• A hét elején váratlanul elküldték az Origo főszerkesztőjét, Sáling Gergőt.
• Emiatt a lapnál sokan felmondtak, felállt szinte az egész politika rovat.
• Ebben az ügyben vastagon benne van a németek gazdasági érdeke és a magyar politika is.
• A független Origo sorsa már a főszerkesztő novemberi kinevezése előtt megpecsételődött.

„Ezt a nőt azért küldték ide, hogy minden konfliktus elsimítson Orbánékkal, és biztosítsa a T-csoport bevételeit és vezető pozícióját Magyarországon. Ez történik most.”

– Kerstin Günther, a Magyar Telekom Nyrt.  igazgatóságának tavaly áprilisban kinevezett elnökének szerepéről mondja ezt B., aki már több nagy távközlési üzleteltben is részt vett. Günther a kulcsfigurája annak a folyamatnak, aminek a végén Sáling főszerkesztő német gazdasági és hazai (fideszes) politikai érdekek ütközőzónájába került, és félreállították.

Az Origónak és így Sálingnak az utóbbi hónapokban több konfliktusa is volt a Fidesszel, részben a párt egyik legfontosabb politikusa, Lázár János miatt.

A magyar piacon legkomolyabban vett pártatlanság ellenére a kormány a portált ellenzékinek tartotta. Már Gazda Albert tavaly véget ért másfél éves főszerkesztősége alatt is panaszkodtak az Origo elfogultságára. Idén pedig egymás után jöttek az ügyek, amelyek nagyon rosszul estek a kormánypártnak.

Az egyik Rogán Antal lakásügyének kezelése, a másik, amikor az Origo is bojkottálta a Fidesz választási rendezvényét, miután több újság (pl. a 444) regisztrációját visszavonták. A legutóbbi konfliktus a Lázár János vezette Miniszterelnökség ellen indított per, és Lázár milliós külföldi útjainak feltárása volt.

Lázár János kedd este óta kétszer is beszélt arról, hogy soha nem gyakorolt nyomást újságíróra, és nem is ismeri a leváltott főszerkesztőt. Ezzel valószínűleg azt a látszatot próbálta kelteni, hogy a 2010-es évek Magyarországán a nyomásgyakorlás egyetlen módja, egy cikk miatt sértett politikus felhívja, esetleg személyesen megfeddi az újságírót vagy főszerkesztőjét.

Az Origo Zrt. adja ki az Origót, és ennek tulajdonosa a Magyar Telekom. A Magyar Telekom tulajdonosa Deutsche Telekom, a Deutsche Telekomé részben a német állam.

A Magyar Telekom bevételeinek jól látható részét szerzi az állammal kötött üzletekből. Van kifejezetten a kormányzati kapcsolattartásért felelős osztálya, igazgatója. Máthé Balázs jogi és társasági ügyek vezérigazgató-helyettes a legmagasabb szintű kapcsolattartó az óriáscégnél. Máthé jó ideje közvetlenül Lázár Jánossal tárgyalt, a kormány részéről ő kezeli a telekommunikációs ügyeket. Máthétól nem tudtuk megkérdezni, hogy Lázár valaha panaszkodott-e neki az Origo cikkeire, mert az újságot érintő ügyekben nem jogosult nyilatkozni.

Az azonban biztos, hogy a panaszok sok esetben úgy jutottak el az Origo szerkesztőségébe, hogy Máthé Balázs mondta, hogy

Lázár János szomorú, ezért vagy azért.

Közvetlenül a 2010-es kormányváltás után senkit sem érdekelt a Magyar Telekomnál, hogy min szomorkodik Lázár: a cég és a magyar kormány viszonya kifejezetten rossz volt. A távközlési szektorra kivetett különadó érzékenyen érintette a céget, állami, önkormányzati megrendeléseik egy részét is kezdte elhalászni előlük a Vodafone. (Ahol meg egyébként az inkább balos kötődéseiről ismert elnököt, Beck Györgyöt tolták félre egy kicsit.) Ezektől egyáltalán nem függetlenül a magyar-német viszony sem volt túl fényes. Christopher Mattheisennel, a Magyar Telekom amerikai elnök-vezérigazgatójával nehezen jöttek ki a magyar politikusok.

Aztán 2012 őszén Orbán Viktor és Angela Merkel német kancellár meglepően jó hangulatban találkoztak egymással. Ahogy a német-magyar diplomáciai kapcsolatok újra felmelegedtek, úgy javultak újra itthon a Telekom pozíciói is.

2013 áprilisában a Telekomnál (állítólag magyar kormányzati kérésre) szétválasztották az elnöki és vezérigazgatói posztot.

Az igazgatóság elnökének a 47 éves Kerstin Günthert nevezték ki. A nő nagyon jól ismerte a magyar politikai terepet. Telekomos pályafutása az 1990-es években épp Magyarországon kezdődött. A német cég nemzetközi terjeszkedésének hajnalán, a magyar privatizációs folyamatok közepén szocializálódott szakmailag. Régről ismerte az összes magyar politikai és gazdasági szereplőt. Ez persze nem véletlen: 1997 és 2001 között éppen ő hozzá tartoztak a szabályozói kapcsolatok, azaz neki kellett tárgyalnia a magyar kormánnyal. Ha az akkori lázárjánosoknak problémájuk volt a céggel, azt neki mondták el.

A szakmában kőkemény végrehajtónak tartják (akár csak a magyar politikában Lázárt), akit a piacon is komolyabban vesznek, mint Christopher Mattheisen vezérigazgatót.

Azzal a feladattal érkezett, hogy elsimítson minden konfliktust a Telekom és a kormány között.

A Telekom számára például létkérdés volt a T-Mobil által használt frekvenciák megtartása. A frekvencia az államé, azt csak meghatározott időre és díjért koncesszióba adja. Flottaszerződések, és rengeteg egyéb üzleti kapcsolat van a cég és az állam között. Ha a Telekom terjeszkedni akar, sok esetben ahhoz is kell az állam hozzájárulása, például a versenyhivatal jóváhagyására is szükség lehet. A telekom szektorra kivetett különadók és az állami mobilszolgáltató beindításának elvetélt kísérlete is alapvetően fontos, milliárdokra menő ügyek voltak.

A legfontosabb ügy 2013-ban a mobiltelefontársaságok által használt frekvenciák jövője volt. A kormány sokáig lebegtette, hogy újra osztja ezeket. A Magyar Telekom legnagyobb bevétele a T-mobilból van. Kulcsfontosságú volt a cég számára, hogy a frekvenciát tovább használhassák. 2013 őszén a kormány úgy döntött, hogy a három hazai mobilszolgáltató 2022-ig meghosszabbíthatja működését. Ezért összesen 100 milliárd forintot kértek, amiből a Magyar Telekomra körülbelül 35 milliárd jutott. Nagyon kemény alkukkal jutottak el idáig.

Az alku részeként a magyar kormány azt is kérte a Telekomtól, hogy fogják vissza vagy engedjék el az Origót. A magyar kormány egyik magas rangú tagja is megerősítette, hogy az alku érintette az Origoval szembeni elvárásokat is.

Erről már Kerstin Günther tárgyalt, mégpedig Lázár Jánossal.

Többen is megerősítették, hogy Kerstin Günther már azelőtt is tárgyalt Lázár Jánossal, hogy az új elnök Budapestre érkezett volna. Megbeszélésükön Lázár  sorra vette a feltételeket, amelyeket frekvencia megtartásáért cserébe akart. Ezek között szerepelt, hogy az Origo ne kritizálja a kormányt. Lázár egy 150 oldalas tanulmányt is átadott, ami részletes

összehasonlító elemzést tartalmazott a hirado.hu és az Origo híreiről,

és természetesen azt mutatta ki, hogy a közszolgálati média híreit gyűjtő oldalhoz képest az Origo drámaian ellenzéki. Ez a tanulmány később hivatkozási alap lett a Telekomon belül.

A Telekom számára a veszteséges és profilidegen médiaüzlet egyáltalán nem fontos a mobiltelefonos üzletághoz képest. Ezért a Kerstin Günther vezette igazgatóság is abba az irányba nyomta az Origo Zrt.-t, hogy a politikai kérések menjenek már át a szerkesztőségen, ne legyen ez akadálya az egyéb üzleteknek.

2013 végén még egy fontos dolog történt. Elment az Origotól Kozári István értékesítési és marketingigazgató. A salesügyek Vaszily Miklós vezérigazgató kezébe kerültek.

A lap üzleti vezetőinek régóta fájdalmas volt, hogy a kormányzat online reklámköltéseiből a piacvezető Origo súlya alatt részesült, az állami pénzek jellemzően a konkurenciához, az Indexhez kerültek. 2008-ban még az Origónál költötték el a legtöbb állami pénzt a digitális reklámpiacon. Náluk volt az összes ilyen költés 34,6 százaléka. 2012-ben viszont már az Indexet kiadó CEMP volt a vezető 58,2 százalékos részesedéssel. Az állami költések ilyen mértékű átrendeződését piaci folyamatok nem indokolták.

Az Origo mellőzött helyzete is ekkor, 2013 vége felé kezdett javulni. A kormányzati költéseket kezelő IMG gyakrabban vásárolt felületet az Origónál. Az IMG és rajta keresztül az állam kiemelten fontos hirdetési ügyfél is lett.

Ahogy javult a kormány és a Telekom illetve a kormány és az Origo üzleti kapcsolata, a cég vezetői egyre inkább úgy értelmezték, hogy ha baj van egy cikkel, az veszélyezteti az egész Telekom pozícióját. A politikai panaszoknak egyértelműen gazdasági következményeket tulajdonítottak a vállalatnál. A tartalmat ért kritikák burkolt zsarolásként csapódtak le. Amikor a kormányzati kapcsolatokért felelős vezérhelyettes azt a hírt hozta, hogy Lázár vagy valaki más szomorú, ez azt jelentette, hogy baj van a cikkel, botrány van belőle, vigyázni kell, nem lenne jó ha hasonló megint előfordulna.

Tavaly az ilyen típusú üzenetek egyre gyakrabban és egyre nagyobb nyomatékkal kerültek az Origo szerkesztői elé. Egyre több ügyben és egyre inkább lehetett azt érezni, hogy a politikai elégedetlenséget komolyan figyelembe kell venni.

Kormányzati körökben hallottak már olyat Lázár Jánostól a közelmúltban, hogy

„az RTL Klubbal, és az Origóval még kezdeni kell valamit”.

A miniszter nem is csinált nagy titkot az RTL-lel szembeni ellenszenvéből, szerdán például arról beszélt, hogy az RTL Klub fenyegeti az országot.

Ennek ellenére az esetek többségében az Origo szerkesztősége nem változtatott a munkáján. Sáling kirúgását a lap újságírói közül a legtöbben annak tulajdonítják, hogy az Origo Zrt. vezetőinek elegük lett ebből, és azt akarták, hogy a politikai kérések végre átmenjenek a szerkesztőségen.

Az összeborulást talán semmi sem mutatja jobban, hogy szerdán kora délután, egy nappal Sáling eltávolítása után Lázár János miniszteri meghallgatásán már arról beszélt, hogy az Origo tulajdonosa, a Telekom és a magyar kormány milyen százmilliárdos fejlesztési projektbe vágnak bele közösen.

Egy hete az Origonál még elképzelhetetlen lett volna, hogy a szerkesztőségi értekezleten az újságírók ingerült bekiabálásokkal, a könnyeiket nyelve szakítsák félbe a vezérigazgatót. Kedden, Sáling távozásának bejelentése után ez történt.

Reggel fél tízkor közölték, hogy Sáling „közös megegyezéssel” távozik a cégtől. Ez sokakat váratlanul ért, felháborodottan visszakérdeztek, bekiabáltak, hogy ez most politikai nyomásra történt-e. A vezérigazgató nem mondott határozott nemet, inkább arról beszélt, hogy nem ez a lényeg. Itt meg lehet hallgatni az értekezleten készült hangfelvételt.

Az újságírók dühösek és elkeseredett voltak, a hangulat minden beszámoló szerint indulatos volt.

A kemény szerkesztőként ismert Sáling november óta irányította a lapot, sokak megelégedésére. Az Origo korábban kissé leeresztett szerkesztősége újra összerázódott, remekül hozta a választásokat, sorra kezdte megvalósítani szakmai elképzeléseit. Volt víziója az újság jövőjéről, senki sem hihette komolyan, hogy szakmai okokból távolítottták el.

Néhány feltűnően béna magyarázkodási kísérlet után a cég vezetői szerdán már szinte könyörgőre fogták,  igyekeztek rábeszélni az újságírókat, hogy szeptemberig mindenképpen maradjanak. Azt mondják, hogy akik kitartanak őszig, azok három hónapi bérnek megfelelő felmondási pénzt kaphatnak.

Sokan nem vártak addig, és már szerdán felmondtak. Ahogy az újságírók kedden kiadott közleményéből is látszik, ők sem tudják komolyan venni a cég hivatalos indokát, ami szerint a fogyasztói szokások megváltozása miatt rúgták ki főszerkesztőjüket.

Ezt valószínűleg az a pár ezer ember sem hitte el, aki pár órával a bejelentés után már a lap székháza előtt tüntetett.

(Erdélyi Péter - Magyari Péter - Plankó Gergő)