. Ungár végül az Azonnalit vette meg.

Hadházy ellen azért indult etikai vizsgálat az LMP fegyelmi bizottságában, mert a választások előtt úgy egyeztetett az MSZP-vel, hogy arról a párttársait nem tájékoztatta, és az a döntés született, hogy 2 évig semmilyen tisztségért nem indulhat a pártban, ő pedig fellebbezett, hogy 4 évre súlyosbítsák a büntetését.

Döntöttek Kassai Dániel ügyében is, aki a választások előtt elsőként visszalépett egy másik ellenzéki párt javára (és így egyébként az MSZP-s Kunhalmi Ágnes le is tudta győzni a Fideszt): Kassait 5 évre eltiltották attól, hogy a párt színeiben bármilyen (országgyűlési, önkormányzati vagy EP-) választáson elinduljon.

A DK alelnökei inkább Brüsszelben maradnak

Miután a Demokratikus Koalíció 5,62 százalékot szerzett a választáson, a pártlista alapján a párt két alelnöke, Niedermüller Péter és Molnár Csaba is bekerülhetett volna a Parlamentbe, de mindketten EP-képviselők, és közölték is, hogy inkább maradnak Brüsszelben.

Kérdés, hogy a maradék megmarad-e

• Mivel a Momentum nem jutott be a Parlamentbe, a párt 5 fős elnöksége lemondott, a júniusi tisztújításig egy 3 fős igazgatóság vezeti a pártot.
• Az Együtt 1 százalékot sem ért el, így a teljes elnöksége lemondott, a 150 milliós kampánytámogatást pedig adományokból fizették ki.
  
• A Parlamentből kieső Liberálisok MSZP-s listáról bejutó képviselője, Bősz Anett függetlenként fog „politizálni” a Fidesz-KDNP kétharmados Országgyűlésében.
  
• A Magyar Kétfarkú Kutya Párt továbbra is viccpárt.

Van azért egy apró jó hír is: egyelőre úgy tűnik, felismerték, hogy a választási rendszer és a magyar politikai viszonyok egy erős ellenzéki jelöltnek kedveznek, így Józsefvárosban, ahol a parlamenti választáson senki sem lépett vissza, most eleve egy ellenzéki jelölt mögé sorakoztak fel a pártok.