A Fidesz megüzente az MSZP-nek: eszetekbe ne jusson együttműködni a Jobbikkal

  • Az MSZP néhány vezetőjét szorosan fogják a Fidesz erős emberei.
  • Hódmezővásárhely után megijedtek a kormánypártban, hogy visszalépések lesznek, ezért megüzenték a szociknak: eszükbe ne jusson boltolni a Jobbikkal.
  • Karácsony Gergely azért lehetett jelöltje a szocialistáknak, mert Botkával ellentétben nem szólt bele a bejutó helyek leosztásába.
  • Aligha lesz koordináció Jobbik-MSZP vonalon, de Karácsony „sorok közt” arra bíztatja választóit, mindig a helyben esélyes jelöltre szavazzanak.

„Még este 9 sem volt, és már érkeztek sms-ek fideszesektől, hogy ha jót akarnak, felejtsék el az együttműködést a Jobbikkal."

Az MSZP belviszonyait ismerő egyik beszélgetőtársunk már a hódmezővásárhelyi önkormányzati választás estéjén jelezte: több fideszes üzenet is befutott szocialista képviselők telefonjára, ami arról szól, hogy súlyos következményei lesznek a további együttműködéseknek. 

Később ugyanezt megerősítette egy szocialista politikus embere is, aki szerint lejáratással és büntetőügyek leporolásával fenyegettek vezető szocialistákat. Hadházy Ákos LMP-társelnök egy hétvégi posztjában már arról írt, hogy 

„egy ellenzéki kolléga jelezte, a Fidesz nagyon mérges az ellenzéki visszalépések miatt, és ezért le fognak járatni”. 

Az LMP-s politikus nem árulta el, ki volt az illető, de a 444-nek elismerte, hogy MSZP-s vezetőről van szó. 

A koordinációt sürgető Hadházy Hódmezővásárhely óta kapja a magáét: a kormánysajtó a múlt héten már gyilkosként állította be cikkeiben, és kap újra rendesen az összefogást szintén tematizáló Juhász Péter is.  MSZP-s vezetőket eddig nem ért utol a lejáratókampány. 

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje (középen) a képviselõjelöltek társaságában a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országos kampánynyitó kongresszusán a Budapest Kongresszusi Központban 2018. február 10-énFotó: Soós Lajos/MTI/MTVA

Az MSZP sosem kommunikálta, hogy szövetkezne a Jobbikkal, és Vona Gábor pártja is kifejezetten elutasító a szocialistákkal, a Fideszben mégis attól tartanak, hogy valamilyen koordináció megvalósul az egyéni választókörzetekben.

Kerestük az MSZP több elnökségi tagját, köztük Molnár Zsoltot is, de azt mondták, névvel csak az elnök és a miniszterelnök-jelölt nyilatkozik. Háttérben többen is azzal hesegették el a kérdést, hogy a Jobbik úgyis elzárkózott, nincs miről beszélni. 

Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt hétfő este a 444-nek nyilatkozva szintén a Jobbikra tolta a felelősséget, de utalt arra is, hogy ha nem is lesz intézményes egyeztetés a pártok között, arra bíztatja a választókat, egyéniben mindig az esélyes jelölre szavazzanak. Ami vidéken többségében a Jobbik.  Molnár Gyula elnök nem akart nyilatkozni a koordinációról, szerinte csak akkor lesz mit mondani erről, ha már megvannak a megállapodások. 

Úgy tudjuk, a hódmezővásárhelyi választás után felmerült, hogy az MSZP elnöksége határozatban döntsön arról, hogy nem működnek együtt a Jobbikkal, de több elnökségi tag is megerősítette, hogy döntés erről végül nem született.  

Az LMP és a Momentum szorgalmazza a kooperációt, és szívesen lépnének fel közvetítő szerepben a felek között. Az MSZP-re most két irányból helyeződik nagy nyomás, viszont a pártban a jelek szerint van olyan erős a Fidesz befolyása, hogy csírájában elfojtsa a nekik nem tetsző szándékokat.  

Kiskirályok pártja

Az MSZP 2010 óta anyagilag és szervezetileg is szétzilálódott, az érdekcsoportok küzdelmét erős emberek birkózása váltotta fel, akik kisebb-nagyobb holdudvarokat tartanak fenn maguk körül. Nem arról van szó, hogy a Fidesz irányítja a szocialistákat, de több olyan erős szocialista figurával tartanak kapcsolatot, akiken keresztül el tudnak téríteni pártban zajló folyamatokat. 

Molnár Gyula, az MSZP elnökeFotó: Illyés Tibor

A 2016 nyarán elnökké választott Molnár Gyuláról megválasztása után mi is megírtuk, és Szanyi Tibor is lenyilatkozta, hogy pártján belül is zsarolhatónak tartják újbudai ingatlanügyei miatt. Molnár pártvezetése alatt még inkább kiskirályok pártja lett az MSZP-ből. Egy már távozott tanácsadó szerint  

„a Fideszben már akkor látták, hogy fog kinézni az MSZP 2017-es éve, amikor a szocik még bele se vágtak.”

Hiller Istvánról évek óta Orbán kedvenc szocijaként beszélnek. A volt miniszter már 2015-ben támogatta a kerítést, látványosan szereti őt a Magyar Idők, méltatta a miniszterelnök is, akivel állítólag Baán Lászlóval néha közösen is leülnek egy asztalhoz. Választmányi elnökként még mindig befolyásos a pártban.

A korábban kiszorulni látszó pénzes háttérember, Puch László volt pártigazgató befolyása visszanőtt a Molnár Gyula-korszakban. 2016 nyarán Puch bizalmasa, Tóth Bertalan lett a frakcióvezető, év végén pedig a miniszterelnök bátorítására az egykori pártpénztárnok visszavásárolta a Népszavát, amit volt Népszabadságos újságírókkal töltött fel. 

Az MSZP-ben évek óta nyílt titokként emlegetik azt is, hogy a 2014-es kampányban Mesterházy Attila és Molnár Zsolt is egyeztetett Habony Árpáddal egy „mindkét oldalnak előnyös” választási stratégiáról. Négy éve az MSZP közös listán állt rajthoz a démonizálható Gyurcsány Ferenccel, a megoldás ideális volt a Fidesznek. 

A most elmúlt ciklusban, ahogy fogyott a pénz a párt körül, úgy lettek a Fidesz-közeli figurák még erősebbek. Az MSZP jelenleg évi 427 millió forint állami támogatásra jogosult, viszont 1 milliárdos tartozása miatt a pénz jelentős része hiteltörlesztésre megy el, 

így párton belül felértékelődtek azok az emberek, akik tudnak forrásokat szerezni. 

Molnár Zsolt ma az MSZP legbefolyásosabb vezetője, a párton belül csak mint nem hivatalos pénztárost emlegetik. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökeként erős belügyi kötődései vannak: rendszeresen konzultál Pintér Sándor belügyminiszter és Rogán Antal kommunikációs miniszter köreivel is. Gyakran éri a vád, hogy a bizottság elnökeként nem tett meg mindent a kormány számára kellemetlen ügyek - mint a letelepedési kötvények vagy az orosz titkosszolgálati aktivitás - tisztázása ügyében.

Molnár Zsolt, a budapesti MSZP első embereFotó: Botos Tamás / 444

A bizottság és a fővárosi ellenzék első embereként Molnár Zsolt különösen értékes figura a fideszesek szemében. Gőgös Zoltán elnökhelyettes és Hiller István mellett a fővárosi szárny, Kunhalmi Ágnes, Józsa István és a városházán csak „Zsolt magyarhangjaként” emlegetett Horváth Csaba is az ő holdudvarához tartozik. 

Mesterházy Attila befolyása csökkent a pártban, pozíciója viszont megingathatatlan: biztos befutóhelye (8.) van az országos listán, de embereit, Gúr Nándort, Legény Zsoltot, Szakács Lászlót és Veres Jánost sem sikerült előkelő helyre rakatnia. Mesterházyról 2016 őszén írták meg több helyen, hogy közeli ismerőse, „táskahordozója” Garamvölgyi Balázs tiszteletbeli bahreini konzul, aki 2015-ben Orbán Ráhellel és Tiborcz Istvánnal tárgyalt a szigetországban, és aki a letelepedési kötvényekkel üzletelő European Bond Program vezetője, amely a Rogán- és Habony-közeli Arton Capitallel szerződött a kötvénybisznisz során. 

„Áruló” Botka nem akart szövetkezni a Fidesszel 

Az MSZP erős emberei nem minden kérdésben állnak azonos oldalon, de a szegedi polgármester félreállítása érdekében hatékonyan együtt tudtak működni. 

Botka László szegedi polgármestert 2017 januárjában választotta meg miniszterelnök-jelöltnek az MSZP, később rendkívüli felhatalmazást és vétójogot is kapott az országos lista felállításához. 

A Fideszben kezdettől fogva fenyegetésként tekintettek Botkára, mert erős beágyazottságú ember, aki ráadásul a baloldal „gyurcsánytalanítását” tűzte ki célul. 

Orbánék 2014-hez hasonlóan abban voltak érdekeltek, hogy az MSZP-ben maradjanak meg a régi motorosok, és Gyurcsány is legyen a közelben. 

Molnár Gyula és Botka László a Szabad Sajtó Alapítvány Magyarországról címû rendezvényén a Danubius Hotel Flamenco konferenciatermében 2017. február 18-ánFotó: Mohai Balázs

Már februártól kezdve megkezdődött a Botka-projekt szisztematikus szétbombázása. Lattmann Tamás nemzetközi jogász alig két héttel Botka bejelentkezése után jelezte, hogy „összellenzéki miniszterelnök-jelöltként” alternatívát kíván állítani a szegedi polgármesternek, Molnár Zsolt pedig a Magyar Időkben üzente meg Botkának, hogy Gyurcsány nélkül nincs kormányváltás. 

Botka nekiment házon belül Mesterházy csapatának, többször utalt rá, hogy ki fogja szorítani a lázadókat a pártból. A Fidesz sorosozós plakátkampányt indított ellene, nem sokkal később nyílt háború robbant ki Molnár és Botka között a pártban. 

„Olyan még az MSZP történetében sem fordult elő, hogy valaki nyilvánosan kivégezzen egy kongresszus által néhány héttel korábban egyhangúlag megszavazott jelöltet”

- írta le a helyzet súlyosságát egy szocialista bennfentes, aki szerint  plakáttörvény volt a fordulópont. 

Júniusban a Jobbik „Ti dolgoztok, ők lopnak” kampány után Orbánnak sürgős lett törvénybe foglalni, hogy kampányidőszakon kívül nem jelenhetnek meg politikai hirdetések. A miniszterelnök állítólag nagyon kikészült a plakátoktól, a kabinetirodával kapcsolatban álló egyik forrásunk azt mondta, 

„soha nem láttam még ennyire feldúltnak Orbánt, mint amikor megjelentek a jobbikos óriásposzterek a köztereken”.

A kormányfő Kósa Lajost, Gulyás Gergelyt és Rogán Antalt bízta meg, hogy szerezzék meg az ellenzéktől a kétharmados plakáttörvényhez szükséges szavazatokat. A delegáltak mindenhonnan lepattantak, kivéve az MSZP-ről, Tóth Bertalan és Molnár Zsolt megállapodtak már, amikor utolsó pillanatban Botka László felrúgta az egyezséget azzal, hogy „ha lepaktálunk, onnantól Vona a kihívó”.  

A színfalak mögött az ügyből nagy feszültség támadt, a fideszesek és összekötőik is alaposan kiakadtak a visszakozás miatt. Puch László már a Vasárnapi Hírek következő számában megüzente, hogy 

„egyre többen gondolják úgy: ha októberig nem változik a helyzet, akkor Botka a vezérkarral egyeztetett stratégia szerint lesz kénytelen repülni”. 

Tarjányi Péter két fronton kezdte támadni Botkát 

Tarjányi Péter szerzőtársával Dosek Ritával a Hit Gyülekezete által szervezett könyvbemutatónFotó: Hit Gyülekezete

Botka sokak szerint komoly hibákat követett el az építkezése során, de megbuktatásában egyértelműen közrejátszottak párton kívüli szándékok is. Az ahogy az MSZP kivégezte saját elnökjelöltjét, sokat elárul a párt integritásáról. Molnár Zsolt fontos szerepet játszott ebben a folyamatban, és biztonságpolitikai tanácsadóját, Tarjányi Pétert is csatasorba állította. 

Az egykori rendőrkommandós is belügyi vonalon mozog, ismeri Pintér belügyminiszter és Hajdu János TEK-vezér köreit is, és miközben baloldali megmondóemberként lett ismert, közel áll könyveit évek óta a Hit Gyülekezetének könykiadója adja ki és terjeszti. Korábbi médiaprojektjéről, a propeller.hu-ról megírta a 24.hu és a Heti Válasz is, hogy (évekkel később) a TV2 fő gyártócége, a Rákosi Tamás féle IKO-csoport vásárolta fel.  

Tarjányi tavasszal újraindította a 2009-ben 44 milliós tartozással, offshore cégbe temetve eltűnt zoom.hu-t.  Egyik célja a Simicska-opció után elbizonytalanodott indexesek elcsábítása volt. Ez nem sikerült, de a zoom.hu-t tudták használni Botka ellen, akit számos cikkben, kemény támadtak. Botka volt az a lap szerint,

„Az elégedetlenek állítólag arra készülnek, hogy szeptemberben úgy ejtik Botkát, hogy egy párton kívülinek adják át a miniszterelnök-jelöltséget, például Karácsony Gergely zuglói polgármesternek (Párbeszéd párt) (...) A Botka-féle oldal úgy tartja, hogy az éppen induló zoom.hu-nak ez a cikke pont ezt a forgatókönyvet hivatott előkészíteni” 

- jelezte előre Magyari Péter már júliusban.

A zoom.hu-ról később kiderült, hogy nem teljesen kormányfüggetlen: szeptemberben Tarjányi levetetett egy Orbán Viktor pénzügyeivel foglalkozó cikket, amit a tulaj azzal indokolt, hogy mert megteheti. A 400 milliós csalás miatt elsőfokon elítélt Tarjányi a lap finanszírozásával kapcsolatos kérdéseinket a Facebook-oldalán osztotta meg azzal, hogy nem válaszol a „zsebben turkáló” kérdésekre.

Ősszel Tarjányi már komplett politikai mozgalmat indított Botka ellen. A Magyar Progresszív Mozgalom szeptemberben „közös baloldali miniszterelnökjelöltet” keresett, és Lattmann Tamást tolta maga előtt, valójában a szegedi polgármester megbuktatás volt a cél, amihez  az ATV bőséggel biztosított felületet. 

Botka végül október elején döntött arról, hogy visszalép. Politikai maffiáról és Molnár Zsoltra utalva fideszes ügynökökről beszélt. Tarjányi mozgalma Botka visszalépése után néhány héttel meg is szűnt. 

Karácsony Gergely, a mindenkinek jó jelölt 

Az egyezséget a Demokratikus Koalícióval MSZP-s részről Molnár Gyula és Hiller István kötötték meg, az eredménye pedig az lett, hogy a körzetek több mint harmadában - 46 helyen - nem lesz MSZP-jelölt, Budapesten 18-ból 8 kerületben nincs szocialista induló.

A Párbeszédet vezető Karácsony Gergelyt december 9-én választotta meg miniszterelnök-jelöltjének az MSZP. A két párt egyezsége egyszerű volt: Karácsonyék két biztos és egy valószínű helyet kaptak a közös listán, és egy olyan budapesti körzetet, ami nyerhetőnek tűnik. Karácsony mögött a 11. Tordai Bence bejutása biztosnak, a 19. helyre sorolt V. Naszályi Márta bejutása valószínűnek tűnik, Szabó Tímea pedig Óbudán, a fővárosi 10. sz. választókerületben indulhat eséllyel. Karácsony ezen túl nem szólt bele abba, hogy kik kerülnek fel az MSZP-vel közös listára. 

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltjeFotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Az MSZP-n mint párton túl a megállapodással mindenki jól járt. A Párbeszéd megmenekült, az MSZP kiskirályai felrakhatták embereiket az országos listára, aminek biztos bejutást jelentő első 12-13 helyen főleg a jól ismert arcok sorakoznak: elnökségi tagok mellett Mesterházy Attila, Hiller István és Tóbiás József kapott mandátumot érő pozíciót. 

De az elhúzódó Botka-projekt legnagyobb nyertese a Demokratikus Koalíció és a Fidesz lett. Gyurcsány és pártja alig öt hónappal a választások előtt sokkal előnyösebb pozícióban tudott egyeztetni az MSZP-vel, a kormánypárt pedig ismét egy szétbombázott ellenzéki oldal ellen készülhet a választásra.   

MSZP-n belüli számítások szerint 60 egyéniben reálisan 9 helyen hozhat győzelmet szocialista jelölt. (A 60 közül négy párbeszédes, 2 független, így összesen 54 helyen indul „tisztán” MSZP-s jelölt.) Budapesten Hiszékeny Dezső (Budapest 7. sz. választókerület), Tóth Csaba (Budapest 8. sz. választókerület), Burány Sándor (Budapest 9. sz. választókerület), Molnár Gyula (Budapest 18. sz. választókerület) és Kunhalmi Ágnes (Budapest 15. sz. választókerület) győzhet. Vidéken Varga Zoltán (Hajdú-Bihar 2. sz. választókerület) Varga László (Borsod 2. sz. választókerület), Csabai Lászlóné (Borsod  1. sz. választókerület), Stefanik Zsolt (Pest 8. sz. választókerület) és Szabó Sándor (Csongrád 1. sz. választókerület) futhat be.

Frissítés: Karácsony a cikk megjelenése után a Facebookon arról írt, hogy neki „nincsen feltétele, az általa vezetett MSZP-Párbeszéd szövetség bármikor, bárkivel hajlandó tárgyalni (...) olyan párttal azonban nem lehet megállapodni, amelyik nem akar.”

Közreműködött: Magyari Péter