Lehet jobb szórakozás annál, mint megnézni, ahogy Felcsúton szombaton délután összecsap a Miniszterelnök Úr 1. számú csapata Miniszterelnök Úr 2. számú csapatával? Alighanem lehet, mert csak pár százan voltak a Pancho Arénában, de rajtunk nem múlt, Rényi és Botos kollégával megmutattuk a helyes részvételi arányt, ami elvárható lenne minden magyar munkahelytől, ha Felcsúton meccs van.  

Hogy biztosan kapjunk jegyet, már egy órával a kezdés előtt ott voltunk a futballszentélynél, direkt a Pintér mester mögötti helyre pályáztunk, a valódi meccsélmény végett. Így maradt egy csomó időnk, elsétáltunk a Mediterrán kávézóba, hogy hangoljunk a helyiekkel a meccsre. A 4-5 ott hangolódó helyi a mellettünk lévő boxban arról beszélgetett, hogy a tavasszal 8-9-10 légióssal felálló, mégis nagyon gyenge Puskás kispadjára jön Bernd Storck volt szövetségi kapitány. A Pintér Attila-rajongótábor elkötetelezett tagjaiként ezt elengedtük a fülünk mellett, Rényi kolléga azt kiabálta inkább, hogy kell a pont. A másik boxban Videoton szurkolók ültek, de ebből semmiféle feszültség nem volt, nem dobálták őket söröskorsóval, rántotthúsos szendviccsel, Mészáros Lőrinc-részvényekkel. Nem is fociról beszélgették, az egyikük előadást tartott a többieknek, hogy a magyar orvosok tömegesen jönnek már haza, mert Nyugaton olyan rossz a közbiztonság, hogy egy svéd parlamenti képviselő is megmondta, hogy már hozzánk költöznek a svédek is. Vita nem volt róla, bár meglepett csendben fogadták mindezt a többiek, amire elég mérgesen úgy reagált a szónok, hogy „néznetek kéne tévét”.

A stadionba belépve nem is az volt a furcsa, hogy a VIP-részben Mészáros Lőrinc beszélget a Mol-vezér Hernádi Zsolttal, hanem az, hogy milyen hosszan trécselnek, megtippelhetetlen, hogy milyen témában. 

A telekszomszéd Orbán Viktor pénteken a közrádióban a hétvégi programjáról azt mondta, hogy szombat délután sonkát fog főzni. A kezdés előtt pár perccel úgy tűnt, hogy későn tette fel a húst, de aztán megjelent, méghozzá olyan NER-kompatibilis mellényben, amit soha nem láttunk még rajta.

Mutatjuk közelebbről, hogy milyet kell venni:

Jól becsüljék meg ezt a képet, mert ha a felcsúti biztonsági főnökön múlik, nem készíthettük volna el. Az nem újdonság, hogy újságíróként nem léphetünk be a közpénzekből szépen felhízlalt klub közpénzekből épült stadionjába. Ezért már legutóbb is döbbenetesen furfangos módon jártunk túl a felcsúti elhárítás eszén, vettünk jegyet. (A jelentősége pusztán annyi, hogy bemehetünk-e a meccs utáni sajtótájékoztatóra vagy nem. Ok, lehet, hogy megkérdezhettük volna Orbán Viktor, kitől kapta a mellényt.)

Az elhárításnak legutóbb is beletelt pár percbe, amíg ezt az ördögien rafinált trükköt észrevették, és kiszúrták a teleobjektívvel fotózó Botost. Most ugyan hamar körözni kezdett körülöttünk a klub egyik sajtósa, de még majdnem meg tudtuk inni a sörünket, és láthattuk, ahogy Pintér Attila a pályát élő mágnestáblának használva magyarázza minden szituációban a játékosainak, hogy hova is kell állniuk, amikor egy kopasz úriember jött oda, és közölte, hogy megsértjük a házirendet. 

Mivel a múltkor is és most is megnéztük előtte a házirendet, tudtuk, hogy az égvilágon semmilyen szabályt nem sért, ha fotókat készítünk egy meccsen. Aki mégis megtalálja ezt a részt, annak felajánlanánk egy Puskás-sálat, de sajnos nem tudtunk venni, mert a szurkolói bolt a másik lelátónál volt (!), és oda nem lehetett átmenni (!!). 

De visszatérve a kopasz emberre. Azt mondta, hogy neki leszóltak fentről, hogy mi itt nem fotózhatunk rendes géppel, csak mobillal, mert házirendet sértünk. Rutinosan mondtuk, hogy mutassa meg a házirendet, ezzel pár percig elvoltunk, aztán abban maradtunk, hogy szól a főnökének. Aki jött is, nem a narancssárga mellényes, hanem egy másik. Ő nem a testfelépítésével sokkolt, és nem is volt a szavak embere. Miután a múltkor azt már eljátszottuk, hogy ezek után mi maradtunk, ők meg nem csináltak semmit, kiváncsiak voltunk, hogy milyen más lehetőség van még. A megoldás az lett, hogy a kopasz úr megkért minket, hogy kövessük, ő ment elöl, a biztonsági főnök téblábolt mellettünk, aztán azt mondták, hogy csak a stadion külső részén van kifüggesztett házirend. Elég nyilvánvaló volt, hogy mi jön ezután, jeleztük is, hogy a nagy sejtést, hogy onnan minket már nem fognak visszaengedni, de mondták, hogy természetesen visszajöhetünk, és már nyitották is a kaput. Kimentünk, és olyan gyorsan tűnt el mögöttük a kopasz úr és a piros arcú biztonsági főnök, ahogy a magyar klubok befejezik a nemzetközi kupaszereplésüket. 

Ezután már a játék kedvéért megkértük a kint szép számban lévő biztonság őröket, hogy mutassák meg a házirendben a fotózást tiltó részt, de nekik sem sikerült. Szintén a játék kedvéért megkérdeztük azt is, hogy érvényes jeggyel miért vezettek ki minket, amire megint csak nem kaptunk választ. Aztán megkértük még az egyiküket, hogy hívja már ide az elpucolt biztonsági főnököt, aki megígérte, hogy természetesen visszamehetünk, miután a házirend előtt megbeszéljük, hogy mit sértettünk meg, de egy telefon után azt közölte az őr, hogy a biztonsági főnök sajnos nem tud jönni, mert az elmúlt három percben elhagyta az épületet. Történt mindez a szünetben. Reméljük nagyobb balhé nem volt a meccsen ezután, amit a főnöknek kellett volna elsimítania.

Sok mindentől nem fosztottak meg minket, a meccs 0-0 lett. Békésen megosztozott a pontokon a Miniszterelnök Úr 1. és 2. számú csapata. Megtehették, mert a Videotonnal a bajnoki címért „küzdő” Ferencváros is csak döntetlent játszott az Újpesttel. A Puskás Akadémia pedig ezzel az egy ponttal bebiztosította, hogy egyelőre elkerüli a kieső helyet. Jövő héten, egy nappal a választások előtt a baloldali Angyalföld csapata játszik a felcsúti klubbal. Tökéletes szereposztás.   

És ne menjük el szó nélkül a felcsúti házirend legjobb piktogramja mellett: